Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-01-24 / 4. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK szám 4-ik. ügyi tanácsnok, árvaszéki ülnök, városi főügyész és orvos. A szervezet megállapítja mindenhol a tisztviselők jogkörét, kötelességeit. Megjelöli a törvény által megkívánt előképzettséget. Intézkedéseket jelöl meg az állások betöltésére nézve, a fizetést és egyéb járandóságokat megállapítja. Bámulatos az a sokoldalúság, ami egy város ilyen közelről nézett belső szervezettségében megnyilvánul. Ha nem tudnók, hogy az élet maga is épen olyan sok oldalú, még több oldalú is, csodálkoznunk kellene rajta, hogy sokszor ez a nagy, hatalmasan és szépen kidolgozott szervezet sem képes mindenkor megfelelni az élet által támasztott különös követelményeknek. De hiszen épen ez a fejlődés forrása. Minél komplikáltabb lesz az élet, annál tökéletesebb lesz minden szervezet. & gazdasági felügyelő évi jelentése. Mostanában adta ki Tichy Gyula kir. gazd. felügyelő a miniszteri gazdasági kirendeltség múlt évi működéséről a jelentést. Annak egész terjedelemben való megismerése valósággal meglepi az embert a működésének sokoldalúságával és nagy arányaival. A magyar földmivelésügyi minisztériumnak áldozatkészsége már közismertté lett s ezt minden irányban igyekszik még nagyobbszerüvé tenni. A gada- közönség sok esetben tapasztalt közönyössége hátráltatja ezt az áldásos működést, de mégis hova-tovább mind nagyobb megértéssel fogadja a nép is azt a sok szellem mi és anyagi előnyt, amit az államtól nyer. Mindenek előtt megemlítendő, hogy a kirendeltség támogatása mellett a vármegye 10 községben 10—10, igy összesen 100 népies gazdasági előadást tartatott január és február hó folyamán. Az előadásokat leginkább népiskolai tanítók és lelkészek tartották meg, kiknek ezen fáradságát ötkoronájával díjazta a felügyelőség. A megye dugták az ábrázatukat, a melynek csak az álla volt leégve, Szólt az egyik : — A ki fiatalon meghalálózik, az örülhet, meit azzal is tovább van a menyországban. — Ha fiatal nő (ártatlan) meghal, vissza- kivánkozik a földre. Vissza is jön hetednap. Hírt hoz. Erzsébet fölrúgta a bábákat, mivel nem engedte magát a hit által teljesen elpuhittatni, magába vetett gőgös hite még erősebb vol‘ minden rejtelemnél, A királynál királyabbnak a szentnél szentebbnek, az asszonynál asszo- nyabbnak tudta magát. A leggazdagabb örökös főispán leánya volt, az erős fekete bégnek nevezett, borzasztóan gazdag és szörnyen erős hadi főkapitánynak, Nádasdy Ferencnek a felesége. A mézes-mázos szájú szláv parasztasszonyok, a hegyi falvakban, az éghez közel, ma- dártalan néma fenyvesek között lakó ijedős rabszolgák között nőttön-nőtt az elbizottsága Az álmát igaznak magyarázták, ha feketét látott, feketének látták, ha betegen feküdt ezért bősz haragra lobbant, a kis dajka odament az ágyához és odatartotta arcát, hogy harapna belőle, hátha dühe megenyhül és kitel. Környös- körül mindenki szegény volt, mint a hegyi rög, neki pedig huszonhét faluban állott magtárja és reggelijében rubin, topáz és opál kőport öntetett, egészség okából és a mód miatt, Tokaji máslásban áztatta a lábát, de mindhiába, kidagadtak rajta a kék erek és bár minden tükört összetolt, szúrós két szemét pókháló-keretbe foglalta a negyven év. — Ki látta közületek az uramat ? — szólalt meg egyszerre az ebédelő asszony. — Ki volt közületek a szeretője? Az szóljon ! — mondá keményen. Majd nevetve hozzátette: területén az 1913. év telén 4 helyen tartottak háziipari tanfolyamot. Erdődön és Gebén 12 heti időtartammal kosárfonó tanfolyamot, Ér- endréden 8 heti időtartammal gyékényfonó tanfolyamot, Felsőbányán pedig 12 heti időtartammal fafaragó tanfolyamot tartottak. Minden helyen elegendő számban és megfelelő előmenetellel vettek részt a tanulni vágyók. Az alsóvereckei tejgazdasági szakiskolába a megye területéről 12-en jelentkeztek. Ilyen módon a megyében jobb és előnyösebb módszerek terjednek el ezen a téren, ami nagy előnyére van elsősorban a tejtermelő gazdaközönségnek. Egyes községeket, valamint magánosokat is, legelőjavitási kísérletekkel vittek közelebb az okszerű gazdálkodási elvekhez. A jól bevált mütrágyázási és füvetési kísérletek nagyban hozzájárultak a gazdák meggyőzéséhez a tekintetben, hogy a modern vívmányok fel- használásával, okszerűen gazdálkodva, a rossz természeti viszonyokat is meg lehet változtatni. Hetvennégy községben gabona vetőmag kiosztás volt; a méltányos áron kiosztott gabona értéke 338,741 korona, 98 fillér volt. Nagyon keveset fejtett ki azonban a kirendeltség az állattenyésztés körül. Úgyszólván semmit. Természetesen anyagi hiányok következtében. Egyedül a ráktenyésztés emelésére helyezett el a Lacfalu község határában folyó Killér patakban 800 drb rákot. Szép lendületet vett megyénkben az állatbiztosítás ügye. Az elmúlt évben 25 községben alakult állatbiztosító szövetkezet. Továbbfejlődtek és két uj egylettel gyarapodtak a gazdakörök. A kirendeltség humánus tevékenységet fejtett ki az egészségügy körébe vágó azon működésével, hogy 4 községben mélyfúrású kút készítéséhez nyert államsegélyt. Amint látni lehet, minden vonalon történik némi haladás. Ha meggondoljuk, hogy az országnak 63 vármegyéje van és körülbelül mindenikben ennyi vagy még több segélyezés szükséges, elképzelhetjük, hogy mily sok tennivalója van ezen a téren az államnak. Ilyen óriási megterhelés mellett nem csoda, ha nem tehet mindent az állam. (De ha még csak ezen — Nem lesz bántódása 1 Senki sem felelt, az urát senki se ismerte. Már második esztendeje, hogy a császár képében a hadakat szemlélte, közben meg-megöl- dösött néhány nevezetesebb törököt, aztán táncolt velük, meg-megölelt több szép asz- szonyt, mert táncos fiatal volt negyven esztendős korában is. A vén nők hozták erről a híreket, arról, a mit hallottak, arról is, a mit nem hallottak. A halottlátó palóc asszony csak egyet rántott a főkötőjén és azt.látta, hallotta, a mit éppen akart az úrasszony. — Felhőcske, felhőcske, — mondá — erre gyere felhőcske és fekete záporral mossad el a szőke leányt, kinek puha ölébe Nádasdy Ferenc főkatona ő kemény fejét nyugtatja. Most, nem tetszik-e látni, mert vakuljak meg, ha nem látom, a száját, a némber lefelé csücsöríti és a főkatona száját megszivja. A parasztnő is, a legfőbb urínö is, éjjel úgy mint nappal, mindig ilyeneket láttak. Egy lengyel nemes, Lisztvoszky Theodász nevű lakott a csejthei várban és ezeket a látásokat, hirleléseket mindig tóditotta. Ennek a férfinak húsz esztendőn túl nem volt egyéb dolga, mint hogy Báthory Erzsébetbe boldogtalanul, reménytelenül szerelmes legyen. Addig-addig nyugtalankodott a vár körül, mig a férj beültette a várba, hogy legalább szerelme tárgyához közel sínylődjék. Már öreg volt, foga is elől kihullott, de a szerelemből nem tudott kivergödni, vagy talán nem is akart. Kidagadt a citromszinü szép ruháiból, megpohosodott, de nem engedett: ernyedetlenül tovább hízelkedett a vár úrnőjének, ám alkalmasint megrémült volna, ha most meghallgatják. A legcifrább híreket épp ma hozta: a téren volnának terhei!) Éppen azért nem kell a gazdáknak is mindent az államtól várni ok. Mert ez a segítség kevés ahhoz, hogy mindenkinek a mulasztásait pótolja, hogy mindenkit megmentsen. Meg ez a segítség apránként jön. A hatása nem is egyszeri, nem gyors, de minden esetre nagyon észrevehető. Minden évben I kifejtett ennyi működés után hihetjük, hogy 1—2 évtized alatt alaposan megváltozik a gazdálkodó megye arculata. Kérelemmel fordul a magyar szent korona országainak „Vörös Kereszt“ egylete a magyar közönséghez. „Ez az egyesület képviseli a társadalom részvételét a haza védelmében, ez közvetíti az összeköttetést a harcos katona és hozzátartozói között, ez segíti, gyógyítja a sebesültet ott, hol a hadi szervezetek erre elégtelenek és ez az egylet gondoskodik erőihez képest az elesett, elhunyt harcos árván maradt övéiről.“ Ezeket mondja magáról a Vöröskereszt egylet, abban a felhívásában, melyben naptárának megvételére kéri a nagyközönséget. Igazán csekélység s a közönség nagyon kis áldozatot hoz, mikor azért az 1 K 50 fillérért megvesz égy díszes, tartalmas naptárt. Sajátságos dolog, hogy a hadi szervezet elégtelen arra, hogy szükség esetén gondoskodjék azokról az emberekről, kiket a háború veszedelmébe belevitt, de még sajátságosabb, hogy az a jótékony egyesület, mely e hiányok pótlására alakult, a legkevésbbé pártolt egyesületek közé tartozik. Pedig nem lehet ember, aki ne viseltetne a legteljesebb rokonszenvvel eme hazafias és emberbaráti intézmény iránt. A „Mindenkit érhet baleset“ elvénei fogva is csak örömmel és megnyugvással lehet tudomást vennünk róla, hogy van egy egyesület, mely háború esetén bennünket, a mi fiainkat is részesíthet áldásos segítségében. A nem régen elmúlt Balkán-háború révén a közvetlen szomszédunkban láthattuk a háború dühöngését s szerezhettünk tudomást a Vöröskereszt Egylet áldásos működéséről. Éppen a magyar Vörös— Itt, nem is messzire, Polian faluban van egy magyar nemes lány, az a legszebb a világon. Az a főkapitány urnák a legkedvesebb kedvese. Minden feríályesztendőben betér hozzá. Mit tetszik — óh úrnő — kínozni ezeket a szegény csitriket, ezek ártatlanok! A lengyel nemes ma hozta a hirt és már másnap ravasz emberek, katonák, rablók és penzes kulcsár adatott melléje, hogy a polinai leányt élve vagy halva elhozza. A leányt a lengyel meg is találta és azon a címen, hogy a császár bécsi apácának kívánja, Bécsbe atyjos- tul elvitte. Bécsben az atyát valahol elhagyták és a leány t bebörtönözték a Nádasdy-palotába, a barát-soron, szemközt a felséges uralkodó család és a magas főhercegek temetkezőklast- romáh z. Az előkelő házba sietett a nagy úrasszony, a hol a leány már várta, mert nem tudta, hogy mit vár. A mint Erzsébet megérkezett, azon porosán és a hőtől, úti bogaraktól dagadt ajkával megcsókolta a lányt, úgy hogy az föl- sziszszent. — Tőlem ne félj, — mondá Báthory Erzsébet — én javadat akarom, mivel tudom, hogy te vagy uramnak legkedvesebb [kedvese í Még ki sem fújta magát, alig lélegzett, a halcsontos pruszlikjára szorította a kezét hogy szive ki ne ugorjon az örömtől és a gyűlölet kéjétől, mert rátalált, a ki iránt halálos haragot táplált a nélkül, kogy ismerte volna. De ilyennek képzelte, magasabb volt nála és olyan, mint a milyennek őt tizennyolc esztendős korában a dajkái dicsérték. — Szeress engem, mint a hogy én téged szeretlek! — kérdi az urileány eltökélten.
