Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-22 / 12. szám

12. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. Rédei Károly, ev. lelkész, mély gondola­toktól terhes beszédben emlékezett meg a nap jelentőségéről s fejtegette a magyar ember haza­szeretetét. Beszédének végén a város koszorú­ját helyezte el a Kossuth-szobor talapzatán. A lélekemelő ünnepélyt a Dalegyesület a Szózat eléneklésével fejezte be. D. u. 6 órakor a Protestáns Társaskör tartotta meg ünnepélyét. A Himnusz eléneklése után Papp József gencsi ref. lelkész mondott ünnepi beszédet. Lucay Erzsiké és Kovács Ist­ván szépen sikerült szavalata után egy-egy felvo- násos színdarabot adtak elő Poroszlai Ilona, Hadady Sándor, Turóczy Kálmán, Sikolya Fe­renc, Tóth Elek, Balázsy Béla, Dapsy Zoltán és Tóth Kálmán. Csokonai „A reményhez“ c. dalának eléneklése után Sarkady Sándor polg. isk. tanár tartott ünnepi felolvasást. A mély szociális problémákat könnyed világossággal fejtegető felolvasás után „A hazaáruló“ c. al­kalmi színjátékot adták elő Fitos Blanka, Ko­vács István, Huszti Sándor, Lucái Béla, Sar­kady Gábor Andó István és Vészi Jenő. A lel­kes ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. Este a Polgári Olvasókör nagytermében társas vacsora volt. A második fogás után Mit- rovits Elek helybeli g. kath. lelkész, főesperes a Kossuth-serleggel kezében méltatta a nagy nap jelentőségét. Beszéltek még Bárczy Iván h. pénzügyigazgató, dr. Adler Adolf ügyvéd és Papp József gencsi ref. lelkész. Márc. 16-án d. u. 6 órai kezdettel a kat- holikus Legényegylet tartotta meg hazafias ün­nepélyét. A Dalegyesület a Himnusz eléneklé­sével nyitotta meg az ünnepélyt. Szolomájer István tartalmas beszéde után Sarkady Birike gyönyörű zongorajátékában gyönyörködött az ünneplő közönség. Hermann Annuska, Luczay Böske és Luczay János szavalata után Csaná- lossy József Farkas Imre „Vén cigány“ c. me­lodrámáját adta elő Sarkady Birike zongora kí­sérete mellett. A Dalárda éneke zárta be a szé­pen sikerült ünnepélyt. Főszolgabiróságot kér Felsőbánya város a vármegye törvényható­ságához beadott kérvényében. A kérvény ki­fejti, hogy a város lakossága folytonos apadás­ban van, különösen a magyar lakosság. Ennek a szomorú állapotnak megváltoztatására oly in­tézmények felállítását kérelmezik, melyek a vá­rost a régi virágzás fokára emelhetnék, igy el­sősorban egy főszolgabírói járás szervezését Felsőbánya székhellyel. Tekintettel arra, hogy a nagysomkuti főszolgabiróság túl van terhelve munkával s ott is uj főszolgabírói járás szer­vezését kérelmezik, az uj főszolgabiróság kér­dését olyasformán tartanák megoldhatónak az illetékes tényezők, hogy a nagysomkuti járás­ból elszakittatnék 14 község; ezekből 12 a Nagybányai s 2 a szervezendő felsőbányái fő­szolgabírói járáshoz csatoltatnék. A nagybányai főszolgabírói járásból viszont szintén elszakit­tatnék s a felsőbányáihoz csatoltatnék 17 köz­ség. Ez a 19 község tartoznék az uj főszolga­bírói járásba. Felsőbánya város hajlandó a fő­szolgabírói lakást s hivatalos helyiségeket felj- épittetni. Szervezendő volna egy járási orvosi, számvevői s egv irnoki állás; állatorvosi állás már van szervezve Felsőbányán. Úgy tudjuk, hogy a törvényhatósági bi­zottsági tagok általános véleménye az, hogv úgy a nagysomkuti főszolgabírói járás munka- tulhalmozódásán, mint Felsőbánya város szo­morú állapotán segíteni kell s igy az uj fő­szolgabírói járásnak Felsőbánya székhellyel való szervezése mindenképen kívánatos. Felsőbánya kérelme a legközelebbi tavaszi közgyűlésen ke­rül tárgyalás alá. A szép múltú, most segítségre szoruló város mindenképen megérdemli a tá­mogatást. Nemzetiségek közé ékelve biztos rom­lás elé néz a derék város, ha idejében intéz­ményekkel nem biztosítjuk jövendő fejlődését. A magunk részéről is , fölhívjuk a nagykárolyi megyebizottsági tagok figyelmét Felsőbánya vá­ros méltányos kérésére. Tegyük lehetővé, hogy megerősödve a jövőben is a magyarság szilárd bástyája legyen. Néhány szó a cselédkérdésről. Lábunk hasábjain erről a mai társadal­mat szociális szempontból kiválóan érdeklő kérdésről már volt alkalmunk szólani. Munkatársunk e héten a rendőrségnél, mint I-ső fokú cselédügyi hatóságnál tett pa­naszok alapján ismét jónak látta firtatni ezt a kérdést, amely különben aktualitásánál fogva sohasem vészit értékéből. Az elmúlt héten több mint 50 panaszos cseléd jelentkezett a hatóságnál, hogy gazdáik ellen panaszt tegyenek, mert helyzetük „tartha­tatlan“. Szerencsére, illetékes helyen tudják már, mit jelentenek e panaszok március 3-ik heté­ben a tavas' kezdetén, különösen a husvét hetében, mikor a legtöbb cseléd szeretne haza menni és szolgálati helyét otthagyni. Teszik ezt pedig kétféle okból. Egyik rész mihelyt a zord tél elmúlik a tavaszi s nyári mezőgazda- sági munkára gondol, melyben felnőtt s a zord télen való szolgálat neki csupán arra jó, hogy magát nyugodtan kipihenje s tavasszal ujult erővel foghasson az októberben elhagyott me­zei munkához. A másik része a cselédeknek már sokkal raffináltabb. Ez már a városi cselédeknek egyik típusa, melyből, sajnos, nekünk is jutott elég szép számmal. Ez már azért igyekszik helyéről husvét hetében elmenni, mert tudja, hogy 'ilyenkor nagy a kereslet és kicsi a kínálat, kevés a cseléd. Tudja, hogy ilyenkor neki nagy becse van s tudomással bir arról, hogy reá nagy szükség lévén, szépen „stajgerozhat“. Úgy, hogy ilyenkor s ápril május havában valóság­gal csak jómódú emberek tudnak cselédet tartani. Mindenféle figurákat faragott rá. Azt mondja a felesége, hogy már a hazájában, is farigcsált, de persze ilyenkor mindjárt kész vannak vala­mi mentséggel. — Hm, — mondta az idegen, —/Hánya­dik ajtó szám alatt lakik? Köszönöm. * Hans az egész éjszakát keresztül virrasz­tóba. Mit tegyen, hogy megmentse Katrinát a hajléktalanságtól. Katrinát meg a kicsit. Reggel már jókor fölkelt és mikor kopogtak az ajtón, odasietett, hogy kinyissa. Egy idegen férfi állt a küszöbén. — Hallottam, hogy valami baja volt teg­nap az ajtó miatt, — szólt, — Megnézhetném azt a kifaragott ajtót? Hans igent intett és rámutatott a mun­kájára. A férfi hosszasan és behatóan vizsgálgat- ta az ajtót. — Sokat faragott már ? — kérdezte vé­gül Hanstól. — Otthon estenkint azzal töltöttem az időt. Minden gyerek tanul ott faragni. Apró já­tékszereket csináltunk meg ilyesfélét. — Úgy, — mondta az idegen. — És a házmesternek nem tetszik az ajtó ?! Hans hangja az előbb, mikor a hazájáról beszélt, ellágyult, most újra keményebb lett. — Nem, — felelte röviden. — Ki akar dobatni érte, ha nem hozok a helyébe uj ajtót. Az idegen hol Hansot nézte, hol az ajtót. — Nekem adná ezt az ajtót, ha én ven­nék helyébe újat ? — kérdezte. — Hogyne! — felelte Hans. — Köszönöm a szívességét, uram. * Egyél egy kis kenyeret, Katrina, meg igyál tejet, — nógatta a feleségét Hans. — Én nem vagyok éhes. De Katrina sem nyúlt a tejhez, mert tudta, hogy ez az utolsó étel a házban. Hans el akart menni munkát keresni, de Katrina belekapaszkodott. — Ne menj ma el, Hans. Ne hagyj most magamra. Estefelé újra kopogtak az ajtón. Hans nyitotta ki. A reggeli idegen volt. Mikor be­szélni akart, Hans idegesen intett neki. — Várjon, — suttogta izgatottan. — Vár­jon egy kicsit. Kinyílt a másik szoba ajtaja és a szom­szédasszony jött ki rajta. — Be lehet már menni ? — kérdezte Hans. — Be, — mondta az asszony. A másik szobában halovány arccal, de mosolyogva feküdt Katrina, a párnán egy kerek képű, pufók gyerek volt mellette. Hans összecsókolta mindkettőjüket. De most megszólalt az idegen : — Nekem tetszik a maga munkája, fiatal barátam — mondta. — Jöjjön el a gyáramba, fizetők egy hétre hetvenöt koronát. Jó lesz kez­dőfizetésnek ? Hans értetlenül bámult rá. — Faragni menjek el ? — kérdezte csu- dálkozva. — Igen. Kezdheti holnap már? — Majd egy futó-pillantást vetve az ágyra, igy szólt: — Itt van egy arany foglalónak. De biz­tosan jöjjön ám. Mikor elment, Hans letérdelt az ágy elé és a felesége ölébe hajtott fejjel zokogni kezdett. — Látod, Hans, — mondta boldogan Kat­rina. — Ugy-e, mondtam, hogy a kicsi áldást és szerencsét hoz magával . . . Május 1-én női-, férfi és gyermekruha raktáramat Véber Tibor ur házából f IGAZ KÁROLY UR HÁZÁBA ~5M9 ) k y a „Fekete Sas“ gyógyszertár szomszédságába helyezem át. :—: f Addig is az összes áruimat (tekintettel az elköltözésre) mélyen leszállított árakban árusítom. Tisztelettel ^ Rákóci-utcai házam május 1-től kiadó, esetleg eladó. — A Wéber-féle házban levő üzlethelyiségem május 1-től kiadó. i Uzletáthelvezés. .. _■*: Szabó Kálmán. t

Next

/
Thumbnails
Contents