Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-22 / 12. szám

12. szám.

NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK

3-ik oldal.

Rédei Károly, ev. lelkész, mély gondolatoktól terhes beszédben emlékezett meg a nap jelentőségéről s fejtegette a magyar ember hazaszeretetét. Beszédének végén a város koszorúját helyezte el a Kossuth-szobor talapzatán.

A lélekemelő ünnepélyt a Dalegyesület a Szózat eléneklésével fejezte be.

D. u. 6 órakor a Protestáns Társaskör tartotta meg ünnepélyét. A Himnusz eléneklése után Papp József gencsi ref. lelkész mondott ünnepi beszédet. Lucay Erzsiké és Kovács István szépen sikerült szavalata után egy-egy felvo- násos színdarabot adtak elő Poroszlai Ilona, Hadady Sándor, Turóczy Kálmán, Sikolya Ferenc, Tóth Elek, Balázsy Béla, Dapsy Zoltán és Tóth Kálmán. Csokonai „A reményhez“ c. dalának eléneklése után Sarkady Sándor polg. isk. tanár tartott ünnepi felolvasást. A mély szociális problémákat könnyed világossággal fejtegető felolvasás után „A hazaáruló“ c. alkalmi színjátékot adták elő Fitos Blanka, Kovács István, Huszti Sándor, Lucái Béla, Sarkady Gábor Andó István és Vészi Jenő. A lelkes ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget.

Este a Polgári Olvasókör nagytermében társas vacsora volt. A második fogás után Mit- rovits Elek helybeli g. kath. lelkész, főesperes a Kossuth-serleggel kezében méltatta a nagy nap jelentőségét. Beszéltek még Bárczy Iván h. pénzügyigazgató, dr. Adler Adolf ügyvéd és Papp József gencsi ref. lelkész.

Márc. 16-án d. u. 6 órai kezdettel a kat- holikus Legényegylet tartotta meg hazafias ünnepélyét. A Dalegyesület a Himnusz eléneklésével nyitotta meg az ünnepélyt. Szolomájer István tartalmas beszéde után Sarkady Birike gyönyörű zongorajátékában gyönyörködött az ünneplő közönség. Hermann Annuska, Luczay Böske és Luczay János szavalata után Csaná- lossy József Farkas Imre „Vén cigány“ c. melodrámáját adta elő Sarkady Birike zongora kísérete mellett. A Dalárda éneke zárta be a szépen sikerült ünnepélyt.

Főszolgabiróságot

kér Felsőbánya város a vármegye törvényhatóságához beadott kérvényében. A kérvény kifejti, hogy a város lakossága folytonos apadásban van, különösen a magyar lakosság. Ennek a szomorú állapotnak megváltoztatására oly intézmények felállítását kérelmezik, melyek a várost a régi virágzás fokára emelhetnék, igy elsősorban egy főszolgabírói járás szervezését Felsőbánya székhellyel. Tekintettel arra, hogy a nagysomkuti főszolgabiróság túl van terhelve munkával s ott is uj főszolgabírói járás szervezését kérelmezik, az uj főszolgabiróság kérdését olyasformán tartanák megoldhatónak az illetékes tényezők, hogy a nagysomkuti járásból elszakittatnék 14 község; ezekből 12 a Nagybányai s 2 a szervezendő felsőbányái főszolgabírói járáshoz csatoltatnék. A nagybányai főszolgabírói járásból viszont szintén elszakittatnék s a felsőbányáihoz csatoltatnék 17 község. Ez a 19 község tartoznék az uj főszolgabírói járásba. Felsőbánya város hajlandó a főszolgabírói lakást s hivatalos helyiségeket felj- épittetni. Szervezendő volna egy járási orvosi, számvevői s egv irnoki állás; állatorvosi állás már van szervezve Felsőbányán.

Úgy tudjuk, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok általános véleménye az, hogv úgy a nagysomkuti főszolgabírói járás munka- tulhalmozódásán, mint Felsőbánya város szomorú állapotán segíteni kell s igy az uj főszolgabírói járásnak Felsőbánya székhellyel való szervezése mindenképen kívánatos. Felsőbánya kérelme a legközelebbi tavaszi közgyűlésen kerül tárgyalás alá. A szép múltú, most segítségre szoruló város mindenképen megérdemli a támogatást. Nemzetiségek közé ékelve biztos romlás elé néz a derék város, ha idejében intézményekkel nem biztosítjuk jövendő fejlődését. A magunk részéről is , fölhívjuk a nagykárolyi megyebizottsági tagok figyelmét Felsőbánya város méltányos kérésére. Tegyük lehetővé, hogy megerősödve a jövőben is a magyarság szilárd bástyája legyen.

Néhány szó a cselédkérdésről.

Lábunk hasábjain erről a mai társadalmat szociális szempontból kiválóan érdeklő kérdésről már volt alkalmunk szólani.

Munkatársunk e héten a rendőrségnél, mint I-ső fokú cselédügyi hatóságnál tett panaszok alapján ismét jónak látta firtatni ezt a kérdést, amely különben aktualitásánál fogva sohasem vészit értékéből.

Az elmúlt héten több mint 50 panaszos cseléd jelentkezett a hatóságnál, hogy gazdáik ellen panaszt tegyenek, mert helyzetük „tarthatatlan“.

Szerencsére, illetékes helyen tudják már, mit jelentenek e panaszok március 3-ik hetében a tavas' kezdetén, különösen a husvét hetében, mikor a legtöbb cseléd szeretne haza menni és szolgálati helyét otthagyni. Teszik ezt pedig kétféle okból. Egyik rész mihelyt a zord tél elmúlik a tavaszi s nyári mezőgazda- sági munkára gondol, melyben felnőtt s a zord télen való szolgálat neki csupán arra jó, hogy magát nyugodtan kipihenje s tavasszal ujult erővel foghasson az októberben elhagyott mezei munkához.

A másik része a cselédeknek már sokkal raffináltabb. Ez már a városi cselédeknek egyik típusa, melyből, sajnos, nekünk is jutott elég szép számmal.

Ez már azért igyekszik helyéről husvét hetében elmenni, mert tudja, hogy 'ilyenkor nagy a kereslet és kicsi a kínálat, kevés a cseléd. Tudja, hogy ilyenkor neki nagy becse van s tudomással bir arról, hogy reá nagy szükség lévén, szépen „stajgerozhat“. Úgy, hogy ilyenkor s ápril május havában valósággal csak jómódú emberek tudnak cselédet tartani.

Mindenféle figurákat faragott rá. Azt mondja a felesége, hogy már a hazájában, is farigcsált, de persze ilyenkor mindjárt kész vannak valami mentséggel.

— Hm, — mondta az idegen, —/Hányadik ajtó szám alatt lakik? Köszönöm.

*

Hans az egész éjszakát keresztül virrasztóba. Mit tegyen, hogy megmentse Katrinát a hajléktalanságtól. Katrinát meg a kicsit.

Reggel már jókor fölkelt és mikor kopogtak az ajtón, odasietett, hogy kinyissa. Egy idegen férfi állt a küszöbén.

— Hallottam, hogy valami baja volt tegnap az ajtó miatt, — szólt, — Megnézhetném azt a kifaragott ajtót?

Hans igent intett és rámutatott a munkájára.

A férfi hosszasan és behatóan vizsgálgat- ta az ajtót.

— Sokat faragott már ? — kérdezte végül Hanstól.

— Otthon estenkint azzal töltöttem az időt. Minden gyerek tanul ott faragni. Apró játékszereket csináltunk meg ilyesfélét.

— Úgy, — mondta az idegen. — És a házmesternek nem tetszik az ajtó ?!

Hans hangja az előbb, mikor a hazájáról beszélt, ellágyult, most újra keményebb lett.

— Nem, — felelte röviden. — Ki akar dobatni érte, ha nem hozok a helyébe uj ajtót.

Az idegen hol Hansot nézte, hol az ajtót.

— Nekem adná ezt az ajtót, ha én vennék helyébe újat ? — kérdezte.

— Hogyne! — felelte Hans. — Köszönöm a szívességét, uram.

*

Egyél egy kis kenyeret, Katrina, meg igyál tejet, — nógatta a feleségét Hans. — Én nem vagyok éhes.

De Katrina sem nyúlt a tejhez, mert tudta, hogy ez az utolsó étel a házban.

Hans el akart menni munkát keresni, de Katrina belekapaszkodott.

— Ne menj ma el, Hans. Ne hagyj most magamra.

Estefelé újra kopogtak az ajtón. Hans nyitotta ki. A reggeli idegen volt. Mikor beszélni akart, Hans idegesen intett neki.

— Várjon, — suttogta izgatottan. — Várjon egy kicsit.

Kinyílt a másik szoba ajtaja és a szomszédasszony jött ki rajta.

— Be lehet már menni ? — kérdezte

Hans.

— Be, — mondta az asszony.

A másik szobában halovány arccal, de mosolyogva feküdt Katrina, a párnán egy kerek képű, pufók gyerek volt mellette.

Hans összecsókolta mindkettőjüket.

De most megszólalt az idegen :

— Nekem tetszik a maga munkája, fiatal barátam — mondta. — Jöjjön el a gyáramba, fizetők egy hétre hetvenöt koronát. Jó lesz kezdőfizetésnek ?

Hans értetlenül bámult rá.

— Faragni menjek el ? — kérdezte csu- dálkozva.

— Igen. Kezdheti holnap már? — Majd egy futó-pillantást vetve az ágyra, igy szólt:

— Itt van egy arany foglalónak. De biztosan jöjjön ám.

Mikor elment, Hans letérdelt az ágy elé és a felesége ölébe hajtott fejjel zokogni kezdett.

— Látod, Hans, — mondta boldogan Katrina. — Ugy-e, mondtam, hogy a kicsi áldást és szerencsét hoz magával . . .

Május 1-én női-, férfi és gyermekruha raktáramat Véber Tibor ur házából f

IGAZ KÁROLY UR HÁZÁBA ~5M9 )

k y a „Fekete Sas“ gyógyszertár szomszédságába helyezem át. :—:

f Addig is az összes áruimat (tekintettel az elköltözésre) mélyen leszállított árakban árusítom. Tisztelettel

^ Rákóci-utcai házam május 1-től kiadó, esetleg eladó. — A Wéber-féle házban levő üzlethelyiségem május 1-től kiadó.

i Uzletáthelvezés. .. _■*:

Szabó Kálmán.

t