Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-22 / 12. szám

4-ik cicia1. NAGYKÁROLY ES ÉRMELLEK. 12 szám. Önkénytelen felmerül előttünk az a kér­dés, miként lehetne ezeken a bajokon se­gíteni. Kétféle módon. Egyik a most is érvény­ben levő városi szabályrendeletben előirt köte­lező bejelentés, a másik a hatósági jcselédköz- vetítő. Lássuk mind a kettőt. Valaki, mondjuk X-nek a cselédje akár­milyen kis panasz-félével elmegy a hatósághoz. Elsősorban is a cseléd-nyilvántartást veszik elő, hogy gazdája bejelentette-e. Mint rendesen, nem jelentette be. Már most a cseléd nem vé­tetik az 1876.: XIII. t.-c.-ben körülirt cseléd­nek, mert a szorosabb értelemben vett cselédet a cselédtörvény, de meg az 1880. évi városi szabr. 11. fej. 10. §-a értelmében a szolgálatba való lépéstől számított 8 nap alatt be kell je­lenteni. Első eset ilyenkor az, hogy nem lévén betartva a törvény és vár. szabr. kellékei az ily alakszerűségek nélkül fogadott cselédek nem cse­lédnek, hanem napszámosnak vétetnek s a gaz­dának a cseléddel szemben esetleges kártérítése rendes peres utón bírálandó el. Már pedig nagyon jól tudjuk, hogy a cseléden 4—5 ko­ronát behajtani lehetetlen. Második eset, hogy mivel bejelentés nél­kül egy gazda valakit magánál tartott, a beje­lentési szabályrendeletben körülirt kihágást kö­vetvén el, megbírságolják, mert a huzamosabb ideig (8 napon túl) tartott napszámosok is be- jelentendők nyilvántartás végett. Harmadik eset s ami nagyon gyakori, hogy a cseléd a könyvet ellopja s ruháját és sok­szor értékes holmit magához vesz és elszökik. Ki ellen tegyen a gazda ilyenkor panaszt ? Hisz legelőször még a cselédje nevét sem tudja, honnan tudná a születési,^vagy illetőségi helyét? Tegyük fel, hogy körülírás után a panasz meg­tétetett. Most már a cselédügyi, vagy lopás ese­tén a nyomozó hatóság honnan vegyen tám­pontot arra, hogy hol keresse a deliquenst. így tehát a legtermészetesebb, hogy a cseléd sok­sor elbolyong 3—4 hónapig, amig rátalálnak, vagy sohasem kerül elő. A mikor pedig előke­rül, akkor már van másik cseléd s igy nem lé­vén rá szükség, tovább küldik s a gazda hiába járkált és a pár korona előleget is elvesztette. Ha pedig cselédjét mindenki bejelenti, úgy a szökés kinyomozása egyik városból a másikba is, a hatóságnak nem okoz nehézséget, mert csak a nyilvántartást kell megnézni s rögtön tudva van a keresett cseléd lakhelye és nyom­ban visszavezethető. Ellenesetben, ha a cseléd bejelentve volt, ha még könyvét ellopja, akkor is hamarosan megkerül; tudva van a születési helye, illető­sége s ekkor már vele szemben el lehet járni a cselédtörvény értelmében s felelősségre lehet vonni, a szolgálatra lehet kötelezni, abba visz- szavezettetni és megbüntetni. Tehát a cselédügyek részben rosszra vál­tozásának, sőt határozott visszafejlődésének ma­guk a szolgálatot adó gazdák is okai. Nem le­het ma már 48 előtti viszonyok szerint tartani, illetőleg fogadni a cselédet. Világos, hogy mig a cselédügyek rendezése számtani arányban ha­lad, addig a cselédek raffináltsága mértani arányban nő. Miért is fel kell használnunk a rendelkezésünkre álló eszközök it, a kötelező be­jelentést mindaddig, amig városunkban is fel fog állíttatni a hatósági cselédközvetitő. Erről jövő számunkban fogunk szólani. —y—s. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt olyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden nap d. e. 10 órától 12-ig. Lapunk olvasóinak, munkatársainak és barátainak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk. Húsvéti istentiszteletek. A rám. kath. templomban szombaton d. u. 6 órakor feltá­madási körmenet. Vasárnap d. e. a fél 7 órai szent mise után pászkaszentelés, 9 órakor ün­nepi mise. Mise után szent beszédet mond Récsei Ede kegyesrendi házfönök. Hétfőn d. e. 9 órakor ünnepi mise, utána szent beszéd. A ref. templomban vasárnap d. e. prédikál Pálur István s.-lelkész, ágendázik Kürthy Ká­roly s.-lelkész, d. u. prédikál Pálur István s.- lelkész. Hétfőn d. e. és d. u. prédikál Kürthy Károly s.-lelkész. Az ág ev. teplomban vasárnap d. e. szent beszédet mo/id és utána úrvacsorát oszt Rédei Károly lelkész; d. u. prédikál Nagy Sándor kántortanitó. Hétfőn d. e. szentbeszédet s d. u. ünnepet berekesztő imát mond Rédei Károly lelkész. Személyi hir. Jaczkovits Mihály, a hajdú- dorogi egyházmegye fötanfelügyelője a közeli napokban vizsgálja meg az uj püspökség kö­rébe tartozó hitközségek iskoláit. A főispán utasította a szolgabirákat, hogy a főtanfelügyelőt a főpapokat megillető módon személyesen kí­sérjék látogatásai folyamán. Városi közgyűlés. Nagykároly r. t. vá­ros képviselőtestülete által 1913. évi március hó 24-én délelőtt 10 órakor a városháza ta­nácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy : Debreczeni István polgármesternek a „Közérdek“ cimü lapban ellene emelt vádak alaposságának, avagy alaptalanságának megállapítása céljából vizsgálat elrendelése iránti kérelme tárgyában vármegyei alispán ur által hozott 28310/1912. számú véghatarozat bemutatása, amely szerint a vizsgálat inellöztetett. A püspöki székhely ügyében f. hó vé­gén megy fel a vármegye küldöttsége Csaba Adorján főisp. vezetése alatt a kultuszminiszterhez. Ede-nap. A Nagykárolyi Dalegyesület szeneráddal lepte meg Récsei Ede kegyesrendi házfőnököt, az egyesület elnökét, hétfőn este fél nyolc órakor, névnapja előestéjén. A Dal­egyesület tagjai színes lámpionokkal vonultak a rendház elé. Több szép dal előadása után Tremba Márton egyesületi igazgató üdvözölte az ünnepelt elnököt, mire a házfőnök meghatva válaszolt. — Vetzák Edét, a Polgári Olvasókör diszelnökét kedden délelőtt névnapja alkalmá­ból az Olvasókör küldöttségének élén Branecky József alelnök, kegyesrendi tánár üdvözölte. Az Önsegélyző Népbank elnöKe, Csip­kés András, tevékeny évek hosszú során át folytatott eredményes munkálkodás után állá­sáról öreg korára való hivatkozással lemondott. A bank uj elnökévé Madarassy Gyulát, alelnökké pedig dr. Somossy Ignácot választották meg egyhangúlag. Esküvő. Dr. Debreczeni Sándor, buda­pesti ügyvéd, városunk fia örök hűséget eskü­dött Kacsó Károly műszaki tanácsos, a helybeli államépitészeti hivatal főnöke kedves leányának, Irénkének. A nagykárolyi országgyűlési képvise­lői választókhoz. A nagykárolyi I. választó- kerület I-ső csszeirási szakaszába eső ország­gyűlési képviselőválasztásra jogosítottak név­jegyzéké iek az 1874. évi XXXUI-ik, ezt rész­ben módosító 1899. évi XV-ik törvénycikk ér­telmében hivatalból leendő kiigazítására, alóli- rott, — küldöttségi társaimmal együtt, — te­kintetes Szatmárvármegye központi választmá­nyának folyó évi március hó 1-ső napján tar­tott ülésében hozott határozatával megbizatván, ezennel felhívom mindazokat, kik magukat kép­viselőválasztásra jogosítottnak érzik, az 1911. évi választók névjegyzékéből akár kihagyattak, akár magokat a névjegyzékbe a folyó évben fel­vétetni kívánják, hogy 1913. évi április hó 1., 2 és 3. napjain, mindenkor délután 2 órakor, Nagykároly város rajztermében foglalkoztató küldöttség előtt jelentkezzenek. Kelt Nagyká­rolyban 1913. évi március 13. Balogh Kálmán, küldöttségi elnök. A csendőrség helybeli szárnyparancs­nokságához Schifter Jenő csendőrhadapródot kivezényelték. A nagykárolyi róm. kath. elemi fiú­iskola növendékei folyó hó 24-én husvét hét­főjén, este hat órakor a szegény tanulók tan­szereinek beszerzése céljából a „Katholikus Legényegyesület“ dísztermében jótékonycélu mű­kedvelői előadást tartanak. Műsor: 1. Vigadó Zsatkovszkytól, énekli a tanuló ifjúság. 2. A százesztendős láda. Vígjáték egy felvonásban. Személyek : Ernő, Dezső testvérek — Gellért Endre, Wagner György; Borbála gazdasszony — Manyák Károly; Janika, Zsuzsika unokái — Vida István, Schnébli Károly. 3. „Gavotte“ 4 kézre, id. Vitek Károlytól, előadják ifj. Vitek Károly és Lévay József. 4. Mi a haza ? Pósa Lajostól, szavalja Keblucsek Richard. 5. Tréfás egyveleg, Deák Gerőtől, énekli a tanuló ifjúság. 6. A vörös hordó. Vígjáték egy felvonásban. Személyek: Lajos, Kálmán diákok — Varga Attila, Oláh József; Sziklai festőművész—Me- zőssy Ferenc ; Borosné korcsmárosné — Zsurka László ; Mihály kocsis — Rokk György. 7. Ka- tonásdi. Hét jelenet, irta Tóth József, eljátsza a tanuló ifjúság. 8. A száműzött dala, Kunoss Endrétől, énekli a tanuló ifjúság. Helyárak : Ülőhely I—VI. sor 2 korona, a többi sorban 1 K. Állóhely 50 fillér. Jegyek előre válthatók Holcinger István urnái. Tekintve a jótékonycélt, felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirla- pilag nyugtáztatnak. A szatmári ipartestület folyó hó 16-án alakult meg Tankóczy Gyula főkapitány, ipar­hatósági biztos elnöklete alatt. A népes alakuló közgyűlésen megejtett választás eredményekép az ipartestület elnöke lett Bölönyi László, al­elnök Vas András, pénztárnok Katona Imre, számvizsgálók: Szentiványi Károly, Kozma Ká­roly, Benyó Andor, Markos György és ifj. Bá­thory Zsigmond. Megválasztották a negyven tagú elöljáróságot és annak 10 póttagját. Tit­kos szavazás utján a 26 pályázó közül jegyzőül ifj. Szabó Lajost választották meg. Ügyész dr. Shik Elemér lett. Az ipartestület julius 1-én kezdi meg működését. A Protestáns Társaskör f. hó 24-én, husvét másodnapján este 7 órai kezdettel saját helyiségében, felerészben házépítési alapja ja­vára 1 kor. beléptidij mellett műkedvelői elő­adással egybekötött táncestélyt rendez. Műsor: 1. Szavalat, Kovács István. 2. Monológ. 3. Dialog, Lódy Erzsiké és Boleman Pál. 4. „Valami hi­bája van.“ Egy felvonásos vígjáték; Turenecz Mariska, Lódy Ilonka, Papp Zsigmond és Szabó Zoltán. Előadás után tánc. Felülfizetéseket te­kintettel a nemes célra köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a Kör Elnöksége. Csőd. A szatmárnémetii kir. törvényszék Grósz József nagykárolyi bejegyzett cég ellen a csődöt elrendelte. Csődbiztosul Kun Elemér kir. tv. jég ző, tömeggondnokul dr. Merts László, helyettesül dr. Melinda László nagyká­rolyi ügyvédek neveztettek ki. Elsőrangú női divat-terem. Párisi és berlini modelek felöltők, pongyolák és blúzokba Costümöket és francia toaletteket saját lyembe mérték szerint készítek. miibe­KATZ divatterme NAGYKÁBOLY.

Next

/
Thumbnails
Contents