Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-22 / 12. szám
IV. évfolyam. Nagykároly, 1913. március 22. 12. szám. Nagykároly és Érmellék A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) s|*i Hirdetések szintén ott vétetnek fel. i#s- Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő: D R. VETZÁK EDE. Főinunkatárs: DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. IS®“ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre .......................................8 korona. Fé l évre................................. . . 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Eg y szám ára.............................20 fillér. A feltámadás mennyei örömtől sugárzó napján minden földi gondtól megtisztulva együtt örvendez a bűnös ember az égiekkel. Az Atya miértünk feláldozott Fia dicsőségének isteni pompájában száll ki a fenségéhez méltatlan sírból. Az Atya szeretetének kiáradó kegyelmét fejet hajtva, de lelkében az isteni lélekhez örvendezőn emelkedve fogadja a bűnben fogant, bűnt naponként bűnre halmozó emberfia. A malaszttal teljes napon az egész világ hegyei, völgyei örvendezve visszhangozzák: Feltámadt Krisztus. A feltámadás glóriás ünnepén öröm, boldogság tölti el a hivő lelket; a földöntúli élet édes reménységével telik meg a szív, hisz ezt az életet, ezt a jobb életet, jobb jövendőt előkészíteni, lehetővé tenni halt meg a kedves Üdvözitő. Vájjon van-e magyar ember, akinek a ipbb jövendő“ zálogos szent napján ne buggyanna föl örvendező lelke mélyéről a szomorúság nagypénteki könnye? Nagypénteki bánat, nagypénteki szomorúság, föltámadásnak, jobb jövendőnek hiába várása tépi a mi lelkünk. Nincs ünnepünk, nincsen dalunk, vig szüretünk, boldog percünk, melyet valami mély szomorúság, valami kimondhatatlan bánat örömtompitó, könnyes melancholiája ne vonna be. Nem véletlen az, de még kevésbbé gondolatokban való koldusszegénység, hogy egy évszázad óta minden karácsonykor a Messiás bölcsője körül imádkozva uj Messiást vár minden vezércikk, husvétkor meg a feltámadt Jézus üres sírjánál uj feltámadás dicsőséges napját várjuk könnyes szemmel. Nem frázisok egy félszázad karácsonyi meg húsvéti imái. A nemzet lelkében dúló belső elégedetlenség, valami jobb jövendő sejtelmes várása kiütközik a magyar lélek minden megnyilvánulásából. Mikor az ünneplő lélek fehér ruhába öltözik, hogy a napi gondok forgatagából Istenéhez emelkedjék, az oltáron az Istenség képe mellett ott áll a szeretett haza szomorú képe is lelki szemei előtt. A sírjából feltámadó Istenség dicsőséges győzelme a halál föiött még gyászosabbnak láttatja vele hazája Nagypéntekjét. A haza szent ügyére való gnndolás itatja át a magyar lélek legszubjektivebb megnyilvánulásait is. „A magyar dal története a magyar nemzet története.“ Az egyéni önérzet kicsapó lángját a haza szomorú fiának magaemésztő bánata tompítja sírva vigadásra, azokban a dalokban is, melyeknek szöveg szerint semmi közük sincs különben a hazához. A ka- tholicizmus ujjongó örömünnepén a mi templomainkban talán busábban bug az orgona is. A karácsonyi és húsvéti Messiást, a feltámadást váró „frázisok“ hatalmas benső elégedetlenségnek, feszültségnek, energiának kifejezései. Ez a hatalmas energia helyes módon felhasználva még meghozhatja a várva-várthus- vétot, mikor a vallásos lélek hazája hus- vétját is ünnepelve tiszta, zavartalan örömmel fogadja a feltámadt Krisztust. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 16-án d. e. 10 órai kezdettel a városháza nagytermében Debr,eczeni István, kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés tudomásul vette a m. kir. belügyminiszter leiratát, mely szerint Nagykároly város gyámpénztárának 1910. évi mérlege helyesnek találtatott. A m. kir. belügyminiszternek a város gyámpénztári szabályrendeletének módosítása tárgyában beküldött leirata beterjesztetvén, a közgyűlés a módosított gyámpénztári szabályrendeletet elfogadta. E rendelet értelmében a képviselőtestület felhatalmazta a városi árvaszéket, hogy a gyámpénztárból ezután folyósítandó kölcsönöket magánosoknak 7 %-os kamatra 25 évi 4 %-os tőketörlesztéssel adja ki. Néhai Kosztra Ignác volt csomaközi róm. kath. plébánostól a nagykárolyi róm. kath. főgimnázium javára tett 2000 koronás alapítvány alapitó oklevelét a közgyűlés a belügyminisztertől rendelt módon a szükséges kiegészítésekkel ellátta. A faragott ajtó. Irta I. Darow Comles. — És a kicsike is jönni fog! Istenem, milyen nyomorult ember vagyok én ! — Ne beszélj igy, Hans, — mondta a felesége és a férje kezeit a magáéba tette. Nem engedte, hogy tovább is olyan kétségbeesetten beléjük temesse az arcát. Te nem tehetsz róla, hogy nem tudsz kapni munkát. Nehéz sor megélni külföldön. Eleinte volt munka elég, de aztán összetett kezekkel ült Hans napokig is. Milyen más volt otthon. A kis német faluban ! Katrina szomorúan vágyódott vissza oda, ahol első boldogságát élte ... de Hans okosabb és ő jobban tudja, hogy hol kell nekik élniök. Csak ne lenne ez a London olyan nagy, olyan rettentően nagy és olyan zajos. Otthon friss hegyi levegő csókdosta az arcát, itt kellemetlen, rossz szagok terjenge- nek . . . Aztán egy szép napon Hans sem ment többé munkába. — Miért nem sietsz jobban, Hans ? — kérdezte tőle reggel Katrina. — Bevégeztem a munkámat. — És nincs másik helyette ? — Nincs, Katrina. És ezzel az ember fölemelte az asszonykát, úgy, hogy a lábujhegye sem érte a földet és megcsókolta szerelmesen. 1 Ne nézz olyan riadtan, madárkám, majd keresek máshol munkát! Aztán jött a keresés. Hans egész nap jártkelt, kért, könyörgött, koldult munkáért, sehol semmiféle elfoglaltságot nem kapott. Munkásüresedés nem volt sehol, ember fölös számmal is akadt. Óh, milyen nehéz az élet! Most már nem is keres Hans munkát. Csak ül otthon és a kezébe temetett arccal bámul maga elé. — Hans! — kiáltott rá egyszer Katrina. — Ne nézz igy, mert akkor félek tőled. Óh, úgy fáj a szivem ! Hans fölemelte a fejét. — Mit tegyek ? — kérdezte tehetetlenül. — Vedd elő a vésődet és a szerszámaidat és dolgozz itthon, úgy, mint odahaza tetted esténkint. — Mit faragjak? — kérdezte csüggedten Hans,'— hiszen nincs anyag sem hozzá. Az asszony körülnézett a lakásban. — Itt az ajtó, Hans! — kiáltotta örömmel. Faragd ki az ajtót, legalább szebb lesz a lakásunk is. Hansot nem nagyon érdekelte az ügy. Kezébe temetett arccal ült tovább is, elkeseredetten. # A legjobb minőségű V vásznak, kész női és T férfi fehérnemiiek, fehér I és színes damaszt téri- $ fékek és törölközők Rubletzky Kálmán f divatáru üzletében kaphatók kendők mindig a legna- 1 NAGYKÁROLY, Deák-tér. Syobb választékban Tanuló felvétetik. vannak raktáron. $
