Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-01 / 9. szám
IV. évfolyam. Nagykároly, 1913. március 1. 9. szám. Nagykároly és Érmellék A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) =^i Hirdetések szintén ott vétetnek fel. !#s- Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő : D R. VETZÁK EDE. Főinunkaíars : DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. "IWf A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre .......................................8 korona. Fé l évre................................. . . 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Eg y szám ára.............................20 fillér. Á tavaszt félve, rettegve vártuk. A gyönyörűséges tavaszt, melyről az egész természet oly boldogan álmodozik a hosszú téli álom alatt. Az öröm, a felszabadulás, a boldogság évszakát szivszorongva láttuk véresen közeledni magunk felé. Minden okunk megvolt rá, hogy ne várjuk örömmel télriasztó napfény derűs ragyogását, rügyek fakadását. Aggódással teli képzeletünk vérrózsák borzasztó pompáját láttatta velünk a széles mezőkön a hóvirágok helyén. A háború réme vetette előre sötét árnyékát. De biztató jelek mutatják, hogy a félénk hóvirág békés, szelíd fehér szirmai mégis csak meghozzák a várva várt békét. Oroszország s a monarchia megszüntetik a galíciai határon a „különleges katonai intézkedéseket“. Milyen semmit mondó, magvát sunyin rejtegető kifejezés: „különleges katonai intézkedések“. S mi egész télen ettől nem tudtunk aludni, ettől gördültek le örökre borzasztó dübörgéssel áruházak redőnyei, ettől rettegtünk, ha a tavasz illatos nevét hallottuk. Mérhetetlen károk háramlottak ezekből az „intézkedésekből“ a világpolitika ügyétől-bajától magukat a legnagyobb távolságban képzelőkre is. A Garas Jánosok garasaik is csak ott vannak azok között a milliárdok között, melyeket ezek az intézkedések felemésztettek. A garasokká számolók háború esetén sem érezhették volna hidegebben zsebükbe süvíteni külpolitika szelét. De ha talán nem is olyan borzasztó az a kár, amely a legkisebb polgárt is közvetlenül érte, közvetve annál inkább fogjuk érezni esztendőkön keresztül. Mert ezeket a magukban jelentéktelen, de együttesen hatalmas garasokat olyan helyekről vonták el, ahonnan valami kis jó mégis csak érhetett voina bennünket. Tanítók, minden rendii és rangú tisztviselők szerény álmait tették tönkre hosszú időre ezek az intézkedések. Sok szép eszme fog felvetődni s helyeslésre találni a ránk következő évek alatt, megvalósulásuk elé azonban oda állanak majd „a különleges katonai intézkedések“. Terméketlen, műveletlen földterületek, kétes haszonnal kecsegtető piacok majdnem háborúba sodorták egész Európát. Megvoltak a nagy katonai előkészületek Európa minden államában. Hol nyíltan, hol a diplomácia udvarias, hajlongó, sunyi szólamait hangoztatva vi- csorgatták egymásra fegyvereiket az államok. Azok pedig akiknek nevében történt minden, a polgárok, fogvacogva olvasták, hogy milyen bátran, büszkén készülnek ők a háborúba. Hogy menynyire szotnjuhozzák egymás vérét. Különösen a középosztály, a békés napi munkáját robotoló középosztály fog borzasztóan megfizetni ezért a komédiáért. A munkásság és a nagyvagyono^ok közé ékelve, az érdekközösség és érdek- ellentét ezer szálával kötve mindkét osztályhoz, az eddiginél is szomorúbb sors elé néz. A nagyvagyonosok, ha nem is nagyon vigan, de biztosan megússzák a ránk következő válságos esztendőket. A munkásság is kikényszeríti a maga megélhetésének eszközeit, sőt még, amint a jelek mutatják, biztos javulást remél nem hiú reménységgel. A középosztály sehonnan sem remélhet semmi jót. A „különleges katonai intézkedések“ sokáig tartottak, nagyon sokáig tartottak arra, hogy csak a védelmet érezzék bennök. Ez a védelem felért egy támadással. Utóvégre nem ment rá minden krajcár, de annyi bizonyos, hogy az a roppant kár, amelyet ezalatt szenvedett különösen a középosztály, többé helyrehozhatatlan. Kesernyés örömmel olvassa a jámbor polgár, hogy megszűnnek azok a bizonyos intézkedések. Mint a gazda a járvány megszűnését, mikor már nincs elhullani való jószága. Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. Kifelé az erdőből. Irta Hevesi József. I. Zentay Árpád szivében már napok óta vidáman csilingelt egy fiatal nő trillázó kacagása. És ettől a muzsikától olyan érzése volt, mintha folyton-folyvást mámoros lett volna és a szemei előtt thyrsus-ágakat lebegtető tündéralakok táncolnának. Pedig már nem is volt mai gyerek ez a Zentay Árpád. Szinte már kifelé tartptt az élet erdejéből. Közel járt az ötvenhez. És ime, a szivében most egyszerre mégis tavaszi hullámzás támadt, hogy az a boszorkányosán szép Karmela olyan zengő kacagással muzsikált bele a szürkülő életébe. . Itt ismerkedett meg vele, a gyönyörű Cap-Martinban, ebben a kies földi paradicsomban, ahol rejtett madárdalos pagonyban tartja kastélyát a Tavasz, hogy innen induljon neki minden esztendőben diadalmas, virágos útjára. Nem szenved kétséget, hogy ez a hely telte fogékonyabbá az ő mohosodó, edzett férfiszivét. Eleinte csak afféle enyelgés volt az egész. Azután lasacskán fiatalos hevületbe csapott át. És ime, most egyszerre csak úgy érezte, hogy egész komoly a dolog. Valami nagy láng lobog benne. Mi ez? Mi ez? Erős nyugtalanság fogta el. Hosszú, nagy sétákat tett a tengerparton és folyton izgatta egy nagy kérdőjel: mi ez ? mi ez ? Mert most már tisztába i volt vele, hogy nem bohó fiirt ez többé, nem játszi enyelgés. Szinte meghatottan érezte, hogy ime valami vértevő, lázas szenvedély hatalmasodott el rajta. Az a leány másodvirágzást fakasztott a szivében. A tenger nagy végtelenségén ime egy virágos kis sziget bukkant fel . . . Vájjon kiköthet-e ő még ezen a szigeten ? A kérdőjelre már megint az a kacagás csilingelt. Most már jól ismerte. Karmela kacagása volt. Váratlanul,meglepetésszerűen toppant eléje. Tennis-dressben volt. Az arca kipirulva. Szemei nevettek. Nagy, gömbölyű, szeliden-paj- kos, búzavirág-szemei. Karcsú volt, mint egy nymfa és termetének vonalai klasszikus nemességgel megrajzolva. Egy fiatal emberrel kerketőzött. Ez a legény pedig, kezében a rakettel, az ő fia volt. Zentay Árpádnak a fia. A Pista fiú. Nagy hűhóval fogadták apust és a Pista fiú cövek-merevséggel állott eléje és katonásan szalutált neki a rakettel. Visszafordult velük. A leány egész bizalmasan fűzte karját az ő karjába és úgy sétáltak együtt a tengerparton. Aztán fölfelé a kígyózó utón, mely bukolikusan bájos vilák előtt vezet el, bóditóan illatos aranysárga mimózák és nevető narancsfák alatt. Karmela úgy csacsogott, mint egy kis madár. Pista ugrándozott, mint egy fiatal szi# A legjobb minőségű 1 vásznak, kész nőt és V férfi febérnemöek, fehér I és színes damaszt teri- $ fékek és törölközők Rubletzky Kálmán divatáru üzletében kaphatók NAGYKÁROLY, Deák-tér. Tanuló felvétetik. Vászon törlők és g mindenféle finom zseb- fi kendők mindig a legna- f gyobb választékban 1 vannak raktáron. $
