Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-29 / 48. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 48-ik szám. kozás, az ő ereje e megterhelést meg nem bírja. Egy püspökségnek méltó keretéül szolgálni oly nagyigényü kivánalom, melynek Hajdudorog bármiféle mesterséges fejlesztéssel sem tud megfelelni. Sokan úgy gondolják, hogyha Dorogon felállítják a hiányzó intézményeket, iskolákat, rögtön épugy megfelel az igényeknek, mint egy olyan város, hol ezek már régen működésben vannak. Óriási tévedés! Eltekintve attól, hogy ezek felállítása milliókba kerülne. Itt nem csak a szükséges épületekről van szó, melyek amint elkészültek, nyomban átadhatók és meg is felelnek hivatásuknak. Az intézményeknek, iskoláknak múltjuk van, a működésűkből fáradó eredményeik és ezeket nem lehet máról holnapra utána siettetni. Ahol intézmények vannak, azok hatása látszik is, ahol még csak lesznek, ott az eredmények még csak ezután fognak mutatkozni. Mikor a püspökség intézményeket kíván, nemcsak a jövő fejlődésének biztosítékait látja azokban, hanem szinvonalmérőketis, melyek a városnak már elért kulturális fejlettségét jelzik. A püspökség nemcsak intézményeket igényel, hanem már meglevő kultúrát is. Ezt pedig visszamenőleg előállítani nem lehet. Ezért egy alapjában lehetetlen vállalkozás az, hogy Hajdudorog bár a legnagyobb áldozatok árán is odaerőszakolható legyen, ahol Nagykároly ma áll. Ott pótolhatatlan hiányokról van szó, mert azok szellemi természetűek. Noha Hajdudorog meg sem kaphatja azokat az intézményeket, melyek Nagykárolyban már megvannak (megyei székhely, pénzügyigazgatóság és ezzel kapcsolatos intézmények és hivatalok), de ha megkapná sem lehetne ott, ahol Nagykároly, melynek társadalmán, viszonyain a régen fennálló intézmények kulturális hatásai már kifejezetten látszanak. Itt már e kulturjavak beszivódtak a város társadalmába, mig Hajdudorogon e javak még csak most indulnának meg. Itt nem most kell kultúráról gondoskodni, itt már készen van, rá lehet tenni méltó koronáját, a püspökséget. Nagykárolynak a mai viszonyai egy természetes életfolyamatnak már elért eredményei, melyek készen várnak arra, hogy a püspökség szolgálatába álljanak. A püspökség itt nem az alapot, a kiindulást adja a fejlődéshez, hanem a már elértnek adna hatalmas lendületet. A mi talajunkat nem most kell művelés alá venni, az már elő van készítve. A népe intelligens, kultúrintézmények áldásait élvező, magasabb hivatásra érett közönség. Mint megyei székhelynek, pénzügyigazgatósága, bírósága van, hatalmas ügyvédi, orvosi kara, gimnáziuma, polgári fiú- és leányiskolája van, vannak nagy pénzintézetei és vállalatai, árvizle- csapoló társulata, végül irodalmi és művészi és még számos társadalmi egyesülete. Ezzel szemben az igazán szerény és igénytelen viszonyok között élő Hajdudorog nem is nyújthatja azokat a kulturális feltételeket, melyekre a püspökség méltán számit s amelyekre nem elég csak annyit mondani, hogy majd lesznek. Igénytelen viszonyoknak nem szabad kitenni a püspökséget, mert ez ei- sekélyesiti mire a méltó dimenziókat elérné a székhelynek választott városfejlődése. Hogy Hajdudorog milyen nehezen felel meg még annak is, hogy idegen vendégeit elszállásolja, mutatják a felszentelési ünnepség nehézséges, mikor tisztán csak azért kellett szerénykedni, mert a kis város viszonyai impozánsabb ünnepséget — ami pedig méltán lehetett volna — nem birt volna meg. Amellett félreeső fekvése olyan nagy ok, mely súlyosan rontja a székhelyre való igényeit. A székhelynek olyan vasúti összeköttetésekkel kell bírnia, hogy az a hívek által mindig a legkönnyebben megközelíthető legyen. Ha ez nem lehet meg, szenved az intenzív kormányzat kívánalma és nem alakulhat ki a gyakori érintkezés hiánya miatt hívek és főpásztor között az a szoros kapcsolat, mely az egyházmegyei belélet egyik legfőbb erőssége. Hajdudorogot még egészen közeli vidékről is egy egész nap, vagy két nap lehet megjárni. A székhelynek feltétlenül fővonal mellett kell lennie. Egy vicinális végén fekvő városkának élete sohasem tud úgy belekapcsolódni az országos dolgokba, mint egy olyan város, mely vasúti fővonal mellett fekszik. Még ezeken kiviil nem lehet figyelmen kivül hagyni a félreeső kis helynek egy igen végzetes hátrányosságát, azt hogy : malúriás. Maguk a hívek, a papság tudja legjobban, hogy Hajdudorog és környéke igen gyakori színhelye az oly veszedelmes malária betegségnek. Az ilyen helyről menekül, aki teheti, hátakkor hogy lehetne egy nagy intézményt valósággal a torkába állítani egy állandóan fenyegető veszedelemnek. Hiszen a jövő generáció tartózkodási helyéről, a gyermekeink egészségéről van szó, kik épen életük ifjú éveit töltenék ott, mikor a szervezet a legfogékonyabb mindennemű betegségekkel szemben. A papság és hívek serege bizonyosan számolni fog e körülménnyel, mielőtt döntene gyermekeinek sorsáról. Amint látjuk, a székhely megválasztásának szempontja oly sok feltételre bomlik szét, ha azt körültekintéssel végezzük, hogy szinte aggódni lehet, vajon lesz város, mely mindeme feltételeknek megfelelhet. A szóbajöhető városok között valósággal páratlanul áll e tekintetben városunk, mely a legfontosabb igényeknek minden tekintetben megfelel. Csak a szerephez jutod egymásra licitálásnak tudható be, hogy mellette még más városok is szóba jöhetiek. Azonban Nagykároly városa e tekintetben is a tettek a kegykép számára s a Szent Szűz tiszteletére. 1278-ban már plébániát kap a község ; 1330-ban Frigyes, Salzburg hercegérseke is gondos figyelemre méltatja a zelli kegyhelyet. A máriazelli templom európai hire, milliók számára gondviselésszerli hivatása hazánkkal, Magyarországgal kapcsolatban kezdődik. Amint Nagy Lajos királyunk története elbeszéli, a nagy király 1363-ban az osmanoktól szorongatott Uros szerbiai fejedelem segítségére sietett. A krónika a következően beszéli el a történetet : Húszezer ember élén állott szemben a király 80 ezernyi ellenségnek. Csak mélységes hit a szent ügyben és bizalom az isteni segítségben lehettek megmentői. Amint tábori sátorában egy reggel felvirradt, mellén találta a háborúiban is magával hordott s a zelli kegyképet ábrázoló Máriaképet. Ősi hittel, hagyományos magyar Mária tisztelettel kezdi meg harcát s a négyszerte nagyobb ellenséges se- iegen fényes diadalt aratott. Hálatelt lélekkel, alázatos hittel, királyi szívvel zarándokol a csodás győzelem után diadalmas hadseregének egy részével Mária- zellbe, hogy köszönetét mondjon, hogy kérjen, hogy áldozatot hozzon. Megépítteti fogadalomból a szép és nagyarányú háromhajós bazilikát, | majdnem úgy, ahogy mai nap is áll a középső gyönyörű gótstilü tornyával. Helvreállittatja a kegykápolnát s mint legkedvesebb emlékét a maga és felesége nászruháját ajándékul adja a templomnak. Eddig szegényes templomnak voltak csak gazdagodó lelkű zarándokai; egy magyar király kellett hozzá, hogy idegen földön nagyhírű, gazdag templom jelentse az áhitat-áldotta szent helyet. Zsigmond királyunk 1429-ben védlevelet állított ki a zelli zarándokok számára s az 1442-ban megtartott bázeli zsinaton is gondja van a zelli zarándokokra. Ugyancsak ő építteti Máriazell határában egy kupalaku hegynek, az u. n. Kreuzbergnek csúcsán a boldogságos Szűz és Szent Zsigmond tiszteletére a szép fekvésű, ma is épségben levő úgynevezett Zsigmond- kápolnát. Királyaink közül 1454. táján V. László is meglátogatja Máriazellt. Különös, nagy tisztelője volt a zelli szűznek Esterházi Pál herceg, Magyarország nádora, aki 58 ízben zarándokolt el Máriazellbe s a kegyhelynek mindig áldozatos lelkű jótevője volt. Ili. Károly magyar király 1703-ban volt először M.-Zellben, midőn Spanyolország királya lett. 1715-ben feleségével jött s az 1722-iki zarándoklata alkalmával ajándékozta meg a temlomot azzal a tömör, óriási nagy esüstke- reszttei, amely ma is a bazilika főoltárának disze. 1728-ban elnozza magával leányát a későbbi magyar királyt, Mária Teréziát is, aki itt járult először az Ur asztalához. Ha a zelli templomot és a kincstárt kezünkben a bazilikát és kincseit ismertető bédekkerrel végigjárjuk, igen sok hel>en ráakadunk Mária Terézia magyar királyasszony áldozatkészségére. Ami engem leginkább meglepett, az a kegyoltárnak tiszta esiistből való ál- doztató rácsa s a kincstárkápolna remek ötvös- művű s 100 ezreket érő sárgaréz-oltára. Nagy Lajos idejében mi magyarok adtunk díszes bazilikát a zelli Szűznek s a francia háborúk idején ugyancsak mi magyarok adtunk menedéket a zelli bazilika kincseinek. Az 1802-iki francia betörés alkalmával a zelli kincsek először Grazba, majd onnan a vasmegyei Szent Gotthárdra, majd Türjére kerültek megőrzés végett. Az 1809-iki francia háborúkor pedig Temesvár adott menedéket a zelli bazilika könyvkincseinek. P0LENA1 GYÓGYVÍZ Természetes égvényes savanyuviz-forrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz. Tejjel vegyitve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, ezen vixnek •!; Ranhatn minrlpfliiH! egy asztalnál sem szabad hiányoznia. : V I»a{JilalU lUlUUcllUll.
