Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-11 / 41. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 41-ik szám A felszentelést követő banketten, melyet Jaczkovics házánál a püspök adott, még számtalan felköszöntő hangzott el. Nagy figyelmet keltett egy román eredetű lelkész beszéde, melyben mély érzésű szavakban kérte a püspököt, hogy vessen fátyolt a múltra és feledje el a románoknak az elkövetett fegyelemsértéseket. A beszéd után nyomban felállt a püspök és válaszolt a kérésre. Kifejtette, hogy vele szemben senki sem engedetlenkedett, őt nem sértette meg senki, neki tehát nincsen is mit megbocsátani. Ő még mindig nincsen rossz véleménnyel a románsággal szemben, a történteket meg tudja magyarázni. Ha a románok nem szolgáltatnak rá okot, a papok nem követnek el kánoni vétséget, ő a legnagyobb szeretettel fogadja keblére őket, úgy mint a többi híveit. A püspök őszinte, meleg szavai nagyon meghatották a jelenvolt papokat s az általános baráti érzés létre jövetelére a jelenvoltak között igen jó hatású volt. A legmeghittebb, baráti emlékekkel váltak el egymástól az egybegyűltek s legtöbben még azr.ap este visszatértek egyházaikhoz. A püspökök csak másnap utaztak ei, mert este a dorogi uj papi lak felszentelését tartották meg. Nagykároly r. t. város 1914. évi költségelőirányzata fekszik előttem. Egész kis könyv, mely egy nagy, élő szervezetnek bonyolult életét tükrözi vissza. Mikor végig lapozzuk, titkok nyílnak meg előttünk, mint mikor boncolást nézünk végig. Beható pillantást nyerünk a dolgok belsejébe s amit eddig magától értetődőnek vettünk, megtaláljuk mozgató rugóit. Nagyon tanulságos ez a nézdelődés. Tudatosabban látjuk utána a város életét. Számolhatunk a lehetőségekkel és nem lépünk fel teljesíthetetlen kívánságokkal. Méltányolni tudjuk az adott viszonyokat s igy értelemmel nézzük a fejlődést az asszonyfajtának hiúság a neve. Erről ábrándozott legjavában a nagy akták mellett, mikor a különben mindig bohókás aljegyző szava szomorú hangon megcsendült. — Urak! Kérném valamire. Annak a nagy halottnak tartoznánk mi is még valamivel. Arra is legyen gondunk, hogy emléke is legyen, még pedig ércbe öntött, szép hatalmas- Hadd hirdesse majd az utókornak időtlen időkig, a fiák sem maradtak hátrább az apáknál. Nekünk nem adatott vérünkkel áldoznunk, de azért valami áldozatot csak meghozhatunk mi is. Erre az ivre jegyezzék fel filléreiket . . . Magam is lemondok a havi szivarjaimról, úgy is elég megy füstbe anélkül is. Azzal megkezdte körútját a járásbirón, egy két albirón. Mikor abba a szobába ért, hol Szeren- chés körmölgetett, tapintatosan ki akarta őt kerülni. De az írnok elébe állt. S nagy félve húzta ki veres bugyellárisát. — Oh, nem, nem jegyző ur, Kossuth apánk az ilyenekért is küzdött. Az igaz, hogy felig meddig jegyajándékra ... no, de a jegyesem sem haragszik meg érte. S azzal az ötven forintot kiöntötte a jegyző kalapjába. Kollégái csak nézték, nézték . . . Az ablaküvegen beragyogó napsugár olyan meghatóan lengte körül az írnok homlokát. Mintha más fény lebegett volna fürtéi körül. Igen ! Egy fénysugár a névtelen félistenek Glóriája ! ! . . . A közönség bizonnyára szívesen veszi, ha legalább főbb vonásaiban tudomást szerez városunk bevételeiről és szükségleteiről. Vannak a városnak rendes bevételei, melyek minden esztendőben befolynak a kasszába. Vásárvámszedésből pl. 22 ezer korona bejövetele remélhető. Piactisztitási díjból 13 ezer K, ingatlan forgalmi városi illetékből 15 ezer K. A város részvényei, melyek leginkább helyi érdekű vasúti részvények, még nem jövedelmeznek semmit. A város által teljesített beruházások megtérítése 58 ezer korona értéket képvisel. Szántóföldek utáni jövedelem 489 K, a honvédségi laktanya és melléképületeinek haszonbére 13,293 korona, színház jövedelme 500 K, Lövölde-kert haszonbére 505 K, egyéb épületek haszonbére 1050 K. Vadászterületi bér 75f. K. Közfogyasztásra levágott állatok után szedett illetékből a jövedelem 6 ezer K. Iskolai bevételek: a) gimnáziumnál államsegély 3 ezer K, tandíjból 12,100, beirási díjból 1300 K, b) a polg. leányiskolánál a tandíjból 4001 K. Városi ebadóból elő van irányozva 1500 K bevétel. Tüzoltó-adő és váltságdíjból 48000 K, községi adóból 236,158 K, városi szeszfogyasztási adópótlékból 63,000 K, állami bor és hus- fogyasztási adó kezelésből 52,200 K. Különféle bevételek címén, mint amilyenek : adóbehajtási illeték, járlatok jövedelme, dobo- lási jővedelem, ménlovak, mázsák jövedelme stb. 9850 koronát nyújt a bevételre. Pontos számítással a bevételek összege 230,395 koronára tehető. A kiadások rovata bőséges tanulsággal szolgál arra, hogy mily sokféle és nagy kiadások fordulnak elő egy város életében. Kiadás a közigazgatásba, tisztviselők, segéd és kezelő személyzet járandóságára 137,194 korona. Rendőrlegénység és szolgaszemélyzet járandóságára 35,650 K. A közigazgatás dologi kiadásai mint pl. ruházat, nyomtatványok, biztosítások, kezeltetési költségek stb. 22,270 K-t igényelnek. Adósságok törlesztésére .89,849 kor. irá- nyoztatik elő. A városi épületek fenntartási költségei 16,320 koronára rúgnak. A közvágóhidra külön 2420 K megy rá, mi azonban nagy arányú bevétellel áll szemben. Tanügyre és közművelődésre a következő kiadásai vannak a városnak: A gimnáziumnál. Hat tanár illetményeként a kegyes tanitórendnek'9600 K, kisegítő tanár fizetéseként 1600 K, egészségtan tanár és isk. orvos dija 400 K, egyébb kiadások összege 3600 korona. — Polgári leányiskolára a kiadás 4740 K, iparos tanonciskolára 2800 K, kereskedő tanonciskolára a kereskedő társulatnak 1600 K, a gazdasági iskolának szintén 1600 K. Különféle közművelődési célokra 5774 K. Mindezen óriási kiadásokkal nem is hozott valami külön áldozatokat a város a tanügynek, ezek mind előirt, köteles kiadásai. Szegényügyi és jótékonysági kiadások összege 7270 K. Ebből a szegénypénztárnak hozzájárulásképen 5000 K, debreczeni süketnéma intézetnek 250 K, segélyekre 400 K, városi alkalmazottak biztosítására 600 K, gyögy- költségükre 600 K stb. irányoztatik elő. Tűzoltó őrparancsnoknak 1000 K, önkéntesek segélyezésére 800 K, fizetéses tűzoltóknak (9-nek) 7830 K, ruházatukra 1385 K, szerelvényekre 850 K. Utcák, terek, járdák rendezésére 11,994 Városi fogatok tartására 8,600 K, világításra 14/80 K. Közkutak fejlesztésére és fenntartására 2500 K. Áll. bor- és husfogyasüási adó megváltására 42 ezer K, kezelési költsége 7280 K. Különféle kiadásokra, melyekben benne van a toronyórák kezélési dija, szülésznőknek, gyepmesternek fizetése, ménlovas katonák élelmezése stb. összesen 3,309 K van előirányozva. Rendkívüli kiadások összege 16200 korona. Megyegyüiés. (S3ját tudósításunk.) A vármegyei közgyűlésről az alábbiakban számolunk be. A közgyűlés f. hó 9-én tartatott meg a megyeháza nagytermében. Főispán a megnyitó beszédében nem a megyei autonómia elparentálására, hanem csak inkább a választás fontosságának hangsúlyozására rövid szavakban megemlékszik a vármegye államosításának közeledéséről Reménységét fejezi ki, hogy a vármegye, mely oly sok évszázadon át volt a nemzeti életnek fő erőssége, az uj állapotok között is mint olyan tovább fog élni, mert tovább kell élnie. Bizalmát fejezi ki, hogy a tisztviselői kar akkor is, ha majd nem választás hanem kinevezés utján fogja elnyerni állását, csak olyan ambícióval tölti be azt. Elismeri, hogy a kinevezés rendszere a mostani generációnak még fájó lesz, de nem szabad érzékenynek lenni oly kérdésnél, hol magasabb állami tekintetekről van szó. E szavak után nyitja meg a gyűlést. Napirend előtt indítványozza, hogy gr. Teleki Géza v. b. t. t., volt belügyminiszter elhalálozása alkalmával a gyűlés jegyzőkönyv i kivonatban közölje a gyászoló családdal részvétét. Az elhunyt, munkás életű főur utolsó kívánsága az volt, hogy sírjára koszorúkat ne tegyenek, inkább az erre szánt összegeket jótékony célra adományozzák, Elhunyt utolsó kívánságának hódolva, főispán indítványozza, hogy a közgyűlés a Fehér Kereszt-egyletnek és az elhagyott gyermekeknek 100 koronát szavazzon meg. Elfogadtatik. Alispán bejelenti, hogy ő a gyászeset alkalmával nyomban távir ti részvétnyilatkozatot küldött a megye nevében, mit a család igen meleghangú levélben meg is köszönt. Tárgysorozat előtt Falussy Árpád dr. bizottsági tag felszólal és megjegyzéseket tesz a főispán beszédére. Mindazok nevében, akik a megye autonómiáját védik, tiltakozik az ellen, hogy mielőtt az államosítást a törvényhozás megalkotta volna, a király szentesítette volna, a főispán bejelenthesse. Főispán nem akar a felszólalásnak helyet adni, mondván, hogy ő nem parentálta el a vármegyét, csak épen beszédében e tárgyra is rátért, azonban Falussy Árpád a nagy zajban is megtette tiltakozását s azután egyébb megjegyzése nem volt. A tárgysorozat első pontja az alispáni féléves jelentés, mely nyomtatva a tagoknak megküldetett volt, igy mint ismeretes tudomásul vétetik. A központi választmány újjáalakítása a kijelölt névsor elfogadásával történt. Szintúgy elfogadják az ajánlott központi választmányt. Az állandó választmányba Kerekes Zsigmond helyett Világossy Gáspárt választják be. Az igazoló választmány és az állandó bíráló választmány tagjaiul szintén a hivatalos jelölteket fogadja el a közgyűlés. A közgyűlés névszerinti szavazással, az összes leadottt szavazatokkal megszavazza: a pótadót közművelődési célokra, lV2°/o pótadót a h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére, 1 tya °/o pótadót különféle kölcsönök törlesztésére, 1 Vf °/o rendes és 3 % rendkívüli pótadót a tisztviselői nyugdíjalapra
