Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-11 / 41. szám

41. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. és 1 % pótadót az elhagyott gyermekek segé­lyezésére. Még vagy 300 kisebb ügy letárgyalása után a gyűlés véget ért. Faragó Ibolyka hangversenye. Tüneményes élvezetben volt részük azok­nak, akik kedden este a kis világhírű, Faragó Ibolyka hangversenyét meghallgatták. Egy apró, kis fehérruhás leány, kicsi mint egy angyal és olyan tökéletes. Akinek semmi sem kivihe.etlen. Az egész kis teste alig ér el a pedáltól a billentyűkig. Végtelenül szokatlan, bizarr lát­vány, egy kicsi kis leány a nagy, fekete, fel­nyitott szárnyú zongora előtt. Ez a gyermek oda mer ülni a nagy hangszer elé, hova csak hosszú, komoly tanulmányokban megérett em­berek mernek ülni. Úgy látszik rajta, hogy tu­datában sincs annak a hatalmas produkciónak amit ott müvei, olyan könyen babrálgatnak kis ujjai a billentyűkön, mintha csak a bábruháit rendezgetné. A gyermeki gondatlanság arany derűjével ül a zongora mellett, valami isteni merészséggel s a nagy fekete szerszám béké­sen nyújtja ki kezecskéi alá sok, fehér fogát. * Még fülembe cseng a kis Ibolyka utolsó accordja ; még kellemes érzéssel gondolok lenge, de sokat kifejező gyöngyszemként pergő futa­maira, nem tudva azon bámulatomnak kifeje­zést adni: vajon a 8 éves csöpséget, vagy 'a valódi, született művészt bámuljam-e? Annyi bizonyos, hogy sok gondolatot ébresztett az agyamban, melyet — ha hiányosan is — meg­próbálok papírra vetni. Eszembe jutott, hogy a költő nem lesz, de születik, valamint a mű­vész is. Ott volt Mozart, ki 6 éves korá­ban már hangversenyezett Mária Terézia udva­rában, kit a felséges asszony ölébe kapott s forró csókokkal jutalmazta a „kis“ művészt és a földünk termette kis Ibolykát még csak egy ■csokorra sem érdemesítette megyéje székhelye. Pedig büszke lehet már eddig is rá nem csak ez a megye, de Magyarország is. Hisz Bécs- ből ezreket hozott; hazájának hirt, dicsőséget. Talán majd egy szoborra tartogatja erejét, mit mi — kik hallottuk — már lélekben fölemel­tünk számára. Csekély hallgató közönsége eléggé bizo­nyítja, hogy'Apolló istenasszony nem akar vá­rosunkban megtelepedni. Lantjának húrjait mé- labus akkordok dominálják; nincs hire a szép művészetnek, nem pártolják az istenek által megáldott gyermeket. Mielőtt elmondanám, hogy a gyerek-mü- vész mint uralkodott a fehérfogu „szörnyetegen“, mint csalt ki elragadó hangokat, nem feledkez- hetem meg mesteréről, Bendiner Nándor zon­goraművészről sem; mert tudjuk, hogy a leg­nemesebb virágmag sem kél életre, a nap jó|- tevő sugara nélkül. Azt hiszem, a kis „Ibolyka„ sem lett volna az a csodált gyermek, ha a körülmény — mondjuk isteni végzet — nem egy hivatott Mestert, egy Művészt ad az ő oktatására, irányítására, hogy a benne lévő isteni adomány érvényre juthasson, A műsort Weber F-moll zongoraverse­nyével kezdte, melyet teljes kifejlett technikával — mondhatjuk, virtuozitással — adott elő. A Liszt 14. Rapsodiá-át is teljes átérzéssel, a benne lévő nehézségeket akadálytalanul le­győzve, rapsodikus fordulatait hatást keltőén kidomboritva interpretálta. Igen bájosan, tün­dén zeneként játszódta Chopin Cis-mol valcer- jét; kombinált előadásával nagyon kihozta a benne megcsendülő melancholiát. Úgyszintén a többi darabok előadása is mind művészre vallott. Aki a zenében jártas, már a darabok technikai előadását is kétkedve hiszi, de aztán bámulatba ejti az a könnyedség, az a briliáns játék, mellyel a kis Ibolyka előadta; sőt any- nyira otthonos volt, hogy kívülről játszva, a gyermekes, kedves modort is kisérőjeléűl vette. Csekély számú hallgatóit igazán lebilincselve tartotta egész hangversenye. Végezetül csak annyit: aki az 1913. okt. 7-én tartott történelmet alkotó nagykárolyi hang­ve-senyen ott nem volt, az bánhatja. Hiszem, hogy a késői nemzedék előtt nevezetes estély fog ez lenni. S. B. HÍREK. Vallomás. Éget, perzsel piros ajkad, Eperajkad csókja. Hogy inért, annak a jó Isten A megmondhatója. Rég érzem az élet terhét Roskadt vállaimon, Marcangolja árva szivem A gyötrő fájdalom. Avagy talán életuntság, Vagy az örök halál Érezteti: jön, közeleg, Házam küszöbén áll. Nem! Nem! De a sötét jövő, S fájdalomtelt múltam, Éreztetik-, élek, — de az Életnek meghaltam. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden­nap d. e. 12 órától 2-ig. Püspöki leirat érkezett a hajdú- dorogi egyházmegye papjaihoz, melyben Papp Antal ungvári püspök f. hó 5-iki kelet alatt értesíti őket, hogy helyettesi tisztsége megszűnt, mert az uj püspök immár felszenteltetett, „méltóságos és főtiszteiéndő Miklóssy István, mint a haj dudor ogi egyházmegye első püspöke a mai napon öltötte magára a főpapi méltóság evangéliumi igájátA leirat utolsó sorai igy szólanak: „Végül érte­sítem Nagyontisztelendőségteket, hogy a mai naptól kezdve a hajdudorogi egy­házmegye fopásztori hatalmát felszentelt és bevezetett püspök gyakorolja, miért is az egyházmegyei főhatóságot illető ügyekben ezután ő hozzá forduljanak.“ Áthelyezés. Schiftek Jenő csendörhad- apród városunkból Debreczenbe helyeztetett át f. hó 10-iki hatállyal. Közigazgatási gyakornok áthelyezés. Az alispán Thurman Zoltán vármegyei közig, gyakornokot szolgálattételre a szinérváraljai já­rásba osztotta be. Hivatal átvétel. Morvay Károly kir. itélő- táblabiró, volt központi vizsgálóbíró a múlt héten átvette a szatmári kir. járásbíróság ve­zetését. Áthelyezés és kirendelés. Az igazság­ügyminiszter Pelliónisz Béla szatmárnémeii-i kir. törvényszéki betétszerkesztő birót Debre­cenbe helyezte át és őt a 170,000 kataszteri hold terjedelmű s az országban legnagyobb határral biró Debrecen sz. kir. város betéteinek szerkesztésével bízta meg. — Uszkay Tamás huszli járásbirósági betétszerkesztő telekkönyv- vezetöt a szatmárnémeti-i kir. törvényszékhez helyezte át. Az alispán félévi jelentése a legsúlyo­sabb panaszokkal van telve. Árvizek, a gaz­dasági pangás, járványok sújtottak bennünket. Első sorait gr. Teleky Géza emlékének szenteli a jelentés. Megemlékezik továbbá az elvesztett bizottsági tagokról. Elhunytak : Böszörményi Endre volt főszolgabíró, Szabó Zsigmond volt szolgabiró, Endrédy József volt körjegyző és Rooz Samu volt bizottsági tag. A közutak az év nyarán olykor felhőszakadásszerü esőzések­től igen sokat szenvedtek, sőt a rendkívüli áradások ezrekre menő károkakat okoztak. Ár­vízkárosultak részére beérkezett összeg, az or­szágos könyöradománybó! a megyére jutó rész kivételével, melyet még nem küldött le a belügyminiszter, 21,507 kor. 30 fillért tesz ki. Közegészségügyre vonatkozólag jelenti, hogy szept. 27-én egy kolorás haláleset történt Tisza- becsen. Mivel e halálesettel kapcsolatban erős gyanú merült fel arra nézve, hogy a Tisza vize is fertőzve van, a vármegye területére eső részét a Tiszának szigorú őrizet alá vétette az alispán. A bereg- és ugocsamegyei kolerára tekintettel a vásárokat és búcsúkat betiltotta. A kivándorlás az elmúlt év ugyanezen idősza­kához viszonyítva feltűnően növekedett. (Ami az előbbi körülmények között nem is csoda.) Mig 1912. év május 1-től okt. 1-ig 1309 egyén kért és 1010 egyén nyert útlevelet, addig a jelen félévben 2391 egyén kért és 1861 egyén nyert útlevelet! Október hatodikat méltó ünnepélyekkel ülte meg városunk polgársága. A nagy napon d. e. 9 órakor ünnepi istentisztelet volt a róm. kath. templomban, melyen a főgimnázium ének­kara felemelő hatású quartettet adott elő. A 10 órakor megtartott főgimnáziumi ünnepségen, melynek műsorát múlt számunkban ismertettük, főképen kitűntek a szépen előadott zenekari és énekkari darabok. Hatásosan szavaltak Rupprecht Jenő és Hill Gyula főgimn. tanulók. Diczig József és Czukor Miklós talpraesett és ügyes beszédekkel szerepeltek. — Délután 6 órakor a Protestáns Társaskör tartott házi ünnepélyt. A közönség a Himnusz eléneklésével nyitotta meg és a Szózat eléneklésével zárta be az ün­nepélyt. Szép szavalatokkal szerepeltek : Kovács J. és Rupprecht József. Ünnepi beszédet Pálur István ref. segédlelkész Kiondott. Megszüntetett fegyelmi vizsgálat. Csaba Adorján főispán Smaregla Mihály nagybányai rendőrkapitány ellen megindított fegyelmi vizs­gálatot, miután a rendőrkapitány ellen semmi mulasztás sem bizonyult be, megszüntette. A tűzoltók október 5-re hirdetett mű­kedvelői előadása telt ház előtt, igen szép si­kerrel folyt le. A szereplők műkedvelőket fe­lülmúló rátermettséggel játszották el az „Urak és parasztok“ cimü népszínművet. A rendezés igen szép és kifogástalan volt. Előadás után sokáig tartó táncmulatság következett. A Katholikns Legényegylet f. hó 12- én d. u- 6 órakor a saját dísztermében fog ünnepélyt tartatni a következő műsorral. 1. Hymnusz, énekli a dalegyesület. 2. Október 6. előadja Bálintfy Matild. 3. Október 6. szavalat, előadja Szabó Lajos. 4. Ünnepi beszéd tartja Csanálosi József. 5. Szavalat, előadja Debre- czeni Rózsika. 6. Szavalat, előadja Héb János 7. Szent hantok énekli a Dalegyesület. A „Nagykárolyi Dalegyesület“ egy tréfás opera betanulásán fáradozik, melynek cime; „A vartyogi nagy dalnok verseny“. Az egy felvonásos operát a színházban fogják elő­adni az ősz folyamán. A kitűnő kompozicióju dalmű egy egész estét tölt be é: igen élveze­tesnek Ígérkezik. A betanítást Vitek Károly ze­netanár, karnagy, a rendezést Tremba Márton egyesületi igazgató teljesiti. A szüret ideje. A nagykárolyi hegyköz­ség vasárnap délután tartott közgyűlése, a szü­ret idejéül egyhangúlag hozctt határozatában október hó 15 és 16-át tűzte ki. Beszüntették a jegyzők és segédjegy­zők fizetését. Kellemetlen meglepetés érte f. hó 1-én a jegyzői kart a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség­nek ama intézkedése által, hogy ez az október 1-én esedékes jegyzői illetmények számfejtését és kifizetését felfüggesztette. Intézkedését azzal indokolja, hogy a községek járulékaikat a jegy­zői fizetési alapba be nem fizették, miáltal Szatmár vármegyében ezen alap csak hogy

Next

/
Thumbnails
Contents