Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-12 / 28. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) s#l Hirdetések szintén ott vétetnek fel. |#s- • Nyiltiér sora 50 fillér. Főszerkesztő : D R. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: Főinunkatárs: SCHUSTERITSCH BÉLA. DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. fiWS" MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. -3BW A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre ..................................8 korona. Fé l évre................................. 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Eg y szám ára.............................20 fillér. Áz ugorka fatális szezonja már régóta hozzászok­tatta különösen a vidéki lapok olvasóit, hogy ha évközben még akadt is itt-ott b. lapjukban valami elolvasásra méltó hir, cikk, elmekarikázás, az ugorka ural­mának idején ugyan hiába veszik ke­zükbe városuk és vidékének hirharsoná- ját, nem akad abban még szemszurás- tól sem semmi. Higyje el a jóindulatú olvasó, hogy az egész rendén volt igy. Az egész évi munka, igyekezet után a nyári hónapok­ban mindenki, sőt minden pihenni vá­gyik. Még a lukötők, gazos emberek is inkább békességben szundikálnak egész nap valami védett helyen hasukat kivet­vén a napsütésnek, semhogy az ugorka szép fejlődéséhez szükséges csendet va­lamivel megzavarják. Senki se akar oko­sabb lenni a nagy melegben, mint a má­sik, szellemeskedni pedig megint nem szokás nyáron. A fővárosi lapok sem nagyon duz­zadnak ilyenkor a tartalomtól, kacsa el­lenben annál több terem az ugorka tövén. Hát mondom ez nagyon szép volt. De csak volt. Mem akar ma „vaká­ciózni“ senki, aki túl van a diákkoron. Nincs idő a vakációra. Épugy kínlódunk, tülekedünk tovább, mint azelőtt, sehol semmi változás semmi pihenés. A la­pokon sem látszik, hogy az Isten ugor­kát is teremtett. Neg van a fővárosi la­pok napi szenzációja még biztosabban talán mint ezelőtt. A politika nem hogy nem pihen, hanem egyenesen dühöng, odalenn meg ismét folyik az embervér. Vidéken szokták megérezni legelő­ször az ugorka szezonját, mert itt év­közben is alig akad említésre méltó esemény. Most ha nincs is több, mint ren­desen, annyi mindenesetre van. Minden héten akad egy-egy tyuk lopás, mert hogy nehéz az élet. Aztán meg mindenki itthon van, senki sem utazott el, a város élete egy cseppet sem változott meg, minden folyik rendben pontosan, senki sem veszi észre, hogy nyár van. Merthogy tulajdonképpen nincs is. Először nincs nyár, mert nincs pénz. Nyarat pénz nélkül a legöregebb embe­reb sem láttak még, pedig azok már sok mindent láttak. Másodszor nincs nyár, mert nincs meleg. Ez megint nagyon világos dolog. Aratni is szoktak nyáron, már akinek van mit; ez idén ezt a szo­kásunkat se gyakorolhattuk eddig. De ez már nagyon komoly dolog. Magyar- országon a hivatalos becslések szerint 7 miliő métermázsával lesz kevesebb .búza termés ezidén, mint tavaly. — De még ehhez a 7 miliőhöz hozzá kell venniazt a kárt, a melyet az eső okozott. Ez a 7 miliő métermázsa búza elronthatja a szájunk izét az egész vakációra. Vezércikk, második cikk, meg tu­dom is én miféle cikk azt fogja most egész nyáron magyarázgatni minden vi­déki lapban, hogy milyen nagy veszély rejiik abban a polgárokra nézve, '"ogy agrikultur állam vagyunk. Merthogy igaz is. Ha az idei ugorka- szezonnak aztán megvolna az az ered­ménye, hogy belátnók és belátnák ezt VARJAS ANTAL ÉS VARJASNÉ TÓTH MARISKA ff EGYETLEN fflDVESZ-ESTELYE szombaton, í. hó | 12-én a Magyar ki­rály kávéházban. Gábor vitéz kesergési. Kivont engem az Ur mint valamely szaölyát az ö hüvelyéből. Magam harcolását, fennen villogását reménységgel vártam. De hiába vártam. Immáron nem várom pengém villanását. Rozsdaette panganét maradok fityegvén szegen, komótosan. Avagy mégis várjam ? De hát minek várjam ? Oida. Ok hárman. Irta': E/Almaz Stont. — Olyan az arcod, Cameron, mintha most ütötted volna meg a főnyereményt! — Nagyobb kincsem van nekem, öregem, mint a világ minden főnyereménye együttvéve! Az asszony! Olyan feleség az, hogy még álmod­ban sem kívánhatsz különbet. Édes Istenem, mivel is érdemeltem meg tőled Doreent ?! — Hány éve a feleséged, hogy még min­dig ilyen lelkesedéssel beszélsz róla ? — Hat. De gondold el, az utolsó három évet távol töltöttem tőle, Indiában. Eljött volna velem a drágám (az Isten áldja meg érte), de gyönge volt, nem engedte az orvos. És mivel senkim se volt, akire rábízhattam volna itthon, egy régi jó barátom, Armstrong vette a párt­fogásába. Szomszéd birtokos velünk. — Három évig egyedül hagytad a fele­ségedet? — kérdezte kicsit különös hangon a másik. Nem félsz, hogy most megváltoztatva találod itthon ? — Egyáltalán nem — felelte Cameron nyugodtan. Doreen egészen más fajta asszony. Azonkívül gyakran irtunk egymásnak. A leve­leink biztosítottak bennünket róla, hogy mind­ketten szeretjük még egymást. Fogadok veled, hogy Armstrong már a londoni pályaudvaron zárni fog reám. Lehet, hogy Doreen is vele lesz. De talán ő mégis inkább az otthonunk­ban fogad majd ... A másik férfi elfordult. Irigyen gondolt szerencsés barátjára. Lám, ezt a három évi indiai távoliét után hü feleség, jó barát várja itthon. Neki ezalatt meghalt a felesége, a kis fia is — és még a cselédek se tudnak az ér­kezéséről. Áz összes tavaszi és nyári divatujdonságok legnagyobb választékával szolgál Rubletzky Kálmán divatárnháza.

Next

/
Thumbnails
Contents