Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-17 / 20. szám
20. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal Az egyesült államokban, hol a kenyérkeresetnek tágasabb tere van, a leánykereskedelem nem léphet fel olyan szédítő arányban, pedig ott is találkoznának olyan ügyesen spekuláló vevők, mint nálunk, de ott ezen a téren fogyatékosabb az áru, ott ebből nem lehet tőkét kovácsolni, mert nincs aki eladná magát. Nálunk azonban jórészt a kenyérkereset hiányában, a gazdasági pangás következtében mindinkább nagyobb arányokat ölt ez a legaljasabb kufárkodás. Más irányba kell tehát terelni az óvintézkedéseket, nem pedig egyletesdit és elnökösdit játszani és ligákat felállítani. Gazdaságunkba kell több életet belevinni, azt az óriási ránk nehezedő nyomort kell elfojtani, hogy ne lányaink legyenek ami legjobb és legkeresetebb exportcikkeink. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden nap d. e. 12 órától 2-ig. Személyi hir. Dtmidor Ignác rendőrfőkapitány f. hó 17-től 25-ig szabadságra megy. Távolléte alatt Csorba Gyula alkapitány vezeti a hivatalt. Uj ügyészi megbízott. A Bolemann Márton lemondása folytán megüresedett ügyészségi megbizotti állásra |az igazságügyminiszter N. Szabó István tb. szolgabirót a nagykárolyi járásbírósághoz kirendelte. Kinevezés. Süveges Elek p. ü. fogalmazó segédtitkárrá neveztetett ki. Helyettesítés. A m. kir. pénzügyigazgatóság Kimer János adópénztárnok szabadsá- goltatása folytán az adóhivatali főnöki teendők ellátásával Bommersbach Péter nagybányai főellenőrt bízta meg. Kinevezés. A Hivatalos Lap csütörtöki száma közli, hogy a m. kir. igazságügyminister Rósenfeld Zsigmond nagykárolyi lakost az ilosvai kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. Eljegyzés. Gyurovits Mariskát eljegyezte Schlichtherle János cs. és kir. százados hadbíró Bécsből. Az uj görög katholikus püspökség. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter benyújtotta az uj görög katholikus püspökségről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat igy hangzik: „A hajdudorogi görög katholikus egyházmegyének felállítása törvénybe iktattatik és ezen egyháznak mindenkori püspöke az 1885. évi VII. törvénycikk 7. szakasza értelmében a főrendiházi tagság jogával ruház- tatik fel.“ Az indokolás szerint a görög katholikus magyarság hitéleti bajainak orvoslását egy uj görög katholikus egyházmegye felállítása által többször sürgették a törvényhozás előtt elhangzott felszólalások. A nehézségek azonban, amelyek ezen kívánságok megvalósulása elé gördültek, csak akkor váltak elhárithatókká, midőn a kormány az ó-görög nyelvnek, mint az uj egyházmegyében használandó liturgikus nyelvnek alapjára helyezkedve, kezdte meg a tárgyalásokat az apostoli szentszékkel. Az apostoli szentszék az ó-görög nyelvnek liturgikus ténykedésekben való használatához hozzájárulván, a király 1912. május 6-án kelt elhatározásával a hajdudorogi görög katholikus egyházmegyét felállította. A megokolás különben egész terjedelmében igy szól: Uj gör. kath. püspökség létesítése görög szertartásu magyarságnak régi szükséglete volt. Az 1900. évi népszámlálás az ország egész területén 246'628 gör. kath. vallásu magyart talált. A gör. kath. magyar anyenyelvüek közül 168.756 lélek a munkácsi és az eperjesi ruthén szertartásu gör kath. szertartásu püspökök joghatósága alatt állott, ó-orosz liturgikus nyelvű istentiszteletben volt kénytelen résztvenni: 70,597 gör. kath. magyar anyanyelvű lakosra, akik balázsfalvi gör. kath. érsek, nagyváradi és szamosujvári gör. kath. püspökök jogható- sáhaihoz tartoztak, a román liturgikus nyelv volt kötelező. E nagy számú gör. kath. magyarság egyre jobban sérelmesnek érezte az ó-orosz, illetőleg a román liturgikus nyelv használatát, mint hogy e liturgikus uyelvek miatt nem magyarnak, henem román vagy ruthén nemzetiségnek tartotta a közvélemény. Ilyen körülmények között a gör. kath. magyarság mindinkább elidegenedett istentiszteletétől és oly helyzetbe jutott, hogy lelki szükségletei a saját gör. kath. rítusa szerint kielégítésre nem találtak. A nehézségek azonban, amelyek kívánságok megvalósulása elé gördültek, csak akkor váltak elhárithatókká, mikor a kormány az ó- görög nyelvnek, mint az uj egyházmegyében használandó liturgikus nyelvnek alapjára helyezkedve, kezdte meg a tárgyalásokat az apostoli szentszékkel. Az apostoli szentszék az ó-görög nyelvnek liturgikus ténykedésekben való használatához hozzájárult és a király, Zichy János gróf javaslatása, 1912. május 6-án kelt elhatározásával a hajdudorogi gör. kath. egyházmegyét feiállitotta. Az uj egyházmegye 190.097 gór. kath. hívőt számláló százhatvanként plébániából áll, amelyek az esztergomi érsekségből, a gyulafehárvár-fogarasi gör. kath. érsekségből, a munkácsi, eperjesi, a nagyváradi és a szamosujvári gör. kath. püspökségből hasittattak ki. Hogy az uj egyházmegye mindenkori püspöke, a többi felekezet egyháznagyjaihoz hasonlóan és hivatala nemzeti jelentőségének és méltóságának megfelelően, a főrendiházban helyet foglalhasson, az 1885. évi VII. törvényeik 7-ik szakasza értelmében a törvényhozás külön intézkedése szükséges. Nagykárolyi esküdtbirák. A szatmári törvényszéken a május 19-én kezdődő esküdtszéki ciklusra esküdtbirákul kisorsoltattak városunkból Riskó György, Len József, Petz János, Weinberger Ferenc, Orosz István, Sternberg Dénes, Marián Ferenc és Kaufmann Izidor. A renitens románok ügyében, mint megírtuk, a vádtanács úgy határozott, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezi őket. Szerdán Pintye Lászlóné, Varga János és ifj. Csögi József hozzátartozói letették a vádtanácstól megszabott 2000—2000 korona óvadékot. Csütörtökön aztán szabadlábra helyezték őket. Állítólag a kismaj- tényi románok egyik román bankkal tárgyalásokat folytatnak a Marozsán György lelkész 100,000 koronányi óvadéka ügyében. Műkedvelő előadások. A Katholikus Legényegylet s a Protestáns kör, városunknak ez a két törekvő egyesülete, minden alkalmat megragad, hogy tagjainak kellemes szórakozást szerezzen. A pünkösdi ünnepek alatt úgy a Katholikus Legényegylet, mint a Protestáns kör műkedvelői előadást rendezett, mindkettő igen szép sikerrel. A buzgó vezetők és rendezők mindenképen megérdemlik a tagok háláját, amely nem is marad el soha, hisz minden alkalommal „zsúfolt ház“ előtt szokta mindkét egyesület előadásait tartani. Ez alkalommal különösen a Katholikus Legényegylet szolgált rá a dicséretre, bár a Protestáns kör is, szerényebb keretekben, igen szép munkát végzett. Vasárnap, pünkösd első napján, a Protestáns kör tartotta meg estélyét saját helyiségében. Lukács Mihály felolvasása után a „Honvéd“ c. színmüvet adták elő. A Protestáns kör már igen szép műkedvelő gárdát nevelt magának, tetlen a két család közti gyűlölet 1 A Douglas címer ezüst rózsája örök ellensége lett a Kenn- singtonok fekete iiliomának. A két család tagjai az ismeretlenségig kerülték egymsát. Arthur sem ismerte őket, csak Alice hercegnő szépségéről szóló legendákat hallotta ___ És mi nt az ember lelke ez elérhetetlen vágyat, oly mohón itta fel Arthur szive az Alice-ről szóló legendákat. Ezért volt annyira ideges, mikor reggelijénél a „Times-“ t olvasta, ezért vált különösen izgatottá, amikor valami ostoba sajtó hiba következtében nevét a hercegék estélyén jelenvoltak közt találta . . . ... És most, a tavaszi napsütésben váratlanul, véletlenül rátalált — a gyűlölve került és titokban forrón imádott ellenségre . . . Egész éjjel nem aludt, zúgott a feje, lázálmok gyötörték. — Kerülni fogom, eltemetem, mint egy lidérc-álmot! — susogta ezerszer befelé és mikor megvirradt, ny.rgeltetett és egyszerre mégis a richmondi erdő szegélyének tartott. Az „Erdő leánya* azonban nem volt ott . . . Beszáguldottá lovával az egész parkot, a nap sugarai már biborszínüvé váltak — Alice nem jött Harmadnap azonban megjelent. Arthur elhatározta, hogy férfiasán, nyíltan be vall neki mindent. Meg is tette. Alice arca egyre halványabb iett és mire Arthur bevégezte szavát, a szeme, a csodálatosan nevető szeme forró könnyel telt meg. — Látja megmodtam magának, amikor először találkoztunk: minek kérdi, ki vagyok, honnan jöttem ! ? Most már vége, ennek a tavaszi álomnak is ... Én nem vagyok elég erős arra, hogy évszázados, összetépett láncot összeforraszszak! A fekete liliom soha nem kerülhet az ezüst rózsa mellé . . . Korai volt még a tavaszi napsugár, — „Mező fia.“ Isten vele! . . . * Az ascot-i versenyre özönlött a nép. A nagy tribün úgy ragyogott a tavaszi napfényben, mint egy hatalmas, pompázó, illatos virágos kert ... Ott volt „egész“ London ... A bevezető két futamot lefutották, az első izgalom csak ezután kezdődött. Az irlandi lovak nagy akadályversenye következett — urlovasokkal a nyeregben. A versenyzők a nagy tribün előtt jártat- ták lovaikat. Lord és Douglas Arthur Bonnyt lovagolta Jókedvűen mosolygott s csak akkor sápadt el arca, mikor pillantása Kennsington Alice hercegnő tekintetével találkozott. Bonny volt a favorit, azonban az élesebb szeműek nem bíztak benne: észrevették, hogy ideges. A próbagalopnál is szeszélyeskedett A mezőny megindult. Bonny később ugrott el, egyideig hátul halat, de a vizesároknál már előre tört. Attól kezdve vezetett. A tribün előtt volt a veszedelmes akadály: a kettős sorompó. Lord Douglas könnyedén engedte neki lovát és szemével Alice aranyhaját kereste. Bonny ebben a pillanatban kitört Arthur hatalmas ívben repült ki a nyeregből, fejével egyenest a sorompó vasoszlopának . . . Rettenetes zűrzavar, futkosás! Douglas lordot haldokolva vitték ki a pályáról. Megtört szeme még egyszer találkozott Alice hercegnő kétségbeesett pillantásával és fülében még egyszer megcsendült egy halkan muzsikáló hang: — Mező fia . . . Isten vele . . . * A társaság lassankint napirendre tért halála fölött, azonban azt soha, senki nem értette meg, hogy került Arthur szive fölé a fehércsipkés, fekete liliomos kicsi zsebkendő .. .
