Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-12 / 15. szám

NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal 15. szám.----------?---------------------------------------------------­Av as iskoláiban örvendetes haladás tapasztal­ható, úgy az általános eredmény, mint különö­sen a magyar nyelv tanítását illetőleg. Előter­jesztés tétetett a nagykárolyi Ally polg. lány­iskola III. osztályának párhuzamosítása, a kézi­munka, felsőruhavarró és szabási tanfolyamnak szeptembertől leendő megnyitása iránt. A vallás és közokt, miniszter a nagykárolyi polg. fiú és leányiskola építkezési költségeinek részbeni fe­dezésére erre az évre 110 ezer korona állam­segélyt utalt a városnak. A nagykárolyi iparos tanonciskolának 2900, a kereskedő tanonciskolának pedig 100 korona segélyt engedélyezett a miniszter. Jelentette a tanfelügyelő, hogy a kormány jelentős támogatásával Szatmár-Németiben már a f. évi szept. 1-én a szatmármegyei ált. tanító- egyesületnek 40 tanitóleányt magába fogadó internátusa nyílik meg. Az államépitészeti hivatal főnökének je­lentése szerint a törvényhatóság területén átvo­nuló állami közutak március hóban jó karban voltak, a törvényhatósági közutak állapota pe­dig kielégítő volt. A nagykároly—érendrédi tör­vényhatósági közút fönntartására engedélyezett pótkavics kiszállíttatott és a rendelkezésre ál­lott mennyiség beágyaztatott. Útadóból befolyt március hó folyamán 6767 K 84 fill. A nagy- peleskei vasútállomáshoz vezető közút építési munkálatainak biztosítására március hó 27-én megtartott versenytárgyalás alkalmával egyedül Geiringer Károly budapesti lakos vállalkozó nyújtott be ajánlatot és annak elfogadása fel­sőbb helyen javaslatba hozatott. A kir. ügyész jelentése szerint márc. hó folyamán letartóztattak összesen 216 egyént. Nagykároly népessége és a katbolicizmns. A legutóbbi népszámlálás alkalmából a szatmári lapok Szatmár-Németi városának a legutóbbi 10 év alatt elért népességével szinte kérkedtek és lesajnálták Nagykárolyt, mely alig tüntet fel szaporodást a tiz év előtti állapothoz képest. Legutóbb a „Heti Szemle“ foglalkozott Nagykároly népességi viszonyaival, még pedig irányának megfelelően felekezeti szempontból kommentár nélkül, amint cikkíró megjegyzi, de azért kifejezést ad annak, hpgy Szatmár-Németi már katholicizmus tekintetében is nagy győze­lemmel ragadta el Nagykárolytól a pálmát, mert amig az 1900. évi népszámlálásig a nagykáro­lyi r. kath. hitközség volt az egyházmegyében a legnépesebb, 1910-ben Nagykároly város 5932 r. kath. lakosával szemben Szatmár-Né­metiben 5990-et tett ki a r. kath. hívők száma. Vagyis amig a nagyKarolyi róm. kath. hívek száma tiz év alatt 5990-ről 5932-re apadt, Szatmár-Németiben 5307-ről 6998-ra emel­kedett. Nagy örömmel konstatálja a „Heti Szemle“ statisztikusa, hogy a szatmári egyházmegyében ma a legnépesebb hitközség Szatmár-Németi s csak második hely illeti meg Nagykárolyt, sőt még a második helyet is kétségessé fogják tenni a jövőben Ungvár és Máramarossziget, mert előbbi városban 4798-ról 5481-re, utóbbiban 4315-ről 5313-ra szaporodott a hívek száma. De még elszomoritőbbnak találja az álla­potot a többi felekezetek adataival egybevetve, ezek szerint: Nagykárolyban : év r. k. g. k. g. kel. ág. ev. ref. zsidó 1900. 5990 3508 104 239 3405 2139 1910. 5932 3493 25 230 35C0 3491 A „Heti Szemle“ cikkírója leközölve a száraz számadásokat örvendetes tényként álla­pítja meg, hogy a püspöki székhely most már katholikus népesség tekintetében is vezet az egyházmegyében, de mélységesen hallgat azon okokról, melyek az okozatot eredményezték, pedig ezek feltárásában rejlenék a tanulság. Az okok kiderítése és megszüntetése nélkül aligha fogjuk a Nagykárolyra nézve elszomorító oko­zatot megszüntetni. Nem állnak rendelkezésünkre statisztikai adatok, csak nagy általánosságban teszünk ne­hány megjegyzést a legutóbbi népszámlálási eredményre, melynek hátrányát a fentiek szerint a szomszédváros sajtója kath. felekezeti szem­pontból is inkább csak regisztrálja, mintsem megvilágítja. Tény, hogy Nagykároly lakossága a leg­utóbbi 10 év alatt nem nagyon szaporodott, de ez a szaporodás vagy elérte az országos átla­gos szaporodást, vagy kevéssel maradt alul. A népesség szaporodása lehet természe­tes, vagy mesterséges. A természetes sza­porodás az, mely a születések és halálozások közötti különbség eredménye mesterségesen történik egy város népességének szaporodása pl. bevándorlás által. Szatmár-Németi váro­sának lakossága a legutóbbi tiz év alatt oly rohamosan emelkedett, hogy az ország lakos­ságának átlagos szaporodását jóval túlhaladta. Ezt természetes állapotnak nevezni nem lehet. Ha előttünk volnának azon adatok, melyek a lakosság számát nem csak felekezetek, hanem származás, foglalkozás szerint tüntetnék fel, akkor tudnók, ismernök meg azon okokat, me­lyek Szatmár népesedését előidézték. A két város helyi viszonyait ismerve, sta­tisztikai adatok nélkül is megállapítható, hogy Szatmár-Németi város lakosságának szaporodá­sát leginkább a bevándorlós, beköltözködés idézte elő. Nagykároly népességének felekeze­tek szerint való kimutatásából is kitűnik, hogy melyik felekezet szaporodott bevándorlás által. A Szatmár városába költözködő elem ki­kei ült részben a közvetlen közeli környékből, úgy a birtokos, mint a munkás osztályból, részben messzebb vidékről is, kik legtöbbnyire kereskedők, üzérek. A birtokos osztálynak a városba való özönlése nem örvendetes jelenség, ámint nem rég egyik tekintélyes, keresztény szociális alapon álló közgazdasági irónk kifej­tette. A munkás osztálynak a városokba való tódulása sem kedvező szociális jelenség. Az üzérek pedig nem jelentik a produktiv elem gya­rapodását. — Ismeri a csillagokat, Ignace ? A Gön­cöl szekerét — a Pleiadokat? Az ott az Orion — ez a Venus, az esthajnali csillag, de a Mars száz év múlva sem lesz olyan közel hozzánk. Hol leszünk mi már akkor, maga és én ? — Óh, milyen kár, hogy nem élhetünk örökké, és nem láthatunk mindent! — Én már eleget láttam, — felelte az ifjú és sötéten reszkető pillantásával a homályon át a leány szemét kereste. — Két héttel ez­előtt . . . még . . . semmit sem tudtam. Mi az, amit most érzek ? Mi ez ? Nem tudom — talán nem is szabad megtudnom. A leány azonban nem figyelt a szavaira, gondolata messze járt. — Amikor ide feljöttünk, a lelkem mintha kirepült volna a testemből — suttogta — és talán már vissza sem talál ... — Fölemelte fejét és érezte, látta, hogy két égő szem ta­padt rá. — Ignace, — suttogta — maga nem a csillagokat nézi! — Visszamegyek a kolostorba! — felelte az ifjú és fejét lehajtotta. — Megyek és imád­kozom a másik Szent Cecíliához — mert nem értem ezt! — Óh, nem 1 — riadt fel a leány és a köntösébe kapaszkodott. — Ha elmegy, soha nem jön vissza többé ! Vagy vigyen el magával 1 Nem bírom el az egyedüllétet! — Nem szabad ! — Ki tiltja, Ignace? — A törvény. — Milyen törvény ? Maradjon velem . . . Ilyen törvény nincs a csillagokban! . . . Ma­radjon velem 1 — Nem maradhatok. Nem szabad! — felelte az ifjú kiegyenesedve ... — És nem tudok elmenni! — sóhajtotta, fejét lehorgasztva. — Ignace, — suttogta egyre halkabban a leány — egyedül vagyunk a csillagokkal, Te és én 1 Ők nem tiltják. Az öreg szerzetesek al­szanak és nem törődnek veled. Az én öreg Alice-om is alszik. Mi ketten vagyunk egyedül ébren — és szeretőn ! Óh, mióta a rózsa hoz­zám vezetett, nem az Isten akarata volt, hogy boldogok legyünk ? — Nem tudom. — De az volt, — suttogta a leány. — Ő akarja, hogy velem maradj! A szerzeteseknek nem kellesz, nem szeretnek — csak én szeret­lek egyedül! Az ifjú szerzetesben az édesen muzsikáló hang és a leány kezének akaratlan érintése föl­ébresztette a férfit — és a karjaiba zárta a leányt, aki mámorosán borult reá. Ebben a pil­lanatban a kövek közt halk zörej támadt. — Vissza kell mennem 1 — kiáltott fel az ifjú. — Én ... én nem szeghetem meg a törvényt! — Ignace ... — suttogta elhaló hangon a leány — nem tudtad, hogy én a kertnek egy virága vagyok és most egy rózsát ölsz meg? • A fiatal szerzetes azonban már messze járt és a halálra sebzett rózsára egykedvűen szórták hideg fényüket az ezüst csillagok . . < li Május 1-én női-, férfi és gyermekruha raktáramat Véber Tibor ur házából é ®sr IGAZ KÁROLY UR HÁZÁBA -»i : a „Fekete Sas“ gyógyszertár szomszédságába helyezem át. Addig is az összes áruimat (tekintettel az elköltözésre) mélyen leszállított árakban árusítom. Rákóci-utcai házam május 1-től kiadó, esetleg eladó. — A Wéber-féie házban levő üzlethelyiségem május 1-től kiadó. Tisztelettel Szabó Kálmán.

Next

/
Thumbnails
Contents