Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-12 / 15. szám

4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 15-ik szám. A népességi szaporulat csak annyiban és akkor kedvező jelenség, ha az egy város egész­séges fejlődésével összefüggő szükségszerű kö­vetkezményként jelentkezik. A fejlődés ily irány­ban történhet a népesség természetes módon való szaporodása folytán vagy pedig oly kultur és gazdasági intézmények létesítése által, me­lyek mind több és több népet vonzanak be a városba. Ipari és gazdasági vállalatok nélkül a munkásnépnek a városba özönlése csak a tö­megnyomort idézi elő. Szatmár város népessé­gének emelkedése is csak annyiban kedvező, amennyiben ily kedvező körülmények idéz­ték elő. A legutolsó népszámlálási eredményből nem lehet Nagykároly város hanyatlására követ­keztetni. Aki ismeri a város viszonyait, az tudja, hogy e város a legutóbbi tiz év alatt úgyszól­ván tisztán saját erejéből fejlődött. S hogy ro­hamosabban nem fejlődött, annak oka az, hogy a maga erejére volt utalva. A fejlődés a né­pesség szaporulatában nem mutatkozik már azért sem, mert a Nagykároly városát környé­kező falvakból a munkás nép nem költözik be a városba. Jobb szereti a falusi életet a maga szokásaival, erkölcseivel, mint a várost. A kö­zeli sváb falvak népe 1 — 1J/2 órai utat téve be­jár napokint a városba munkára, de állandó lakását nem teszi át a városba. S ennek meg van a maga szociális jó oldala. A „Heti Szemle“ közölte nemrég a ká- rolyvidéki sváb falvak népességének örvendetes gyarapodását, melynek kihatása van elsősorban Nagykároly város ipari és kereskedelmi életére és igy a város fejlődésére, de távolabbi hatása kiterjed Szatmár-Németi városára is. Szatmár- Németi ugyanis iskoláinak népességét részben a vidéknek köszönheti. A kath. egyházi vagyonból létesített in­tézményeknek köszönheti Szatmár-Németi azt, hogy ma több ott a r. katholikusok száma, mint Nagykárolyban. Az az ezernehányszáz többlet, amennyivel több ott ma a katholikus, mint Nagykárolyban, kikerül majdnem az ide­gen illetőségű tanulókkal. Kath. főgimnáziuma mellett három kath. internátus van s ezen kí­vül a Tanítók Háza és a vasutasok internátusa. Az apáca zárda egymaga százakra menő idegen helyről származó növendéket fogad be. Az érsek által lelencek részere létesített árvaház ma már szintén internátus. Nagykárolyban csak az utolsó években tudtunk internátust felállítani városunk fiának, egy idegen egyházmegye fő­papjának nagylelkű adománya folytán. Mig fel­sőbányán, Mármarosszigeten az apácák vezetése alatt internátus van, Nagykárolyban ez sincs, pedig általános katholikus szempontból talán helyesebb volna, ha a mi apácazárdánk fejlesz­tésére is jutna valami azon összegből, mi a szatmári anyazárda fejlesztésére fordittatik. Ily körülmények között nem csoda, ha a népszám­lálási adatok kath. felekezeti szempontból ked­vezőtlenül ütnek ki. A Heti Szemle irányának megfelelően he­lyesen teszi, ha az egyházmegye területén levő városok kath. intézményeivel, hitéletével foglal­kozik. Legyen tekintettel azonban a magasabb szempontokra s a katholicizmus ügyét ne csak Szatmár város szempontjából tekintse. Ha már népesség tekintetében második helyre jutottunk, Szatmár után másodiknak mi érezzük az egyházmegyei hatóság támogatását is. Ez irányban a Heti Szemle jó indulatát na­gyon szívesen vesszük, eddigi cikkeiből azonban nem ezt olvassuk ki. Az uj magyar gör. kath. püspökség kér­désében magyar nemzeti szempontból a várme­gyének még más vallásu hívei is mellettünk van­nak, a Heti Szemle mégis egy idegen város mellett tört lándzsát, pedig a katholicizmus szempontjából is nyereség volna az uj püspök­ség székhelyének Nagykárolyba való helyezése. Támogassa az egyházmegyei hatóság Nagy­károly város katholikus híveit intézményeinek fejlesztésében s akkor a következő népszám­lálás adatai kedvezőbb eredményt fognak fel­mutatni. Schnébli Károly. Néhány szó a cselédkérdésről. Lapunk egyik régebbi számában foglal­koztunk a cselédkérdéssel s azzal, hogy miként lehetne a mai állapotokon némileg vátoztatni, miként lehetne a mai rossz cselédviszonyokat úgy átalakítani, hogy azok úgy a cselédtartó gazdáknak, mint a mai szociális kornak megfe­lelők volnának. Akkor részletesebben szülöt­tünk a kötelező cselédbejelentésről s megje­gyeztük, hogy a hatósági cselédközvetitőről is fogunk szólani. Lássuk miben áll a hatósági cselédközvelitő. A hatósági cselédkezvetitő az autonomi­es szervezettel biró városoknak egy olyan szervezete, amely a cselédek elhelyezésével, s azáltal, hogy a helynélküli cselédeknek lakást ad, úgy a gazdák, mint a cselédek érdekeit szolgálja s ez által megbecsülhetetlen erkölcsi értéket kölcsönöz a városnak, megmentvén a cselédeket az elzüííéstől. A hatósági cselédközvetitő-intézet előjegy­zésbe veszi a hely nélküli cselédeket, úgy szintén a kilépésben levő, illetőleg felmondás alatt álló cselédeket: s a cselédet fogadni akaró gazdák a közvetítőben jelentkezvén, kiki igényeinek megfelelő cselédet kaphat, anélkül, hogy erre várnia kellene, vagy a közvetítőnek ezt a tény­kedését különösebben meg kellene fizetni. Másik része a cselédközvetitően az, hogy a helynélküli vagy a városba bejövő és helyet még nem kapó cselédek a hatóság révén ol­csó, tiszta és amellet feltétlenül megbízható helyen lakást, esetleg ellátást kaphatnának; a lakás és ellátás állandóan hatósági felügyelet alatt állván, gátat vetne a cselédek erkölcsi sü- lyedésének. Láttuk, hogy mi lenne a hatósági cseléd- közvetitő feladata; nézzük, miként lehetne ezt városunkban létre hozni. Mindenesetre szükség lenne a központi vezetésre egy munka erő, aki az egészet irányí­taná, mondjuk évi 1200 korona fizetéssel, két küldöncre 720-|-720=1400 korona, összesen 2600 korona kiadással és egy cselédotthonnak alkalmas szobára pl. valamelyik városi épület­ben, ahol már a megbízható felügyelő személy­zetre külön költeni amúgy seni kellene, legfel­jebb nagyon csekély díjazást kellene adni. Már most vegyük számításba, hogy váro­sunkban évente legalább is 2000 cselédválto­zás van ; ha átlag egy szerződtetésre 1 koronát veszünk fel, úgy 2000 .korona, ha 1 korona 50 f, úgy 3000 korona a cselédközvetitő évi bevétele. így a város a cselédkezvetitő külön­ben is nagy haszna mellett nemhogy ráfizetne a közvetítésre hanem kiadásai leszámítása mel­lett még bevételi többlete is maradna, ami bő­ségesen fedezné a cselédotthon kiadására for­dítandó összeget. A cselédotthon egyelőre számításba vé­tetne mondjuk 6 ággyal kisérletképen; itt a helynélküli és helyet váró cselédek szállást kap­hatnának napi 50 fillérért; ez naponta 3 korona és havonta 90 korona, évente 1080 korona be­vételt eredményezne. Ez a bevétel a reá fordí­tott kiadást és a szobának bérletárát szintén bőségesen fedezné. Nézzük a hatósági cselédközvetitőnek a jelenlegi közvetítő rendszerrel szemben való előnyét. Bár a jelenlegi rendszer szerint a szegődtetés dija három hónapig tartó szegőd- tetésnél 1 korona, cselédet kapni ezért az ösz- szegért lehetetlen, mert a szerzőnők csak olyan helyekre ajánlanak cselédet, ahol legalább is a gazdától 2, a cselédtől pedig 1 koronát kapnak. Most már ha valakinél észreveszik, hogy en­nél kevesebet fizet, úgy arra a helyre nem aján­lanak cselédet; ha azért őket a hatóság kérdőre vonja, azt felelhetik, hogy a kérdéses helyre egyáltalán nem jelentkezik cseléd. Hatósági cse- lédközvetités mellet ez teljesen kizárt dolog, amennyiben itt az a czél, hogy mindenki megfe­lelő cselédhez jusson. A díjazás a második számítás szerint is sokkal olcsóbb, amennyiben a gazda a szegődtetés alkalmával egy koronát a cseléd pedig csak ötven fillért fizet. Ilyen rendszer mellett a cseléd látva, hogy a köz­vetítés a hatóságtól indul ki, sokkal jobban megbecsüli magát, jobban vigyáz arra, hogy hogyan viselje magát, mert tudja, hogy sza­bálytalanság esetén a gazda panaszt tesz ellene úgyszólván ott, ahonnan őt elhelyezték, tehát jobban fog félni. Emellett egyöntetű lévén a köz­vetítés, a hatósági közvetítőben már tudják, hogy milyen a hely s minő cselédet ajánlja­nak. Mindeme előnyei mellett másik előnye még, hogy a nyilvántartás ily esetben pontosan ve­zettetvén, az idegen helyről jövő, esetleg szökött s lopásáért vagy bármi másért a hatóságok ál­tal keresett cselédekre rögtön ráakadnak s a cseléd belátva, hogy szökéseivel nem ér sem­mit, hamarabb a javulás útjára tér s inkább megbecsüli magát. Az ily rendszerű közvetítésnek egy másik igen nagy előnye az, hogy a hatóság rögtön tisztába van a cselédek természetével, hamar kiismeri a helyüket oknélkül változtató cselé­deket, vagy azokat, akik a helyeiken megma­radni nem tudnak, mert inkább csavargó ter­mészetűek. Ezeket a rendelkezésére álló utón az I. fokú cselédügyi hatóság utján illetőségi helyükre tolöncoltatja, megtisztítva a várost a csavargó, erkölcstelen és megbízhatatlan elemek­től és cselédektől. Tudomásunk van arról, hogy illetékes he­lyen a kérdéssel foglalkozak ; miért is arra kérjük az erre hivatott fórumot, hogy e kérdést a rendelkezésre álló eszközökkel minél hama­rabb megoldani szíveskedjék. .... y .... s Előfizetési felhivás. Megbízható, tisztességes, tartalmas lapot adni az olvasóközönség kezébe: ez a cél lebe­gett szemünk előtt, mikor a „Nagykároly és Ér mellék“ -et megalapítottuk. Nyugodt lelkiisme­rettel mondhatjuk, hogy célunkat sohasem té­vesztettük szem elől. Bár minden eseményről gondosan tájékoz­tatjuk olvasóinkat, sohasem hajhásztuk a szen­zációt. Nem kaptunk a kósza híreken, még ke- vésbbé igyekeztünk efféléket terjeszteni. A tisz­tesség úgy a magunké, mint a másoké, szent volt és lesz mindig előttünk. Nem szálka senki a szemünkben. Nem tartozunk semmiféle érdek- közösséghez, klikkhez. Egy érdeket ismerünk, s ennek védelmében és előmozdításában nem is­merünk személyeket és intézményeket, ez az ér­dek a közérdek, városunk és az Érmellék ér­: Modern ruhafestés: |V«ff#íÍA|* Legszebb ruhatisztitás bármily dreatszinre. MJvI IM Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-uíca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents