Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-12 / 15. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 15-ik szám. A népességi szaporulat csak annyiban és akkor kedvező jelenség, ha az egy város egészséges fejlődésével összefüggő szükségszerű következményként jelentkezik. A fejlődés ily irányban történhet a népesség természetes módon való szaporodása folytán vagy pedig oly kultur és gazdasági intézmények létesítése által, melyek mind több és több népet vonzanak be a városba. Ipari és gazdasági vállalatok nélkül a munkásnépnek a városba özönlése csak a tömegnyomort idézi elő. Szatmár város népességének emelkedése is csak annyiban kedvező, amennyiben ily kedvező körülmények idézték elő. A legutolsó népszámlálási eredményből nem lehet Nagykároly város hanyatlására következtetni. Aki ismeri a város viszonyait, az tudja, hogy e város a legutóbbi tiz év alatt úgyszólván tisztán saját erejéből fejlődött. S hogy rohamosabban nem fejlődött, annak oka az, hogy a maga erejére volt utalva. A fejlődés a népesség szaporulatában nem mutatkozik már azért sem, mert a Nagykároly városát környékező falvakból a munkás nép nem költözik be a városba. Jobb szereti a falusi életet a maga szokásaival, erkölcseivel, mint a várost. A közeli sváb falvak népe 1 — 1J/2 órai utat téve bejár napokint a városba munkára, de állandó lakását nem teszi át a városba. S ennek meg van a maga szociális jó oldala. A „Heti Szemle“ közölte nemrég a ká- rolyvidéki sváb falvak népességének örvendetes gyarapodását, melynek kihatása van elsősorban Nagykároly város ipari és kereskedelmi életére és igy a város fejlődésére, de távolabbi hatása kiterjed Szatmár-Németi városára is. Szatmár- Németi ugyanis iskoláinak népességét részben a vidéknek köszönheti. A kath. egyházi vagyonból létesített intézményeknek köszönheti Szatmár-Németi azt, hogy ma több ott a r. katholikusok száma, mint Nagykárolyban. Az az ezernehányszáz többlet, amennyivel több ott ma a katholikus, mint Nagykárolyban, kikerül majdnem az idegen illetőségű tanulókkal. Kath. főgimnáziuma mellett három kath. internátus van s ezen kívül a Tanítók Háza és a vasutasok internátusa. Az apáca zárda egymaga százakra menő idegen helyről származó növendéket fogad be. Az érsek által lelencek részere létesített árvaház ma már szintén internátus. Nagykárolyban csak az utolsó években tudtunk internátust felállítani városunk fiának, egy idegen egyházmegye főpapjának nagylelkű adománya folytán. Mig felsőbányán, Mármarosszigeten az apácák vezetése alatt internátus van, Nagykárolyban ez sincs, pedig általános katholikus szempontból talán helyesebb volna, ha a mi apácazárdánk fejlesztésére is jutna valami azon összegből, mi a szatmári anyazárda fejlesztésére fordittatik. Ily körülmények között nem csoda, ha a népszámlálási adatok kath. felekezeti szempontból kedvezőtlenül ütnek ki. A Heti Szemle irányának megfelelően helyesen teszi, ha az egyházmegye területén levő városok kath. intézményeivel, hitéletével foglalkozik. Legyen tekintettel azonban a magasabb szempontokra s a katholicizmus ügyét ne csak Szatmár város szempontjából tekintse. Ha már népesség tekintetében második helyre jutottunk, Szatmár után másodiknak mi érezzük az egyházmegyei hatóság támogatását is. Ez irányban a Heti Szemle jó indulatát nagyon szívesen vesszük, eddigi cikkeiből azonban nem ezt olvassuk ki. Az uj magyar gör. kath. püspökség kérdésében magyar nemzeti szempontból a vármegyének még más vallásu hívei is mellettünk vannak, a Heti Szemle mégis egy idegen város mellett tört lándzsát, pedig a katholicizmus szempontjából is nyereség volna az uj püspökség székhelyének Nagykárolyba való helyezése. Támogassa az egyházmegyei hatóság Nagykároly város katholikus híveit intézményeinek fejlesztésében s akkor a következő népszámlálás adatai kedvezőbb eredményt fognak felmutatni. Schnébli Károly. Néhány szó a cselédkérdésről. Lapunk egyik régebbi számában foglalkoztunk a cselédkérdéssel s azzal, hogy miként lehetne a mai állapotokon némileg vátoztatni, miként lehetne a mai rossz cselédviszonyokat úgy átalakítani, hogy azok úgy a cselédtartó gazdáknak, mint a mai szociális kornak megfelelők volnának. Akkor részletesebben szülöttünk a kötelező cselédbejelentésről s megjegyeztük, hogy a hatósági cselédközvetitőről is fogunk szólani. Lássuk miben áll a hatósági cselédközvelitő. A hatósági cselédkezvetitő az autonomies szervezettel biró városoknak egy olyan szervezete, amely a cselédek elhelyezésével, s azáltal, hogy a helynélküli cselédeknek lakást ad, úgy a gazdák, mint a cselédek érdekeit szolgálja s ez által megbecsülhetetlen erkölcsi értéket kölcsönöz a városnak, megmentvén a cselédeket az elzüííéstől. A hatósági cselédközvetitő-intézet előjegyzésbe veszi a hely nélküli cselédeket, úgy szintén a kilépésben levő, illetőleg felmondás alatt álló cselédeket: s a cselédet fogadni akaró gazdák a közvetítőben jelentkezvén, kiki igényeinek megfelelő cselédet kaphat, anélkül, hogy erre várnia kellene, vagy a közvetítőnek ezt a ténykedését különösebben meg kellene fizetni. Másik része a cselédközvetitően az, hogy a helynélküli vagy a városba bejövő és helyet még nem kapó cselédek a hatóság révén olcsó, tiszta és amellet feltétlenül megbízható helyen lakást, esetleg ellátást kaphatnának; a lakás és ellátás állandóan hatósági felügyelet alatt állván, gátat vetne a cselédek erkölcsi sü- lyedésének. Láttuk, hogy mi lenne a hatósági cseléd- közvetitő feladata; nézzük, miként lehetne ezt városunkban létre hozni. Mindenesetre szükség lenne a központi vezetésre egy munka erő, aki az egészet irányítaná, mondjuk évi 1200 korona fizetéssel, két küldöncre 720-|-720=1400 korona, összesen 2600 korona kiadással és egy cselédotthonnak alkalmas szobára pl. valamelyik városi épületben, ahol már a megbízható felügyelő személyzetre külön költeni amúgy seni kellene, legfeljebb nagyon csekély díjazást kellene adni. Már most vegyük számításba, hogy városunkban évente legalább is 2000 cselédváltozás van ; ha átlag egy szerződtetésre 1 koronát veszünk fel, úgy 2000 .korona, ha 1 korona 50 f, úgy 3000 korona a cselédközvetitő évi bevétele. így a város a cselédkezvetitő különben is nagy haszna mellett nemhogy ráfizetne a közvetítésre hanem kiadásai leszámítása mellett még bevételi többlete is maradna, ami bőségesen fedezné a cselédotthon kiadására fordítandó összeget. A cselédotthon egyelőre számításba vétetne mondjuk 6 ággyal kisérletképen; itt a helynélküli és helyet váró cselédek szállást kaphatnának napi 50 fillérért; ez naponta 3 korona és havonta 90 korona, évente 1080 korona bevételt eredményezne. Ez a bevétel a reá fordított kiadást és a szobának bérletárát szintén bőségesen fedezné. Nézzük a hatósági cselédközvetitőnek a jelenlegi közvetítő rendszerrel szemben való előnyét. Bár a jelenlegi rendszer szerint a szegődtetés dija három hónapig tartó szegőd- tetésnél 1 korona, cselédet kapni ezért az ösz- szegért lehetetlen, mert a szerzőnők csak olyan helyekre ajánlanak cselédet, ahol legalább is a gazdától 2, a cselédtől pedig 1 koronát kapnak. Most már ha valakinél észreveszik, hogy ennél kevesebet fizet, úgy arra a helyre nem ajánlanak cselédet; ha azért őket a hatóság kérdőre vonja, azt felelhetik, hogy a kérdéses helyre egyáltalán nem jelentkezik cseléd. Hatósági cse- lédközvetités mellet ez teljesen kizárt dolog, amennyiben itt az a czél, hogy mindenki megfelelő cselédhez jusson. A díjazás a második számítás szerint is sokkal olcsóbb, amennyiben a gazda a szegődtetés alkalmával egy koronát a cseléd pedig csak ötven fillért fizet. Ilyen rendszer mellett a cseléd látva, hogy a közvetítés a hatóságtól indul ki, sokkal jobban megbecsüli magát, jobban vigyáz arra, hogy hogyan viselje magát, mert tudja, hogy szabálytalanság esetén a gazda panaszt tesz ellene úgyszólván ott, ahonnan őt elhelyezték, tehát jobban fog félni. Emellett egyöntetű lévén a közvetítés, a hatósági közvetítőben már tudják, hogy milyen a hely s minő cselédet ajánljanak. Mindeme előnyei mellett másik előnye még, hogy a nyilvántartás ily esetben pontosan vezettetvén, az idegen helyről jövő, esetleg szökött s lopásáért vagy bármi másért a hatóságok által keresett cselédekre rögtön ráakadnak s a cseléd belátva, hogy szökéseivel nem ér semmit, hamarabb a javulás útjára tér s inkább megbecsüli magát. Az ily rendszerű közvetítésnek egy másik igen nagy előnye az, hogy a hatóság rögtön tisztába van a cselédek természetével, hamar kiismeri a helyüket oknélkül változtató cselédeket, vagy azokat, akik a helyeiken megmaradni nem tudnak, mert inkább csavargó természetűek. Ezeket a rendelkezésére álló utón az I. fokú cselédügyi hatóság utján illetőségi helyükre tolöncoltatja, megtisztítva a várost a csavargó, erkölcstelen és megbízhatatlan elemektől és cselédektől. Tudomásunk van arról, hogy illetékes helyen a kérdéssel foglalkozak ; miért is arra kérjük az erre hivatott fórumot, hogy e kérdést a rendelkezésre álló eszközökkel minél hamarabb megoldani szíveskedjék. .... y .... s Előfizetési felhivás. Megbízható, tisztességes, tartalmas lapot adni az olvasóközönség kezébe: ez a cél lebegett szemünk előtt, mikor a „Nagykároly és Ér mellék“ -et megalapítottuk. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy célunkat sohasem tévesztettük szem elől. Bár minden eseményről gondosan tájékoztatjuk olvasóinkat, sohasem hajhásztuk a szenzációt. Nem kaptunk a kósza híreken, még ke- vésbbé igyekeztünk efféléket terjeszteni. A tisztesség úgy a magunké, mint a másoké, szent volt és lesz mindig előttünk. Nem szálka senki a szemünkben. Nem tartozunk semmiféle érdek- közösséghez, klikkhez. Egy érdeket ismerünk, s ennek védelmében és előmozdításában nem ismerünk személyeket és intézményeket, ez az érdek a közérdek, városunk és az Érmellék ér: Modern ruhafestés: |V«ff#íÍA|* Legszebb ruhatisztitás bármily dreatszinre. MJvI IM Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-uíca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
