Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-05 / 40. szám

III. évfolyam. Nagykároly, 1912. október 5. 40. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) Hirdetések szintén ott vétetnek fel. ^ Nyiltfér sora 50 fillér. Főszerkesztő: D R. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Főinunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. j DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON, A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre ............................. .8 korona. Fé l évre................................. . . 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Eg y szám ára . .........................20 fillér. Dr . Károlyi József gróf beszámolója. Szeptember hó 29-én tartotta meg kerületünk országgyűlési képviselője, Ká­rolyi József gróf beszámoló beszédét fé­nyes iinnepeltetés közepette. Városunkba 29-én d. u. 2 órakor a budapesti gyorsvonattal érkezett Ká­rolyi József. — Kíséretében ott voltak: Gróf Apponyi Albert, gróf Zichy Aladár, báró Mandorff Géza, Justh János, Zlin- szky István, Sznrrecsányi György, Bott- lik István és Preszly Elemér, majd más irányból érkezve hozzájuk csatlakoztak: Mezőssy Béla, Szálkái Sándor, Fráter Loránd és dr. Jármy Béla képviselők. Az állomás előtt mintegy 2000 fő­nyi tömeg várta a politusokat, köztük a vidék küldöttségei is. A vonat beérkezte után lelkes, szűn­ni nem akaró éljenzés fogadta a politi­kusokat, minek csillapultával Dr. Adler Adolf pártelnök üdvözölte Károlyi József grófot, Dr. Falussy Árpád a vármegyei függetlenségi párt nevében Apponyi Al­bertet, Rónai István csanálosi plébános pedig a néppárti választók nevében Zi­chy Aladár grófot. A kaplonyi és csanálosi fuvó-zene- kar hangjai kíséretében elindult a me­net a Károlyi-kastélyba, ahonnan rövid obéd után a városház előtti térre tértek vissza a politikusok. A városháza előtti téren 5—6000-re menő lelkes és nagyrészt választókból álló tömeg várta a beszámoló gyűlés megnyitását. Dr. Adler Adolf lelkes megnyitó beszéde után Dr. Károlyi József gróf lé­pett az emelvényre, aki alig tudott szó­hoz jutni a viharzó éljenzésektől. Majd annak megszűntével a következő lelkes beszédet tartotta: „Igen tisztelt választóim ! Képviselői kö­telességemnek teszek eleget, midőn itt megjele­nek Önök előtt, hogy beszámoljak mindarról, ami az elmúlt évben a magyar politikai élet­ben lefolyt, egy pár szóval megemlítsem azt is, hogy én nekem az elmúlt eseményekben mi­lyen részem volt. Említettem és hangoztattam sokszor Önök előtt i-s, mennyire szükségesnek tartom mindazoknak tömörülését egy táborban, gálatára éreznek hivatást. Súlyos és megszé­gyenítő eseményeknek láncolata következett be és a várt tömörülés megtörtént. A haza és alkotmány védelme hozott min­ket össze, remélem nemcsak mulólag, hanem a szükségszerűség folytán állandóbban és szoro­sabban. Az itt megjelent igen tisztelt képvise­lőtársaim és barátaim, közöttük elsősorban Ap­ponyi Albert gróf bizonyára egyetirtenek velem, midőn azt mondom, hogy az elmúlt napok ese­ményei az együtt megvívott védelmi harc min­ket az egyesült ellenzéket párt- és személykü­lönbség nélkül egy egészszé forrasztott össze, amiért e helyről is nekik köszönetét mondok, hogy a szolidaritásnak e külső jelét is megad­ják, midőn választóimat és engem megjelené­sükkel megtisztelnek. Nehezen találok szótáramban olyan sza­vakat, melyekkel méltóan tudnám ecsetelni a magyar országgyűlésen ejtett szégyent. Önök jól tudják azt, hogy én igyekezem elfogulatla­nul nézni az eseményeket, igyekeztem hinni mások jóhiszeműségében, hinni mások meg­győződésének hazafiságában, de az elfogulat­lanságnak is megvannak a maga határai és a hol a hatalmi őrjöngés fondorkodó uralom- vágygyal egyesül, ott megszűnik a hit hazafias intenciókban, megszűnik a tisztelet mások meg­győződése iránt. Mig júniusban hihettük, hogy az oly szük­ségesnek hirdetett véderőtörvény kedvéért haj­landó a Ház elnöke, orránál fogva vezetve a kormányt és pártját, egy esetben félretenni a házszabályt, megingatni a törvénytiszteletet, megszakítani a jogfontosságot és megtépázni az alkotmányosság szellemét — mondom, azt hihettük, hogy a véderő miatt történt ez meg egyszer, de most látjuk és láthatja minden el­fogulatlan ember, hogy ez a hatalmi őrjöngés­nek rendszere, nem is játszva alkotmányosdit; parlamenti anarchiát, rendőri rémuralmat ho­nosít meg látszólagos többséggel, látszólag fe­lelős kormánnyal, meghamisított parlamenta­rizmussal egy ezer éves alkotmánnyal biró ál­lamban. Az a rendszer alkotmánysérelemben felül­múl minden eddigit, túltesz az abszolutizmu­son, veszélyesebb annál, mert hazugságon alap­szik. Az emberekben az a hit él, hogy egy al­kotmányos országban élnek és megszokják azt, hogy egy olyan alkotmányosságot látnak, ame­lyet minden nap megnyirbálhat a hatalom és annak magyarországi exponensei,. Elhomályosul az emberekben az alkotmánytiszteletnek fogalma retete ma már csakúgy fikció. De él az alkot­mánynak és szabadságnak szeretete legeleve­nebb azokban, akik az állampolgári jogoknak még birtokában nincsenek. A közvélemény alul­ról kezd megmozdulni; olyanokat látunk az alkotmány védelmére sorakozni, akik eddig az alkotmány sáncain kívül állanak és ez az oka annak, hogy én a választójognak kiterjesztésé­ben alkotmányunknak egy megerősítését látom. Azok az állampolgárok, akik még nem süiyed- tek a korrupciónak fertőjébe, akik jogaikat nem arra használták, hogy azokat pénzért áruba bo­csássák : fogékonyak nemes ideálok iránt: fo- gékonyabbbak önzetlen hazaszeretetre. Nem­zeti haladás demokratikus irányban, az egyet­len kivezető ebből a szomorú válságból, melybe nemcsak saját gyöngeségünk, hanem erköl­cseink romlása is vitt. Az uj korszaknak jel­lemzője az legyen, hogy törekedjünk erkölcsi súlyban emelkedni, hogy a mit jónak és üd­vösnek látunk az ország érdekében, amellett tántorithatatlanul ki is tartsunk és ma, midőn „a nemzet tényleges birtokállcmánya“ is ve­szélyeztetve van, ennek védelmére kell tömö­rülnünk — félretéve ha kell — nemzeti aspi­rációnk teljes megvalósítását. Ma nem arról van szó, hogy uj jogokat szerezhessünk a nem­zetnek, hanem hogy azt a kevés meglévőt el ne veszítsük darabról-darabra. Első feladat­ként lebeg szemem etőtt a súlyos jogsérelmek­nek orvoslása és ha maga a törvény, mely formailag semmis, de facto meg nem szüntet­hető, meg kell bélyegezni származásának mód­ját, mert ha ez meg nem történik, akkor való­ban nem szólhatunk alkotmányosságról. S a megbélyegzésnek egyik kelléke, azoknak távo­zása állásaikból, akik hatalmukat ilyen módon gyakorolták. Ha ez meg történt, akkor lehet csak szó kibontakozásról, akkor lehet csak szó újabb alkotásokról. S ezen alkotások legsürgő- sebbike egy uj választó törvény, mely véget vessen a korrupt rendszernek, mely, mint a volt szabadelvüpárt öröké maradt reánk; mert 40 éven át többséget szerezni egy olyan irány­zatnak, mely az ország valódi közvéleményé­vel ellentétes, csak's korrupcióval lehet; csakis félszeg és igazságtalan választótörvénnyel, ami­lyen az eddigi volt. A választójog kiterjesztése mellett a választási eljárásnak egyszerűsítése és a választók szabad akaratnyilvánításának le­hetősége a legfőbb cél. Más egyéb alkotá­sokról és a magyar közéletben oly égetően szükséges reformokról beszélni ma nem volna még időszerű. Olyan bizonytalan időket élünk, akiK a magyar nemzeti eszme kizárólagos szol- és a magyaroknak hajdan hires szabadságsze- hogy alig lehet előre látni a magyar politika Qszi divalnjdonságok :: és mindenféle díszekben óriási választékkal szolgál :: ubletzky Kálmán divatáruhaza Nagykárolyban Deák-tér 18. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents