Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-05 / 40. szám
III. évfolyam. Nagykároly, 1912. október 5. 40. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) Hirdetések szintén ott vétetnek fel. ^ Nyiltfér sora 50 fillér. Főszerkesztő: D R. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Főinunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. j DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON, A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre ............................. .8 korona. Fé l évre................................. . . 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Eg y szám ára . .........................20 fillér. Dr . Károlyi József gróf beszámolója. Szeptember hó 29-én tartotta meg kerületünk országgyűlési képviselője, Károlyi József gróf beszámoló beszédét fényes iinnepeltetés közepette. Városunkba 29-én d. u. 2 órakor a budapesti gyorsvonattal érkezett Károlyi József. — Kíséretében ott voltak: Gróf Apponyi Albert, gróf Zichy Aladár, báró Mandorff Géza, Justh János, Zlin- szky István, Sznrrecsányi György, Bott- lik István és Preszly Elemér, majd más irányból érkezve hozzájuk csatlakoztak: Mezőssy Béla, Szálkái Sándor, Fráter Loránd és dr. Jármy Béla képviselők. Az állomás előtt mintegy 2000 főnyi tömeg várta a politusokat, köztük a vidék küldöttségei is. A vonat beérkezte után lelkes, szűnni nem akaró éljenzés fogadta a politikusokat, minek csillapultával Dr. Adler Adolf pártelnök üdvözölte Károlyi József grófot, Dr. Falussy Árpád a vármegyei függetlenségi párt nevében Apponyi Albertet, Rónai István csanálosi plébános pedig a néppárti választók nevében Zichy Aladár grófot. A kaplonyi és csanálosi fuvó-zene- kar hangjai kíséretében elindult a menet a Károlyi-kastélyba, ahonnan rövid obéd után a városház előtti térre tértek vissza a politikusok. A városháza előtti téren 5—6000-re menő lelkes és nagyrészt választókból álló tömeg várta a beszámoló gyűlés megnyitását. Dr. Adler Adolf lelkes megnyitó beszéde után Dr. Károlyi József gróf lépett az emelvényre, aki alig tudott szóhoz jutni a viharzó éljenzésektől. Majd annak megszűntével a következő lelkes beszédet tartotta: „Igen tisztelt választóim ! Képviselői kötelességemnek teszek eleget, midőn itt megjelenek Önök előtt, hogy beszámoljak mindarról, ami az elmúlt évben a magyar politikai életben lefolyt, egy pár szóval megemlítsem azt is, hogy én nekem az elmúlt eseményekben milyen részem volt. Említettem és hangoztattam sokszor Önök előtt i-s, mennyire szükségesnek tartom mindazoknak tömörülését egy táborban, gálatára éreznek hivatást. Súlyos és megszégyenítő eseményeknek láncolata következett be és a várt tömörülés megtörtént. A haza és alkotmány védelme hozott minket össze, remélem nemcsak mulólag, hanem a szükségszerűség folytán állandóbban és szorosabban. Az itt megjelent igen tisztelt képviselőtársaim és barátaim, közöttük elsősorban Apponyi Albert gróf bizonyára egyetirtenek velem, midőn azt mondom, hogy az elmúlt napok eseményei az együtt megvívott védelmi harc minket az egyesült ellenzéket párt- és személykülönbség nélkül egy egészszé forrasztott össze, amiért e helyről is nekik köszönetét mondok, hogy a szolidaritásnak e külső jelét is megadják, midőn választóimat és engem megjelenésükkel megtisztelnek. Nehezen találok szótáramban olyan szavakat, melyekkel méltóan tudnám ecsetelni a magyar országgyűlésen ejtett szégyent. Önök jól tudják azt, hogy én igyekezem elfogulatlanul nézni az eseményeket, igyekeztem hinni mások jóhiszeműségében, hinni mások meggyőződésének hazafiságában, de az elfogulatlanságnak is megvannak a maga határai és a hol a hatalmi őrjöngés fondorkodó uralom- vágygyal egyesül, ott megszűnik a hit hazafias intenciókban, megszűnik a tisztelet mások meggyőződése iránt. Mig júniusban hihettük, hogy az oly szükségesnek hirdetett véderőtörvény kedvéért hajlandó a Ház elnöke, orránál fogva vezetve a kormányt és pártját, egy esetben félretenni a házszabályt, megingatni a törvénytiszteletet, megszakítani a jogfontosságot és megtépázni az alkotmányosság szellemét — mondom, azt hihettük, hogy a véderő miatt történt ez meg egyszer, de most látjuk és láthatja minden elfogulatlan ember, hogy ez a hatalmi őrjöngésnek rendszere, nem is játszva alkotmányosdit; parlamenti anarchiát, rendőri rémuralmat honosít meg látszólagos többséggel, látszólag felelős kormánnyal, meghamisított parlamentarizmussal egy ezer éves alkotmánnyal biró államban. Az a rendszer alkotmánysérelemben felülmúl minden eddigit, túltesz az abszolutizmuson, veszélyesebb annál, mert hazugságon alapszik. Az emberekben az a hit él, hogy egy alkotmányos országban élnek és megszokják azt, hogy egy olyan alkotmányosságot látnak, amelyet minden nap megnyirbálhat a hatalom és annak magyarországi exponensei,. Elhomályosul az emberekben az alkotmánytiszteletnek fogalma retete ma már csakúgy fikció. De él az alkotmánynak és szabadságnak szeretete legelevenebb azokban, akik az állampolgári jogoknak még birtokában nincsenek. A közvélemény alulról kezd megmozdulni; olyanokat látunk az alkotmány védelmére sorakozni, akik eddig az alkotmány sáncain kívül állanak és ez az oka annak, hogy én a választójognak kiterjesztésében alkotmányunknak egy megerősítését látom. Azok az állampolgárok, akik még nem süiyed- tek a korrupciónak fertőjébe, akik jogaikat nem arra használták, hogy azokat pénzért áruba bocsássák : fogékonyak nemes ideálok iránt: fo- gékonyabbbak önzetlen hazaszeretetre. Nemzeti haladás demokratikus irányban, az egyetlen kivezető ebből a szomorú válságból, melybe nemcsak saját gyöngeségünk, hanem erkölcseink romlása is vitt. Az uj korszaknak jellemzője az legyen, hogy törekedjünk erkölcsi súlyban emelkedni, hogy a mit jónak és üdvösnek látunk az ország érdekében, amellett tántorithatatlanul ki is tartsunk és ma, midőn „a nemzet tényleges birtokállcmánya“ is veszélyeztetve van, ennek védelmére kell tömörülnünk — félretéve ha kell — nemzeti aspirációnk teljes megvalósítását. Ma nem arról van szó, hogy uj jogokat szerezhessünk a nemzetnek, hanem hogy azt a kevés meglévőt el ne veszítsük darabról-darabra. Első feladatként lebeg szemem etőtt a súlyos jogsérelmeknek orvoslása és ha maga a törvény, mely formailag semmis, de facto meg nem szüntethető, meg kell bélyegezni származásának módját, mert ha ez meg nem történik, akkor valóban nem szólhatunk alkotmányosságról. S a megbélyegzésnek egyik kelléke, azoknak távozása állásaikból, akik hatalmukat ilyen módon gyakorolták. Ha ez meg történt, akkor lehet csak szó kibontakozásról, akkor lehet csak szó újabb alkotásokról. S ezen alkotások legsürgő- sebbike egy uj választó törvény, mely véget vessen a korrupt rendszernek, mely, mint a volt szabadelvüpárt öröké maradt reánk; mert 40 éven át többséget szerezni egy olyan irányzatnak, mely az ország valódi közvéleményével ellentétes, csak's korrupcióval lehet; csakis félszeg és igazságtalan választótörvénnyel, amilyen az eddigi volt. A választójog kiterjesztése mellett a választási eljárásnak egyszerűsítése és a választók szabad akaratnyilvánításának lehetősége a legfőbb cél. Más egyéb alkotásokról és a magyar közéletben oly égetően szükséges reformokról beszélni ma nem volna még időszerű. Olyan bizonytalan időket élünk, akiK a magyar nemzeti eszme kizárólagos szol- és a magyaroknak hajdan hires szabadságsze- hogy alig lehet előre látni a magyar politika Qszi divalnjdonságok :: és mindenféle díszekben óriási választékkal szolgál :: ubletzky Kálmán divatáruhaza Nagykárolyban Deák-tér 18. szám.
