Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-13 / 2. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 2. szám. főgimnáziuma, polgári leány- és fiúiskolája, kereskedelmi esti tanfolyama, kereskedelmi- és iparos-tanonciskolája, modern színvonalon álló elemi .iskolái, konviktusa, stb., stb., szóval a város polgárai lelkesek és áldozatkészek és igyekeznek a város fejlődéséhez szükséges eszközöket, bármily nágy terhel- tetésükbe is kerül, a vezetőség rendelkezésére bocsátani. A pótadó óriási, ennek dacára meg van a város fejlődésképessége és fejlődik is a város, dacára, hogy 2 fényes vagyoni viszonyok közt élő város között fekszik és dacára, hogy az egyik város mindent elkövet, hogy fejlődésünket megakadályozza, megbénítsa. Ha a mi tényleges viszonyainkat, fontos nemzeti és kulturális missziónkat figyelembe vette volna a belügyminiszter, bizonyára a két millió felosztásánál alkalmazott kulcs reánk vonatkozó igazságtalanságát nem fokozni, hanem csökkenteni igyekezett volna. A teendő most ez: A városi képviselő testület vasárnapi közgyűlése Írjon fel a belügyminiszterhez, feliratában fejtse ki mindazon indokokat, amelyek szükségessé tették volna, hogy a várossal szemben méitányosabb és igazságosabb eljárás követtessék és kérje fel,, hogy reperálja a városon eset sérelmeket. Szabad legyen reménylenünk, hogy a jól értesült belügyminiszter reperálni fogja a rosszul értesült belügyminiszter sérelmes intézkedéseit. Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. ■ A leány ^ talán nagy meglepetésében — semmit sém szólott, feje ‘ lan kádtan pihent meg a férfi kebelén, aki őt.erősen tartotta karjai között'.' / O'.'-;. .. . • Keresett valamit? . —v kérdő ismetelten .. /..... — Igen . . . azaz hogy csak gyönyörködtem a 'szép,"Csillagos estben — felelte' zavartan a leány. ' ' . — Nem is hittem, 'hogy' csillagvizsgáló lett az én édes kis Blankámból — csufölódott a férfi. — Igen, csillagvizsgáló lettem — felelte a leány' s igyekezett kiszabadi ani magát az ölelő karok közül. — Csodálatos, — adta a szépet a férfi — én nem ott, hanem a maga szép szemeiben keresem a csillagokat Blanka. • _i_ Ne vicceljen Béla, mert úgy sem hiszem el. Maguk mind így beszélnek, de egészen másként gondolkoznak. — Hát mit kíván tőlem, hogy be is bizonyítsam magának, hogy éppen úgyv gondolkozom, mint ahogyan érzek? Hát nem voltam én magához kitartó szerelemmel mindég? Észre vette-e, hogy csak egy pillanatra is hűtlen lettem volna magához? A városi rendőrség államosításáról. A vidéki városok közbiztonsága a legutolsó tiz év alatt nem hogy javult volna, hanem rosszabodott. Eme sajátos jelenségnek egyik legfőbb oka nem annyira a társadalmi állapotok ziláltságában s anarchikus jellegű átalakulásában, mint inkább és legföképen a városok közbiztonsági szervezetében rejlik. A városok óriási mértékben fejlődő kulturprog- rammja annyira megterhelte a városok bud- getjét, hogy a rohamos fejlődéssel szemben a közbiztonság fejlesztése nem tudott lépésben haladni. A statisztika szomorú számadatai világosan igazolják, hogy a bűnesetek száma az utolsó évtizedben hihetetlen mértékben felszökkent. Kétségtelen, hogy ezt egyrészt a társada- mi osztályok harca s itt-ott erőszakos nivellálódása idézte elő, de az is bebizonyított, hogy a városok ezzel szemben éppen nyomorúságos anyagi helyzetüknél fogva nem tudtak megfelelő óvintézkedésekről gondoskodni. Addig, mig a városok fejlődése a természetes korlátok határain belül történt, talán jogosult volt, hogy maga a város saját közbiztonságáról gondoskodik. De ma, amikor a városok fejlődése kilépett ebből a mederből, a közbiztonság célszerű és racionális megoldása elsősorban az állam elsőrendű erkölcsi kötelességéhez tartozik. Szinte groteszk helyzet állolt elő, hogy az az állam, amely változatos rafinériával hihetetlen adóterheket ró a polgárságra, mégfeledkezzék a polgárok személy és vagyonbiztonságáról. Mert ■ hogy is állunk ma? A köz- biztonság legjobb-' őre a c'sendőrség, de a városi törvény értelmében ez csak a perifériákon teljesit szolgálatot és; csak abban az esetben a városban is, amikor a rendőri teendőkre a csendőrséggel . szerződik. Amelyik város ezt megtette, közbiztonsági állapota tetemesen javult ugyan, de olyan anyagi terheket rótt a város nyakába, amelyeknek szanálása csak jelentékeny pótadóval volt megoldható, de nem eredményes még ebben az esetben sem, mert a csendőrségnek jórészben más is a hivatása, mint a rendőrségnek. A város életének ugyanis vannak olyan belső ügyei, amelyeket a csendőrséggel igen bajosan v. egyáltalában nem lehet megoldani. Erre csak a katonai mintára szervezett államrendőrség képes, amelynek fegyelmezettsége, eléggé jól szituált anyagi helyzete, de legföképen állandósága garanciája a közbiztonságnak. Manapság a városi rendőrség egyrészt a létszám alacsony voltánál fogva, másrészt nyomorúságos anyagi helyzete következtében csak arra jó, hogy holmi primitiv szolgálatokat teljesítsen s magához csőditse a kétes elemeket, akiknek munkája sokszor keveset, de a hivatalos hatalommal való hol nyílt, hol titkos visszaélés annál többet jövedelmez. Valóságos hazárdjáték ez a köz érdekeivel szemben, ami az erkölcsöknek olyan elfajulására vezetett, hogy az ököjjogot tette dominá- lóvá. Annyira elharapódzott rossz szokás ez, valóságos rákfenéje társadalmunknak, hogy ennek szanálását s teljes kiirtását csak kitartó energikus közbiztotisági politikával lehet. S itt az államon a sor, hogy cselekedjék. Szervezze a rendőrséget úgy, hogy az mintaszerű őre legyen a polgárság érdekeinek, akit ne zavarjanak hivatalos ténykedéséBén anyagi dolgok s aki hivatásának teljes tudatában hathatósan közreműködjék annak a karós véleménynek a a lerontásában, hogy a mai társadalom ma üldözőjét, nem jóságos orvosát látja benne. Ezt megteheti annál is inkább, mert erkölcsi tekintélye eleve biztosítja az általa felállított intézmény feddhetetlenségét, no' meg már csak azért is/ hogy necsak a nyomor vámszedője, hanem: jóságos sáfárja is lehessen. De meg .— Soha, íiítha! ■+- Felelte szomorúan a leánv. — De énjifigy . érzem : már nem,. tudok hinni..* Úgy érzetnjy: már nem tudok szeretni sem. Fíe hAragydíqn; Béla. Én szeretem magát, talán még szeretni is tógám, de amire tegnap kért, nem lehetek] szolgálatára. — Ezért merengett el az előbb ? Ezért vizsgálgatta a csillagokat ? Talán „tőlük kért tanácsot ? — Ezért. '■ — Blanka l.'Mi ez? Mit jelentsenek ezek a hidegen kimért szavak? Maga valamit titkol előttem. — Lehet, azonban jobb, ha nem tudja. Legyen a -mi ismeretségünk egy . szent emlék, hogy mindég úgy gondolhassunk egymásra, mint egy tiszta, szenny nélküli eszményképre. Ne férkőzzék kfizeiik a rágalom csúnya gyanúja soha. Én ügy veszem; mintha csak ’álom lett volna az egész 'dolog. Egy hosszú, gyönyörteljes álom. Maga hamar elfelejt engem, Béla s hamar kárpótolni fogja magát, ha ugyan igazán szeret. — Soha, soha sem fogom elfelejteni. Én szivem mélyéből szeretem. Imádom szivem minden melegével. — Köszönöm, —■ rebegte halásápadtan a leány — nem vagyok méltó a maga szeretettére,. S éppen-, azért nagyon . kérem, hallgasson meg előba, mert valamit tisztáznom kell maga előtt. . — Hallgatóin, ha úgy képzeli, hogy azt nekem feltétlenül tudnom kell. A leány Folytatta: — Egy főit húzódik végig az életemen s mint sötét árny ott settenkedik mindég akár örömöm van, akár bánat marcangolja a szivemet. Egy folt, amely nem tudott megtisztítani soha! Maga tudni akarja. Jól van. Elmondok mindent. Semmit sem teszek hozzá és semmit el nem veszek bélöle s ha elmondtam, Ítéljen maga, hogy nyujthatom-e a kezem egy hosszú, egy bizonytalan életre magának ? Nem fog-e ez a folt ott kísérteni folyton, amikor a leg1-' boldogabbak lennénk ? Ki fogja tudni magának az ellenkezőjét bebizonyítani ? Ki fogja' hinni hogy. én ártatlan vagyok ?. r A •• — De az Istenre kérem. Blanka, én sern-'1 mit sem óhajtok tudni, csak azt, hogy szerét-e igazán ? — Ezt hagyjuk — sóhajtotta a leány — még semmit sem mondtam el, tehát nagyon kérem, hallgasson meg. — És folytatta : — Négy-öt éve lehet annak, amidőn egy Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében saját készítésű férfi, női és gyermek cipőkből box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennemű cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Szives pártfogást kér tisztelettel : Elv.- jó munka, szolid és pontos kiszolgálás az Első nagykárolyi cinessek termelő csoportja.
