Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-07 / 49. szám

N 49-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. tünk meg Luby Magdában. Petőfinek és Far­kas Imrének egy-egy versét szavalta el. Dr. Domokos Andor rutinnal, tudással, de érzéssél is teli hegedüjátékában gyönyörködött ezután a szívesen tapsoló közönség. Bendiner Nándor kisérte zongorán. Dr. Balthazár Dezső püspök magas szár- nyalásu beszédét odaadó figyelemmel figyeltük. A szóhoz gesztusnak, hangemelkedésnek nála nincs semmi hozzátenni valója. Egy-egy lassú, komoly kézmozdulat csak arra kell neki, hogy aláhúzza a szót, hogy erősebben rögzítsen meg a hallgatókban egy-egy gondolatot. Arca, egész teste szoborszerben nyugodt, a szó gondosan mérlegelt súlya biztosan helyezkedik el, nincs szüksége a mozdulat korrigáló, helyreigazító támogatására. Csak szeme szikrázik, a lélek emelkedettségét sugározva. — A fájdalomszülte drágagyöny csodáját fejtegette, az értéktermő emberi küzködés, szenvedés gyönyörű pen- dantját. Ez a beszéd s a Jánossy Zoltán dél- elotte elmélkedése volt az ünnepség kettős ko­ronája. Bendiner Nándor ült megint a zongorá­hoz, hogy mesteri játékával egészen meghódítsa a közönséget. A szives tapsokat uj meg uj da­rabok eljátszásával köszönte meg az udvarias művész. Boer Sárika egy-egy francia meg német müdalt adott elő csodálatos finomsággal, de a lelkesedés, tapsos elismerés akkor érte el tető­pontját, mikor magyar népdalokat dalolt tisztán csengő, kellemes hangján. Boer Endre kisérte zongorán ; majd szebb­nél szebb dalokat játszott olyan művészettel,' amilyenben nem mindig volt részünk. Kozma Zsigmond ref. lelkész Kiss József Roboz Ágnes-ét szavalta el színesen, hatá­sosan. Jánossy Antal ref kántor ékes bariton hangjában gyönyörködtünk még, aztán Kiss Ferenc tartalmas záró-beszéde következett. Meg­köszönte a közönség szives jóindulatát, mellyel az árvák ügyét felkarolta. A városi dalárda éneke fejezte be a színes, változatos, tartalmas estét. Az előadás után vacsora volt a fényesen kivilágított vármegyeházán, Wessel Manó dicsé­retére legyen mondva, ez is méltó volt az egész ünnepséghez. Vacsora után táncolt a fiatalság a hajnali órákig. magát, hogy egyszerre csak meglátja az ab­lakban. Kemény kezét ökölbe szorította, dühön­gött magában; szidta a személyzetet, az orvo­sokat, amiért nem eresztik menyasszonyához. Mégis egyszer beengedték. Maga a főorvos jött el érte, azonnal indult. Falábával idegesen kopogott végig a jqlyosón, amint a betegszo­bába sietett. Az ágynál állt a kórházi lelkész s az ápo­lónő, az ágyon az ő menyasszonya halotthal- ványan. Csak a szemében volt még élet, csak egy rövid kézszoritásra volt még idő ; de ez is hamar hidegült, mig egyszerre jéghideg lett. Az éjszakát a halottnál töltötte a kápol­nában s másnap zokogva kocogott a fehér ko­porsó nyomában. Elkísérte a külső kapuig, to­vább nem engedték — benn kellett maradnia; hosszan nézett a fehér koporsó után — s csak mikor a halottas kocsi ezüstös keresztje is ré­gen eltűnt a hosszú utca szögletén — fárad­tan, csüggedten fordult be a kórház udvarára. Esteli harangszóra a legény még nem volt ágyában; egy darabig vártak rá, azután az ápo­lók keresni kezdték. Nem soká kellett keresni, hamar rátaláltak. Ott csüngött a kedves gesztenyefán, mely gyászolva, siratva hullatta fehér virágait szo­morú halottjára . . . A naccságák azt hiszik, hogy csak ők olvasnak újságot. Pe­dig mi is elolvassuk nimikorfa stelázsi-papiros- ról, mi megyen végbe a nagy világba. Hát csak most is látom ám a stelázsi-papiroson, hogy a naccságálj nem kapnak elég gyorsan cselédet, meg hogy drágán hozza nekik a helyszerzőné. Azt is látom, hogy nagyon akkurátoson megmagyarázta nekik valamelyik helyszerzőné, hogy a nagykárolyi naccságáknál sehol sincs kolbászból a sövény. Mert hát teccik tudni, nem is úgy kell azt gondolni, hogy tán vala­hol igazán kolbászból vón’ a sövény, ez csak olyan közszómondás. De az idevalósi naccsá­gáknál úgy van az ember, mintha a kolbász­nak csak a büri volna meg. Osztán meg sze- kántok kérem szápen ezek/ az úri nápek. Mi­nél urasabb, antul jobban szekálja, vexálja az embert. A gyerekököt se tudják tisztességgel nevelni, az is úgy regnálja, kommandérozza az embert, mintha mán ő fizetne. Én is most mo­sogattam fel, osztán szusszanás nélkül már meg sikálni kell a konyhát. Nem lesz az máskép, hauem hogy beál- lunk mink is szocolistáknak, mint a pesti já- nyok, oszt nem hagyjuk magunkat csak úgy forgatni. Teccik látni, már kiabál odabenn a naccsága a szakácsnéra. mért hozott olyan nyál­kás felvágottat. De hát minek is a naccságá- nak az a szakácsné ? Mindennap összekoíyvaszt- hatnám én magam is azt a kis rántott levest, este én is elhozhatnám tizenötér a felvágottat, meg a két pár virslit, oszt legalább fizetnének egy-két forinttal többet, de nem, nekik sza­kácsné kell, mert a Kleinéknak is van szakács­nőjük, meg a tanitóéknak is, vagy micsodák azok, akik a szomszédban laknak,. No a’ lehet csak a szekánt asszony, a múltkor is tizér ho­zott rumot a cselédje, nem nyócér, oszt’ úgy megpofozta, hogy én már nem hagytam volna szó nélkül. A nagyobbik urfi se hagy békét; a legjobb az ur, az szegény hallgat, azt mondja nekem is mindig, hogy hallgassak, nem lesz az mindig igy. Mert a mi nagyságos urunk nagyon jó ember, csak mán egy kicsit öreges forma, pedig nem is öreg. Hát tessék mondani, ki lehet bírni egy olyan naccságával, aki vele se tud kijönni. Min­dig azt mondja, hogy valami mignér-je van, oszt csak veri a tálakat a földhöz. De már nem is irok, mert ha be találna jönni a konyhába, hát amilyen, hát nem tudom mi volna, ha látná, hogy én vagyok olyan mü­veit és van olyan írásom mint neki. De kala­pom is lesz nekem még olyan! Kati. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgárt Kaszinó könyvtára nyitva van minden­nap d. e. 10 órától 12-ig. Dec. 7 A Kölcsey-Egyesület lyceális előadása. Dec. 8. Városi közgyűlés. Dec. 8. Zenekedvelők estélye. Dec. 13. A vármegyei fegyelmi bizottság ülése. Dec. 13. A vármegyei közigazgatási bizottság köz­gyűlése. Dec. 15. A sziniidény kezdete. Limonádé ezredes. Városi rendes közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete 1912. évi decem­ber hó 8-ik napján, délelőlt 10 órakor a vá­rosháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Bejelentés arról, hogy a m. kir. pénzügyminiszter ur a városi választókerü­letek megváltoztatásához hozzájárult. 2. Keres­kedelmi m. kir. miniszter ur leirata az uj kö- vezetvámdijszabályzat ügyében. 3. Intézkedés az 1913. évi városi költségvetés végrehajtása iránt. 4. A villamosmüre vonatkozó szabályok módosítása. 5. A városi villamosmü 1913. évi költségvetésének megállapítása. 6. A nyugdij- ügyi bizottság tagjainak megválasztása. 7. A villamosmü felügyelő-bizottság tagjainak meg­választása. 8. Polgármester előterjesztése tűzi­fának nagyobb mennyiségben leendő beszerzé­sére vonatkozólag. 9. A vásárvám városi házi kezelése módozatainak bejelentése. 10. A Ka­szinó-utca aszfalt-gyalogjáró készítésének elren­delésére vonatkozó 43—1911. kgy. sz. végha­tározat helyesbítése. 11. A népkonyha segélye­zése. 12. Mann Gusztáv és társai kérelme a Tompa-utca aszfalt-gyalogjáró készíttetése iránt. 12. Kiss József és társai kérelme a Terey-utca északkeleti oldalán aszfalt-gyalogjáró készítte­tése iránt. 14. Rupiczky Jánosné kérelme köz­területen állandó jellegű gyümölcsárusitó bódé felállításának engedélyezése iránt. 15. A Hétsas- toll-utcán 10. sz. telekből utcaterülethez csatolt L27 m2 terület árának megállapítása. 16. 1912. nov. 27-én tartott pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. 17. A közgyű­lés idejét megelőzőleg legalább 24 órával bead­ható indítványok tárgyalása. A kamarást méltóságot adományozta a király kisdobronyi Isaák Elemér dr. tiszteletbeli főszolgabírónak. Braneczky József főgimnáziumi tanár másfél hónapi távoliét után f. hó 1-én teljesen felépülve visszaérkezett s elfoglalta katedráját. Amily megdöbbenéssel vettük könnyen végze­tessé válható súlyos balesetének hírét, ép oly örömmel üdvözöljük most szerencsés felgyó­gyulása alkalmából. Rendkívüli közgyűlés. Vármegyénk tör­vényhatósági bizottsága f. hó 19-én rendkívüli közgyűlést tart. A Kölcsey-Egyesület ma, f. hó 7-én, este 6 órakor lyceális előadást tart a városháza nagytermében. Szentiványi Béla főgimn. tanár befejezi előadását a magyar drámáról. Esküvő. Sarkadi Nagy Miklós földbirto­kos, helybeli lakos szerdán esküdött örök hű­séget Zilahon Szabó István törvényszéki iroda­igazgató leányának, Iduskának. A vármegyei állandó választmány a rendkívüli közgyűlésen tárgyalandó ügyek elő­készítése céljából f. hó 18-án délután ülést tart. A Nagykárolyi Nőegyesület november hó 30-án d. u. a városháza nagytermében 150 gyermeket és egynéhány felnőttet látott el télire teljes ruházattal. A lélekemelő aktusra szép számú közönség gyűlt össze. A választmányi tagok élükön özv. gróf Károlyi Istvánnéval sze­rető gondossággal buzgóikodtak a szegény gyermekek körül. Debreczeni István, kir. taná­csos, polgármester mondott köszönetét a kö­nyörületes egyesületnek emberbaráti tevékeny­ségéért. Bő uzsonna után kipirult arccal, hálás szívvel boldogan távoztak a szegény gyerme­kek. Részletes beszámolást jövő számunkban közlünk a befolyt adományokról. Kinevezés. A vármegye tőispánja dr. Jakó Endre szatmári ügyvédjelöltet a vármegye tör­vényhatósághoz díjtalan közigazgatási gyakor­nokká kinevezte s szolgálattételre a szatmári főszolgabírói hivatalhoz osztotta be. Karácsonyi és újévi ajándékok legszebb és legnagyobb választékban kaphatók: CSATOT FERENCZ legrégibb könyv-, zenemű- és papír — üzletében. — :: Debrecen, Piac-utca 8. szám. :: (Kereskedelmi akadémia épületében.) Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan elintéztetnek. Telefon szám 296. Telefon szám 296.

Next

/
Thumbnails
Contents