Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-07 / 49. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 49-ik szám. A vármegyei bíráló választmány f. hó 5-én, délelőtt ülést tartott. Vármegyei fegyelmi választmány f. hó 13-án, délelőtt fél 12 órakor ülést tart. Szatmáron városatyának jelölték Ro- gozi Pap Kálmán pénzügyi tanácsos, helybeli pénzügyigazgató helyettest. A szatmári kath. főgimnáziumot f. hó 8-án avatja fel Boromisza Tibor megyés-püspök. Az ünnepélyen jelen lesz gróf Zichy János kultuszminiszter és Balogh Jenő államtitkár is. Rendőrkapitányunk ellen Szatmárvár- megye alispánjának feljelentése folytán a Btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének vétsége miatt folyamatba tett nyomozást a szatmári kir. ügyészség megszüntette. Az ismeretes ügyből kifolyólag ugyanis Demi- dor Ignác ellen panaszt tettek úgy a vármegyei főispánnál, mint az alispánnál. Á főispán elrendelte a fegyelmi vizsgálatot. A főkapitány felebbezett a belügyminiszterhez, de eddig még ebben az ügyben rendelkezés nem történt. Ugyancsak elrendelte a fegyelmi vizsgálatot az alispán is és a panaszt kiadta a főkapitánynak jelentéstétel végett. A jelentés alapján az alispán személyes szabadság megsértésének vétsé gét látta fenforogni s az iratokat áttette a szatmári kir. ügyészséghez. Az ügyészség fentidé- zett határozata értelmében az iratokat visszaküldte az alispáni hivatalhoz, azzal az indokolással, hogy a főkapitány inkriminált eljárásával csupán hivatali kötelességét akarta teljesíteni és azt akarta biztosítani, hogy felettes hatóságának, a város polgármesterének meghagyása folytán teljesítendő hivatalos eljárása ismételten meg ne hiusittassék. Nem róható tehát a főkapitány terhére, hogy a hivatali hatalmával visszaélve valakit törvényellenesen letartóztatni akart volna. Már pedig a Btk. 193. §-ában meghatározott bűncselekmény egyik lényeges alkotó eleme a szándékosság, vagyis hogy a tettes tudatában legyen annak, hogy a szabadságiól való megfosztás törvényellenes. Népkonyha megnyitás. A nagykárolyi izr. Nőegylet f. é. november hó 24-én Rooz Samuné egyleti élnöknő"Vé!z'étéáe nőett"tartpl^ választmányi ülésen az idei válságos gazdasági viszonyokra való tekintettel elhatározta, hogy a Népkonyhát ezúttal korábban, már e hó 12-én d. e. 11 l/a órakor megnyitja. Egyszersmint elhatározta azt is, hogy a szokásos gyűjtést e hét végével megkezdik és amikor azon kérelemmel járul a Nőegylet .vezetősége a n. é. közönséghez, hogy az előre látható nagyobb szükségletre anyagiakkal intenzivebben támogossa, a fentebb jelzet megnyitó ünnepélyre ez utón hívja meg a szives érdeklődőket. A Nagykárolyi Zeneinükedvelők Egyesülete f. hó 8-án, vasárnap este 6 órai kezdettel a polgári leányiskola nagytermében estélyt rendez. Műsor : 1. Kossuth nyitány, (Körner Jenő) előadja az egyesület zenekara, Vitek Károly zenetanár vezetése mellett. 2. Versek, felolvassa Kosztka Mihály. 3. Gavotte, előadja zongorán : Marchis Elza urleány. 4. Magánjelenet, előadja R. Nagy József. 5. Tavasz ébredés, (Bach) előadja az egyesület zenekara, Vitek Károly zenetanár vezetésével. Belépődíj 1 K. Jegyek előre válthatók Gál Samu könyvkereskedőnél és este 5 órától a pénztárnál. Előadás után összejövetel a „Magyar Király“ éttermében. A Hunyady-utca és környékének lakói népes gyűlést tartottak f. hó 5-én este 7 órakor á. Munkásotthon helyiségében. Szenvedélyes hangon panaszolták fel a Hunyady-, Akácfa-, Ujakacfá- és Körtefa-utcában uralkodó lehetetlen állapotokat. Hihetetlen dolgokat mondtak ezek az elkeseredett emberek. Sorra panaszolták, hogy kell nekik egy méter fát darabonként hazaszállítani, mert fuvaros nem vállalkozik olyan istenkisértő kalandra. A vasút közvetlen közelében el vannak zárva minden forgalomtól. Sár van a föld közepéig. Sehogysem tudnak belenyugodni a kikövezendő utcák egyszer már megállapított sorrendjének az ő kárukra való megváltoztatásába. A gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy 25 tagból álló küldöttséggel memorandumot küld a polgármesterhez a Hunyady-, Akác- és Körtefa-utcák kikövezése és az Uj- akácfa-utca világítása ügyében. A memorandumot f. hó 8-án terjesztik a polgármester elé. Halálozás. Bálint Endre, volt csanálosi s.-jegyző nov. 30-áh a helybeli kórházban elhunyt. F. hó 1-én helyezték örök nyugalomra. Özv. Hintalan JVlütályné szül. Füleki Krisztina f. hó 4-én hosszas szenvedés után 86 éves korában elhunyt. F. hó 6-án kisérték igaz részvéttel utolsó útjára. Lengyelország felé emigrálnak már a háborús állapot első őszeiére a hadakozás nemes mesterségéért n£m lelkesedő atyafiak. A belügyminiszter felhívta a törvényhatóságokat, hogy tartsák szemmel, a korán megfutamodni készülő hősöket és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Uj százkoronások. December 23-án kerülnek ki forgalomba] az uj százkoronások, a melyeknek kék nyomásában vörös foltok vannak, hogy a bankjegyek hamisítása megakadá- lyoztassék. Az uj százkoronásoknak a szövege a régi, de rajza ,uj és igen sikerült. Tervezte: Rácz Béla bank' és Hfftetési irodája Debrecen, Csapó-u. 12 tá-Tí? —'-ír ' ......— Az ü nnepnapok s a bíróságok. X. Pius pápa a „Motu propria de dí,ebus festis“ címmel kiadott iratában tpdvaievőleg felmentette a híveket a misehalfgatis kötelessége és a szolgai mnnka tilálma aT6l Űrnapján, Karácsony, Husvét és Piipkosd másodnapján, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 3-án), Gyümölcsoltó Boidogasszóny napján (március 25-én) és Kisasszonynapján ^Szeptember 8-án). Mivel azonban e napok ünnepi jellegét nem szüntette meg, az igazságügyi miniszter elrendelte, hogy a megjelölt napokat at igazságügyi hatóságok ügyvitele szempontjából továbbra is ünnepnapoknak kell tekinteni Js a királyi bíróságok és a királyi ügyészségek " részére kiadott hivatalos naptárban vörös betűkkel kell feltüntetni. Revolveres támadás. Reich Kornél és Reszler Antal feljelentést tettek a rendőrségen, hogy f. hó 1-jére virradó éjjel ismeretlen tettesek őket az utcán ifiegtámadták. Az egyik támadó feléjük lőtt, de {szerencsére nem talált. A golyó Rubletzky Miklós kirakatának vasredőnyén áthatolva a kirakatablakot betörte. A rendőrség a tetteseket kinyomozta és ellenük emberölés kísérlete címén az eljárást megindította. Bánatában megőrült Kovács János vit- kai gazdálkodó. Tavaly meghalt a felesége, a magára maradt férj búskomorságba esett. Legutóbb aztán kitört rajta az elmebaj. Fejszével támadt gazdasszonyára, de ennek sikerüli elmenekülni. Az őrült ember ekkor az istállóba rohant, az ott alvó béresének levágta egyik lábát, a lovakat összekaszabolta. A csendőrség vette egyelőre őrizet alá a szerencsétlen embert, mig elmegyógyintézetbe szállítják. Bérczy Jenő kitűnő kabaré-társulata szórakoztatta csütörtökön és pénteken este a Magyar Király kávéházban a szépszámú közönséget. A domahidai libalopásról mi is megemlékeztünk múlt heti számunkban. A helybeli járásbíróságnál tartott tárgyaláson panaszosok kijelentették, hogy a feljelentést ismeretlen tettesek ellen tették meg, .enkit sem gyansitottak. A járásbiróság megszüntette az eljárást. A sertésvész Csanáloson megszűnt. Egész bizonyos, hogy meglesz a háború. Egy hadtestparancsnok már megtette a katonai előkészületeket is. Győzni fogunk, egész bizonyos, hogy legyőzzük a bocskoros szerviánokat, hírmondónak, annak a bizonyos irmagnak sem marad belőlük egy sem. Hogy pedig még bizonyosabb legyen, ami bizonyos, a budapesti hadtestparancsnok megtiltotta a katonatiszteknek, hogy nőkkel karonfogva sétáljanak. Csak a felesége foghatja karon a pesti katonát. De ekkor is ki kell magát szabadítani a tiszt-férjnek felesége karjaiból, hogy a szalutálás elég kemény legyen. — Lám, mivel szórakoznak katonáék Pesten. Jámbor tolvaj. Ilyesmi sem igen történt még Európában. Vágó Mária Kölcsey-utca 21. sz. alatti kamrájából ismeretlen tettes egy öt korona értékű imakönyvet ellopott. A rendőrség megindította a nyomozást. Betörték az ablakait már több ízben Mangold István Majtény-utcai asztalosüzletének, igy legutóbb f. hó 2-ára virradó éjjel. A rendőrség a tulajdonos ismeretlen tettesek ellen tett feljelentésére megindította a nyomozást és a tetteseket három iparossegéd személyében kinyomozta és őket a bíróságnak átadta. A tél a legjobb orvos! A folyton változó életviszonyok nem csak uj betegségeket hoztak létre, de még a régieket is súlyosabbakká tették. Ma már alig van ember, aki köszvényben, csuzban, reumában és az ezen bajokat 'kisérő egyéb betegségekben és fájdalmakban ne szenvedjen. A modern orvosi tudomány felvilágosította a közönséget arról, hogy a betegségeket nemcsak a nyári fürdőkben kell és lehet gyógyítani, hanem a tartós, valódi .gyógyulás elérésére a téli kúrák még a nyári fürdőzésnél is alkalmasabbak. Ez az oka annak, hogy azok a fürdők, mélyeket valóságos gyógyfürdő számba kell vennünk, nagy súlyt helyeznek a téli kúra bevezetésére és fentartására, mert télen a beteg kevesebb mozgást, szabadságot élvezhet, jobban le van fürdőjéhez és orvosához kötve és ezért nagyobb is a gyógyulások száma.
