Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-12 / 41. szám
41. szám. 'T—■ III. évfolyam. Nagykároly, 1912. október 12. A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) =#| Hirdetések szintén ott vétetnek fel. |#=- Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő: D R. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Főinunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. ; DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. ÜW MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A LAP ELŐFIZETÉS« ÁRA: Egész évre ............................. .8 korona. Fél évre................................. . . 4 korona. Ne gyed évre...................................2 korona. Egy szám ára..............................20 fillér. Az adókivető bizottság szervezésének kérdéséhez. Már csak napok kérdése, hogy az egész országban s igy városunkban is összeüljön az adókivető bizottság. A régi jó magyar természet, de az általános emberi természet is, mely a megtérülés reménye nélkül fizetni semmit sem szeret — feljajdul a puszta „adó“ szó hallattára s bizalmatlanul fogad minden oly szervezetet, melynek az adókivetése, vagy behajtása a feladata. Azzal keveset törődik, hogy az adó fejében ellenszolgáltatást kap személyének és vagyonának nagyobb biztonságba helyezése által, szóval a minél tökéletesebb jogrend megteremtésében, aminek korlátái között valósíthatja csak meg egyéni céljait és teremthet magának posiciót. S ez a bizalmatlanság nálunk már szinte hagyományos s nem is csoda, ha elfelejtette az adózó polgárokkal azokat az előnyöket, melyeket az adó folytán nyújt az államhatalom, amikor a múltak emlékeit a jelen minden három évben felújítja, különösen az aránytalan kivetés körüli igazságtalanságok tekintetében. Ezen igazságtalanság megszüntetését célozza az uj, a gyakorlati életbe most bevezetendő adótörvény. Hogy mikép fog beválni, mikép fogja a célt szolgálni, mikép fogja megszüntetni a múltban felhangzott jogos panaszokat, azt még nem tudhatjuk, azt a gyakorlati élet s a benne felmerülő újabb tényállapotok fogják igazolni. Azt azonban, a gyakorlati életet ismerve, már most kijelenthetjük, hogy a jogos panaszokat a kormányhatalom magával az uj törvény gyakorlatba való bevezetésével még meg nem szünteti, hanem kell, hogy az uj törvény alkalmazását oly kezekbe tegye le, akik tudásukkal, igazságszere- tetükkel és a viszonyok helyes és teljes ösmeretével a polgárság bizalmát kiér- demlendik. Ezek a feltételek figyelmen kivül különösen nem hagyandók a törvény gyakorlati alkalmazásának első lépésénél, az adókivető bizottság szervezésénél, mert nem elég az igazságos és arányos terheket biztositó törvény, hanem kell, hogy a törvény ezen szelleme alkalmaztassák is. A városoknál ennek okszerű szervezésére különös gond fordítandó, mert a mértékek alkalmazása sokkal nehezebb ott, ahol a kereseti mód ezerfelé oszlik, mint ahol annak csak néhány ága van, mint egy községben. Azért mi szives jóakaratufigyelmébe ajánljuk a szervezés körül meghallgatandó főispán és polgármester uraknak, valamint a jelölteket felterjesztő pénzügyigazgató urnák, hogy a bizottságot úgy állítsák össze, hogy az lehetőleg minden várható igényt kielégítsen. Tudjuk azt, hogy mindenki óhajának eleget tenni nem lehet, de azért szem elől még sem tévesztendő az az elv, hogy a helyes cél akkor van helyesen is .keresztül vive, ha a megelégedettek száma nagyobb, mint az összes érdekeltek számának fele. Ha a cél helyes megoldásának ez az elve igaz, mint ahogy az is, akkor városunkban a bizottság összeállításával azon testületekre kell igényük kielégítése tekintetében a legnagyobb súlyt helyezni, amelyek minőség, illetve faj tekintetében a legkisebb számmal is képviselik az összes érdekeltek többségét. S ez nálunk könnyen feltalálható az iparosok és kereskedők testületében. E két testület több adófizető alanyt szolgáltat, mint az összes többi testület, mely városunk adófizető polgárságát szolgáltatja. S ha ezek várakozásának megfelelnek az ezt intézők a bizottság ösz- szeállitása körül, akkor egy olyan többség bizalmát nyerték meg, amelynek az érdekeltsége a legnagyobb. Természetes, hogy az itt érintett két testület bizalma nem fog egyedül maradni, mert a megelégedettek számát növelni fogja a más testületek megnyugvó polgárainak száma is. Annyi bizonyos, hogy a megelégedettek legnagyobb számának elérési célja ezen az utón megvalósítható s a kérdés Hugómnak. Emlékkönyvedbe, kis húgom, neked Nem írok én himes szép verseket; Nem írok dalt a bűvös kikeletről, Nyitó virágról . . , pajkos szerelemről . . . E néhány szó, mit írva látsz emitt, Nem szerelemre: — szeretni tanít. Fogadd meg e gyöngéd intelmeket: Szeresd az Istent s jó szüléidét! Az életért légy hálás Istenedhez, Kilétedért az áldott jó szülékhez. Mutasd meg azt, mikor imádkozol, Emezt, ha ajkad szüléidhez szól. j Híven kövesd e két vezéredet. Azonkívül szeresd testvéridet, Kik az életben téged gyámolitva Óhajtanak a jó, a helyes útra Vezetni gyöngén, leggyöngébbiket . . . Szeresd, mint ők szeretnek tégedet! Azért mondám, hogy leggyöngébb te vagy, Mert néked hátra még legtöbb maradt: Családunknak te vagy legifjabb sarja, Kit az életnek zugó zivatarja Ki nem sodort a harc terére még ... De ne csüggedj, majd megsegít az Ég. Ne is siess e harcmezőre te, Hisz’ addig boldog az ember szive, Míg az eszmények bűvkörében élhet, Azontúl álma, vágya semmivé lett. Az életnek még csak küszöbén állok S ábrándjaimra többé nem találok! Te csak virulj! Vannak testvéreid És, bár magas kort értek szüleid — 5 nem sok gyümölcsöt hozhat az évült fa, — A gyöngét tartja az erősebb karja. Virulj csak, mint virág a lombokon, - Ne félj, ne csüggedj, édes kis húgom! Kaisler Imre. Haladni keli. Azt mondja egy régi mondás, hogy aki ut mellé épít, annak belátnak az udvarába. A mi annyit jelentene, hogy nem helyes dolog ut mellé épiteni, mert akkor a lakók élefe nagyon is a járókelők szemeláttára folyik le. Különösen a tanyán, a hol tavasztól őszig nem igen tartózkodnak a szobában. De azért sokan nem adnak erre a beszédre semmit sem. Különösen némelyik helyen az ut mellett úgy helyezkednek el a birtokok, hogy egészen az utszélre lehet a házakat épiteni. Az ilyen helyen aztán apránként egész sor ház keletkezik. Ha az ut túlsó oldalán is hasonló módon helyezhednek el a földek, ott egy másik sor ház keletkezik s mindjárt készen a régi „faluba való verődés“ alapja, az első utca. -— -
