Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-12 / 41. szám
2-:k cld:tl. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 4L szám. csak az, hogy mikép lehetne bevonni ezt a két testületet az adófizető bizottság megalakitóinak zárt számú, szűk körébe. Véleményünk szerint úgy, ha az ipartestület és a kereskedők társulata véleményadás előtt nyilatkozatra hivatnék arra nézve, hogy kinek a személyében összpontosul részükről a bizalom s ezt a kijelölést a pénzügyigazgató ur javaslata megtételénél figyelemre méltatná, ha kineveztetésük egyéb törvényes akadályba nem ütközik. így a közérdek szempontjából is meglenne téve minden lehető s a kinevezésre befolyással biró tisztviselők is szabadulnának attól az ódiumtól, amely elleneseiben még a legjobb hiszemüségük mellett is érhetné személyüket. De ez utóbbi egyéni s előttük kicsinyes érdektől el is tekintve, ez által az eljárásnak olyan módját választanák, amely az uj adótörvény demokratikus irányú intencióját a végrehajtás körül is megvalósítaná, mintegy törvényt pótolna ott, ahol az ily irányban nem intézkedhetett a városok polgárainak foglalkozás tekintetébeni különböző statisztikai tényei miatt. Ilyen eljárásukkal uj irányt szabnának egy jövőbeni gyakorlat által megerősödő s igy törvény erővel biró olyan jogszokásnak, mely a nagyobb arányban való megelégedés megvalósításával egyik fontos előmozdítója lenne a polgárok boldogságának. Ez pedig a legközelebbi és legfontosabb államcél. Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága őszi rendes közgyűlését folyó hó 10-én tartotta meg csekély érdeklődés mellett. A megjelent bizottsági tagok legnagyobb részét a nagykárolyiak tették ki, kik közül — virilis és választottak — körülbelül 60-an jelentek meg A közgyűlést Csaba Adorján főispán 10 órakor nyitotta meg. A tárgysorozat első pontjaként olvastatott az alispánnak terjedelmes és szépen kidolgozott jelentése, melyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Utána a közigazgatási bizottságba választatott 5 tag. A megejtett szavazás eredményeként meglettek választva Madarassy Dezső, Jármy Andor, dr. Falussy Árpád, Kende Zsig- mond és Böszörményi Emil bizottsági tagok. Az állandó választmányban megürült 3 helyet Baudisz Jenő, Világossy Gáspár és dr. Sternberg Gézával töltötte be a közgyűlés. Az igazoló-választmány tagjai lettek : Debreceni István, Madarassy Gyula, Kaufmann Jenő és Róth Károly, kiket a főispán nevezett ki. A választások megejtése után dr. Péchy István főjegyző felolvasta az állandó-választmány által jóváhagyott 1913. évi költségelőirányzatot és az 1913—1904. évi közúti költségelőirányzatot. Miután a közgyűlés a költségelőirányzatokat minden módosítás nélkül elfogadta, azok a belügyi, illetve a kereskedelemügyi miniszterhez terjesztettnek fel jóváhagyás végett. Dr. Falussy Árpád szólalt fel ezután, hogy határozza el a közgyűlés a tárgysorozat 14-ik pontjának tárgyalását, mert ezek fontos tárgyak lévén, kell, hogy a még el nem távozó idegen bizottsagi-tagok is részt vegyenek az ügyek esetleges tárgyalásában/ A közgyűlés miután Falussy Árpád dr. indítványát elfogadta, a főjegyző felolvasta a vármegyei alispán előterjesztését a létesítendő h. é. vasutak segélyezésére 3 % vármegyei pótadó kivethetésének a törvényhozástól való engedély kérelmezése iránt. Az előterjesztés szerint 5 h. é. vasutat segélyezne a vármegye, nevezetesen a láposvöl- gyit, a Nagykároly—fehérgyarmatit, a Halmi— Bikszádit, a Nagykároly—Nyírbátorit és a Nagykároly—Szilágypeérit. A miniszteri rendelkezés folytán a segélyezés kérdése névszerinti szavazással döntetett el, melynek eredményeként a közgyűlés csaknem egyhangúlag járult hozzá az alispáni előterjesztéshez. Nagykároly város érdekét érintvén a vasutak segélyezésének kérdése, a nagykárolyi bizottsági-tagok kivétel nélkül a segélyezés engedélyezésének megkérése mellett szavaztak. A tárgysorozat többi 237 pontja a szokott gyorsasággal nyert elintézést minden különösebb érdeklődés nélkül. Dalegyesület és zeneiskola. A városi élet előnyeként a falusi élettel szemben elsősorban azt szokták felhozni, hogy a városi élet változatosságában és mozgalmasságában több szórakozást talál az ember, továbbá, hogy a városi élet sokkal több kultur- táplálékot nyújt az emberi szellemek, mint a falu. Hát akik igy vitatják a városi élet előnyeit, azoknak igazuk van, de csak akkor, ha meg van bennük az a feltétel is, hogy az élet nyugalmánál többre becsüljék az élet mozgalmát és nagyobb a kedv bennük saját tettükkel hozzájárulni az élet mozgalmának előidézéséhez, mint olyan életörömökkel megelégedni, melyekben minden munka nélkül a puszta természet részesíti az embert. Mert a kultúrát a mozgás, súrlódás teremti meg, a mozgás pedig munkát igényel, s rendesen egyenes az arány egy város Következik a többi polgárosodás. Az ott lakók közül egy szőlősgazda italjogot vált a finánciánál, hogy a borát maga mérje el. Csak úgy, a háza egyik szobájában, vagy jó időben az ereszei alatt. De nem tart sokáig az egyszerű állapot. Hogy forgalmasabb legyen az üzlet, a bormérő maga buzgólkodik a legjobban arról, hogy valamiféle kör, vagy egyesület alakuljon a háznál. Nevet könnyen lehet hozzá találni. Népkör, gazdasági kör, társadalmi kör, vagy más egyéb ilyesmi. Hamar meg is alakul, mert az elnöknek, jegyzőnek, pénztárnoknak kiszemeltek maguk is mozgatják az ügyet. A kör megalakulásával bevonul a telepre a sajtó is, mért a kör újságot járat s az emberek most már az újság kedvéért munka után esténkint hétköznap is eljárnak a körbe. A telep gyermekei is megnőttek márany- nyira, hogy megértek az iskola számára. A város iskolát állít hát oda, tornyos iskolát. A tornya ugyan csak fából van, de van benne egy nagyobbfajta csengetyü, bár hiszen kisebbfajta harangnak is beillik. Ezzel aztán a tanító minden nap csendít többször. Reggel azért, hogy az Ur szerencsésen átsegítette a telep népét az éjszakán. Este Mária üdvözletére csendít, mig délben annak az örömteljes emlékére, hogy Hunyadi János Nándorfehérvárát visszafoglalta a pogánytól. Az iskolába beköltözik a népkönyvtár s a gyerekek olvasnivalókat visznek haza az apjuknak. Ea jól is van igy, mert azt mondja az öreg Kásás Mihály, aki már akkor is ott lakott, a mikor még egymagában állott a tanyája : — Haladni köll a korral ! Kásás a haladni-t nem úgy mondja, hogy : haladni, hanem úgy, hogy hallladni, a fölöslő betűkkel jelezvén a haladás föltétlenül szükséges voltát. Hát hiszen ami azt illeti . . . nini. Nem is maradhat el az ilyesmi semmiképpen. Egy idő múltával már trafikengedélyd is van a kör vendéglősének s ott úgy pipadohányt s mindakét- féle dohányt lehet vásárolni: bőrszivart is, meg papirszivart. Azután azonban egy ember a korcsmá- rostól magához váltja a trafikjogot, mert föltette, hogy a szatócsüzletre adja a fejét, mert amúgy is elvállalta a tűz meg a jég ellen való biztosítási ügynökséget. Ezt annál is inkább teheti, mert jó írása és különösen szép szavallási képessége van neki. Egy napon tehát megnyílik a bolt is, kapható benne kávé, cukor, rizskása, lámpaiiveg, petroleum, gyertya és még sok más értékes holmi, amik a gazdasági életben szükségesek. Kék-gálic, raffia-háncs, kasza meg kaszanyél, bordói keverék, továbbá bombócukor a gyerekeknek és színes pántlika a lányoknak. Ebben az időben Kásás köri elnök, az érdekeltséget összehiván, figyelmükbe ajánlotta, hogy gyalogjárók kellenének a házak elé. Hogy sáros időben ne csak lóháton lehessen közlekedni. E fölhívás nyomán többen deszkapalincso- kat raktak le a házkeritések elé, mig mások az építkezésből kimaradt s törött féltéglákat helyezték oda. Ismét mások, azon szerencsés helyzetben lévén, hogy terméskövet lehet ásni a földjükön, a tavaszra Ígérték a gyalogjáró elkészítését, amikor már majd elég meleg sütése lesz a napnak. — Majd ha a nap süti a követ. Mert a nap olyan pék, hogy hideget oszlat, követ süt. Ez úgy értendő, hogy a termeskő a föld mélységében találtatódik, de ezen lelt állapotában olyan, mint a vízben málló szappan. Hanem onnan fölvetve a föld színére, ott a nap megszáritja és keményre ; üti. A tavaszi meleg napfény megérkezte után ezek a népek is kirakták az utcára a kövezetét, aminek nyomán a következő télen a köri bálra már gyalog és eberlaszting félcipőben mehetnek a táncra vágyó lányok és menyecskék. KEIT KALAP ÉS ÚRI DIVATARUHAzABAN im AZ ŐSZI VÁSÁR MEGKEZDŐDÖTT. Legnagyobb választék kalapok, nyakkendők és fehérnemüekben. DEBRECZEN,; Kistemplom mellett- Megye telefon 707. sz.
