Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-28 / 39. szám
f'A /r, III. évfolyam. Nagykároly, 1912. szeptember 28. 39. szám. Nagykároly és Ermelfék Á Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) m Hirdetések szintén ott vétetnek fel. Nyiltfér sora 50 fillér. Főszerkesztő: D R. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Főmunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. | DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. [SS- MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre ............................. .8 korona. Fé l évre............................ 4 korona. Ne gyed évre......................................2 korona. Egy szám ára.............................20 fillér. Sz őlőskertünk köves útja megoldásához. Az idei esős, sáros őszi napok önkéntelenül is eszünkbe juttatják azon városi szükségletek megoldásának kérdését, amelyeket szinte eiodázhatatla- noknak mutat be az időjárás. Ilyen szükséglet a nagykárolyi szőlőskertnek köves úttal való ellátása is. Gyönyörű szőlőskertünket, amelyhez hasonló talán nincs egy alföldi városban sem hazánkban s amely kitűnő levegője miatt nyaralásra is kiválóan alkalmas lenne, szinte megközelithetetlenné teszi az év tavaszi és őszi szakában az a feneketlen nagy sár, amely miatt szintén speciálissá lesz a mi szőlőnk a többi hasonló szőlőskertekhez képest. A bajt anyagiak hijján sokáig kel lett tétlenül nézni annak a reménye nélkül is, hogy ezen a közeljövőben segíteni lehetne. Az idén tavasszal a birtokosság elvben elhatározta az ut kiépítésének szükséges voltát s a módozatok mikéntjének megoldására egy szükebb bizottságot küldött ki. A bizottság azonban össze sem ült, mert az uj úttörvény meghozatala által ezen utkérdés is megoldást nyert volna anélkül, hogy az érdekeltség lett volna megterhelve az ut építési költségeivel. A törvény meghozatala azonban késik, s a végrehajtása késni is fog ki tudja meddig, mert sokkal fontosabb úttestek kikövezésének kérdése vár megoldásra, mint a nagykárolyi szőlőskerté, nekünk pedig nem igen van arra emberünk, aki ügyeinket a felsőbb fórumok előtt előtérbe tolja. így aztán a nagykárolyi szőlőskert helyzete marad a régi s nagyon sokáig marad, ha magunkon nem segítünk. A helyzet tarthatatlansága azonban kell, hogy megértesse az érdekeltekké , miszerint az utat mielőbb ki kell épiteni még az esetben is, ha az megterheltetést jelentene az érdekeltekre. Fontos érdeke az a szőlőbirtokosoknak, mert a szőlőikben elhelyezett borok értékesítésének egyik nagy akadálya az a rossz ut, amely miatt a borok emberi fogalmak szerint hozzáférhetetlenek. S ha ez nagyobb anyagi áldozatba is kerül, egy tekintélyes része megtérül abban az értékemelkedésben, melyet a kiépített ut eredményezne. A kiküldött bizottságnak tehát újra vállalnia kell a reá bízott teendők elvégzését. El kell készítenie még a tél folyamán a kiépités és a hozzájárulás módozatainak tervezetét, hogy az egy még a tél folyamán megtartandó közgyűlésen elfogható és jóváhagyható s igy tavasszal az ut építése megkezdhető legyen még addig, amig a forgalmasabb ősz jobban igénybe venné az ut használatát. Ha igy az érdekeltség el is készíttetné az utat a saját költségén, még mindig nem zárná el maga elől az utat állami vagy törvényhatósági hozzájárulás kieszközlése elől, azt pedig föltétlenül elérné, hogy előbb jutna jóuthoz, mint azok, akik az uj úttörvény meghozatalát várják. Dr. Károlyi József gróf beszámolója. Választókerületünk országgyűlési képviselője folyó hó 29-én d. u. 3 órakor tartja meg beszámolóját, amelyen a szatmármegyei választó- kerületek függetlenségi polgárai i; küldöttséggel képviseltetik magukat. A nagy politikai jelentőségű beszámoló igen fényesnek ígérkezik s tekintettel arra, hogy legjelesebb ellenzéki képviselőink is részt vesznek azon, igen tartalmasnak is. A rendező-bizottság a következő felhívást bocsátotta ki: Polgártársak ! Dr. gróf Károlyi József ur, választókérületünk országgyűlési képviselője, f. hó 29-én délután 3 órakor Nagykárolyban, a választókerület székhelyén, a városházaelőtti téren, kedvezőtlen idő esetén a városháza tanácstermében tartja beszámolóját. Képviselőnket — ki a most folyó parlamenti harcból kivette a maga részét — Apponyi íróasztalom előtt.*) A legjobb barátom előtt ülök. Különös jószág s mi több, nem él. Mozdulatlan, minta holt márványtömb. Nagynéma, akárcsak a sir- hant. És csudák csudája, mégis beszél, habár emberfia nem hallgatja szavát. Nem rezegteti meg a legérzékenyebb, a legkényesebb fül dobhártyáját sem amit mond, de a lélek megértheti. Az enyém érti s készséges hallgatója. Figyel változatos megnyilatkozásaira. Hol messze szálló, végtelenbe vágyó gondolatokat vált ki belőlem és ezzel kapcsolatos érzelmeket, hol higgadt szemlélődést, csöndes békét. S ezt várom főképpen tőle. De jó is, amikor bársonysima, csititó hangulatokat sugal ez az én bizalmas, ám szótlan meghittem ! Mennyivel jobb, ha rendesütemesen dobban a szív, nem siet úgy, mint az üllőre *) Mutatvány a szerzőnek már ismertetett .Érzések és festések“ cimti könyvéből-. hulló pöröly sürgős dologidőn, nem forrongtatja az erek útvesztő hálózatában a vért és olyan üdetakarosan csergedez, mint a tisztavizü patak szelíd mederben. Béke ! Ciklonok alázatos meghunyászko- dása. Fergetegek édesded elaluvása. Könnyhullató fájdalmak igazságos jutalma. Béke! Sugárkéve a sötétségben. Liliom az avaron. Tisztás a rengetegben. Termőföld a kőszirten. Csititó bölcsődal hangok összevisszaságában. Béke ! Pihentető megenyhültség, türelmes, nagy megengeszteltség, keserves elszomorodások, lázadásos vádaskodások után ! Béke! Jer! Hívlak azonképpen, mint máskor. Ha pogány harcos volnék, halomra hordanám berkek száraz vesszeit, ledönteném erdőségek szálfáit, hogy oltárt emelhessek tiszteletedre és verőfényes, kék ég alatt mindent áldozhassak neked, ami becses és értékes. FF és mindenféle díszekben óriási választékkal szolgál Ha Nippon fia volnék, odaadnám csupa- csin kertem megannyi krizantémumját, cseresnye- virágát bűbájos nyiladozásuk, szerelmük idején. Ha mohamedánnak születtem volna, Mekkába zarándokoldék és odaajándékoznám legkincsesebb imaszőnyegemet. De igy mivel is hálálkodjam neked ? Mi vagyok én ? Hivő, aki nem hisz. Kétkedő, de még bízni is tudó. Érzések embere, ám agyát mégis keményen dolgoztató. Sokat megértő, noha mindeneket szertefejtő. Szerény lélekismerő, aki látja az emberben a rosszat, de csak a jót akarja látni benne. Szépért lelkesedő esztétikus féle, aki azonban nem fordul el a visszataszitó nyomortól sem, segit, akin tud. Javíthatatlan felebarát és ábrándozó, aki valamelyest mindig a fellegekben jár, de azért nem szférák zenéjével, rózsák illatával élő, lenge hasznavehetetlen lény, hanem munkát szerető, egyszerű emberparány. ubletzky Kálmán divatáruhaza Nagykárolyban Deák-tér 18. szám.
