Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-10 / 32. szám
j, i HÍ. évfolyam. Nagykároly, 1912. augusztus 10. 32. szám. Nagykároly és Érmellék A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. y SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: ' j Főszerkesztő: D R. VETZÁK EDE. Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. 1 Felelős szerkesztő: : Főmunkatárs: („Kölcsey-nyomda r.-t.“) DR. GÓZNER ELEK. j DR. HEGEDŰS ISTVÁN. =* Hirdetések szintén ott vétetnek fel. )#s-| Laptulajdonos: KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. Nyiltfér sora 50 fillér. gras” megjelenik minden szombaton, -sw A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre........................................8 korona. Fél évre ............................................4 korona. Ne gyed évre...................................2 korona. Egy szám ára..............................29 fillér. Fe hérház és íekeieház. A Szamos julius 30-iki számában két cikket közölt a „Fehérház“ és a „Feketeház“ cim alatt. A Fehérház cikk így kezdődik: 7ehérház a város bérháza. A sok száz- czerkoronából végre kialakult egy diszes, modern bérpalota, a város büszkesége. Szép a szemnek, hizeleg a pátri- otizmusnak. A „Feheteház“-nak ez a bevezetése : „Feketeház a város kórháza. A városrendezés és spekulátió ezer gondjai és tervei között egészen megfeledkeztek erről a gyásszal, szomorúsággal bevont épületromról, mely ma Szatmár szégyene ..." E cikkekből a nyájas olvasó megtudhatja, hogy a dúsgazdag város százezreket fektetett a modern technika vívmányaival felszerelt bérházak építésére és viszont azonban tűri azt, hogy a kórháza az elképzelhető legbotrányosabb állapotban legyen, hogy előfordulhasson a kórházban, hogy „egy és ugyanazon teremben tifuszos és bujakóros betegek feküdjenek, hogy a halállal vivődő tifuszos, akinek a legkisebb zaj életét veheti kénytelen legyen végighallgatni a bujakóros prostituáltak trágár beszélgetéseit, vihogásait.“ Hát ahhoz, hogy a gazdagságával örökösen hencegő Város mire költse pénzét, — dúsan jövedelmező házak, avagy magasztos célú kórházak építésére — igazán semmi közünk nincs, — ezt intézzék el maguk a város polgárai és a város vezetősége lelkiismeretüknek, nevelésüknek és erkölcsüknek megfelelően. A mi bele szóllásunk e dologba annál a pontnál kezdődik, a mikor Szatmár városa, Nagykároly városából elviendő Pénzügyigazgatóság céljaira felajánlotta a városi bérház palotáját díjtalanul. , Ez az ajánlat jogosit fel bennünket, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk és reá mutassunk arra, hogy milyen önző, lelketlen, Szatmár város eljárása a Pénz- ügyigazgatóság kérdésében. Addig mig Szatmár városa a legelemibb kötelességét egy tisztességes, modern közkórház létesítésének és fen- tartásának kötelességét vagy nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni, mert közvetlen anyagi haszna nincs belőle, addig az erkölcs és tisztesség törvényei szerint nincs jogosultsága, ingyen, díjtalanul paj lotát felajánlani a Pénzügyigazgatóság céljaira a dúsgazdag, erre reá nem szoruló állam részére csak azért, hogy egy igyekvő haladni akaró, kötelességeit lelkiismeretesen teljesítő szegény (nézzék meg a szatmáriak Nagykároly város által alapított és nagy költséggel fenntartott, modern városi közkórházat) várostól elvegye azt az intézményt, amely igazság szerint csak e városban helyezhető el és a mely város fejlödhetésének egyik elengedhetetlen kelléke. Ha a Szatmáriak olyan dolgot akarnak cselekedni, a mi előtt minden tisztességesen gondolkozó ember kalapot emel s amelyet minden humánus érzésű ember baráíjoggal elvárhat tőllük, úgy engedjék át 'a városi bérpalota azon részét, amelyet a Nagykárolyból elviendő Pénzügyigazgatóság céljaira díjtalanul fel ajánlottak, leirhatatlanul botrányos és tűrhetetlen állapotban levő közkórházuk céljaira. Ha ezt megteszik elérik azt, hogy nemcsak a legridegebben spekuláló egyéneknek, hanem jóérzésü embereknek is fogják őket tartani. A kórházról. Néhány hónap előtt a helybeli lapokban egy kis hirecske jelent meg, amelyben szó volt arról, hogy a gr. Károlyi család itt városunkban egy modern kórházat akar emelni. Biztos forrásból értesülve, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a hir nemcsak igaz, hanem a bennefoglalt híradás röviden a megvalósulás stádiumába lép. Egy nagyobb alapítvány szabadul fel ugyanis és ezt a gr. Károlyi család a közegészségügynek akarja szentelni akkor, amikor kórházat építtet városunkban. Igaz, hogy már van egy kórházunk. Azonban a városnak amúgy is súlyos anyagi terhei nem nyújtanak alkalmat, hogy Apró dolgok. A különös állat. Csendes beszélgetés közben szó van arról, hogy mennyi mindenféle kurtafurcsa német szó val „gazdagodik“ a magyar nyelv. Miként válnak a köztudatban magyarnak hitt szavakká idegen dolgok. A kereskedőnek kirakata van, pedig az valójában boltablak, a vendéglő „utcán át“ hirdeti a borát, pedig hát elhordva mérné, a lakatos bangájznit ver a falba, az ács pedig még a lik-lukat is a lich-lochból csinálta. Sokat lehet erről beszélni, ha a nap hosszú, de még akkor is, ha rövid. A sok idegen szóról. Némelyek azt mondják, hogy hát nem volna az baj, az angol nyelvnek azért van olyan mérhetetlen szókincse, mert ahány világrészben, exotikus Országban megveti a lábát, mind föl- szedi az onnanvaló nyelvekből magába azokat a szavakat, amik megtetszenek neki. Mégtartja úgy, ahogy van. Legföljebb csak hosszú idők múltán fajtádzik e! valamennyire, Minálunk azonban mindig forditgatunk, hol jól, hol rosszul s bizonyára többször rosszul, mint jól. Mert hiszen ha igaz is, hogy a Stossplattenheberbe beletórik a magyar ember nyelve, de abba még jobban beletörhet, mikor úgy fordítják magyarra, hogy löklemezemelő. Az sem utolsó dolog, hogy a praetium affectionisnak a törvénykezési nyelvben az a hivatalos neve, hogy kéjbecsár. Azt mondja egy ember a papirszivar, az az hogy a cigaretta füstje mögül: — Ez mind csak kiskutya. Tanyai kiskutya. A nagy, szép, kifejlett kutya az, hogy hengertárvinye. — Hát ez mi ? — Az valami. Látszik, hogy nem tudtok katonailag hivatalosan magyarul. _____________ — Jó, jó, de hát mi ez? — Jaj, barátaim, földiek és atyafiak, az rejtek. Mert ha úgy mondom, hogy hhhenn- ggerrttárrvinye akkor apai átok, de ha csak hivatalosan mondom, hogy hengertárvinye, akkor rejtély, találós kérdés, meg miegymás. Mert ez magyar katonai műszó. — No hála istennek. Hát mit jelent? — Erre most készül a magyarázat, bajtársak. Tehát : van egy falu, valahol a Kunságban. Van benne egy csomó honvédhuszár. A vasúti állomás egy kicsit távolásábbán, vagy egy óra járás, mivelhogy a kunok annak idején nem alapodtak bele a vasutba, mondván, hogy majd mind elveszi a fuvarosember kenyérit. Hát jön ám egyszer a hivatalos levél a huszárokhoz, hogy két nap múlva odaérkezik a vasúti állomásra a Hengertárvinye: menjenek érte s vegyék át, mert azt nekik küldték. igen olcsón lehet beszerezni: iskolai kötényeket lüszter, Clott, Carton, szövetekből, gyermekek és leányok részére, úgyszintén harisnyákat, zsebkendőket, ruha, és hajkeféket, fésűket LESZÁLLÍTOTT ÁRBAN ------=
