Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-29 / 26. szám
2-> í.!:’ NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 26. szám. való beavatkozásra. Ez a körülmény indította Oroszországot és Angliát arra, hogy 1908-ban a macedón bandák megfékezésére az u. n. repülő hadosztályokat állítsák fel persze a fényes porta felelősségére és költségére. A barátságos, bár kissé energikus reformakció azonban megtört az ifjú-török komité ellenállásán, aminek Törökország függetleni- tése, a szultán detronizáiása lett a vége s az uj szultán 1908. júliusban megesküdött az alkotmányra. Ez a körülmény bonyolulttá tette azután a bosnyák kérdést úgy, hogy ki kellett mondani az annexiót, amelynek ellenértékéül az 1909. febr. 26-iki szerződés alapján két és félmillió török fontot kellett fizetni kárpótlásul, lemondani az u. n. szandzsák megszállásáról smegszüntetni a berlini szerződés 29. pontját, amely Montenegró szuverénitásának korlátozását foglalta magában. Az annexió- val egy időben felmerült bonyodalmak : igy a szerbek okvetetlenkedése ezzel megszűnt. Ennyi az előzményeket illetőleg. Az annexió fejedelmi kiáltvánnyal lett prok- lamálva, amelyben Őfelsége „tekintettel azokra az ősi kötelékekre is, melyek dicső elődeit a magyar trónon ez országhoz fűzték,“ szuverén jogait kiterjeszti az oc- cupált tartományokra is. S mégis mindezek dacára hogyan állunk ? Bosznia—Hercegovina, mint jelentős faktor nagy szerepet játszhatna kereskedelmünk életében, amelyet az előnyös vasúti összeköt etések csak fokoznának és a magyar államiságnak kidomboritá- sával az" occupált tartományok közjogi helyzete históriai alapon és jogon a mi javunkra volna rendezhető. E helyett van : katonai kormányzóság; a közös pénzügyminiszter alá tartozik ; a vasutakat osztrák érdekek szempontjából építik ki ; a magyar hivatalnokokat pedig idő alatt fényesen berendelte a kastélyt, a mely Külsején és belsejében egész 1848-ig nem változott. Akkor váratlan vendégei jöttek a palotának. Bombák meg tüzcsóvák. Lángbaborult és összeomlott. Csak a déli szárnya maradt némileg épségben. Az sem volt lakható. A bombázás előtt kilencvennégy öl hosz- szu volt a homlokzata, s a középső épülettest kiugróján nagy erkély volt. Két oldalszárnya volt az épületnek s az udvar felé vasrács zárta el. A kastély mellett vitt el az |ut az úgynevezett Ferdinánd-kapun át, [le a Tabánba — a mely török elnevezés annyit jelent, mint „a hegy lába“ — s a nyitott kapun át gyönyörű kilátás nyílott lefelé a Dunára és a Gel- lért-hegyre. Ez a kilátás egy szép acélmetszeten van megörökítve. Legalább - képen van nyoma. Ma már alig emlékszik rá valaki. Ezen a Ferdinánd-kapun át jártak fel a Pestről ladikon átevező s a Várszínházba menő pestiek. Éjjel — már mint esteli nyolc óra után — volt vége a szinielőadásnak, a mikor is lámpásos gyerekek kisérték a színházi közönséget le a hepehupás budai utcákon, a Szarvastér felé, a melyen még most is áll a régi egyemeletes ház, a Virág Benedek egykori lakása. Ott égett bent a Virág kolosszális munkája, kinyomatva, néhány száz példányban. menesztik, csak mutatóul hagynak meg egvet-kettőt; a többi állásokat igaz, magyar állampolgárokkal, de horvátokkal és szerbekkel töltik be. Önkénytelenül is felmerül az a kérdés, kit terhel ezekért a felelősség? A kérdést elfogulatlanul vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az 1880. VI. t.-c. megalkotóit, mer: ennek a t.-c.-nek 5. §-a éppen a kétértelműség következtében alkal • mat nyújt Ausztriának arra, hogy velünk egyenlő jogot formálhat az annektált tartományokhoz. Az annexió ugyanis ennek a t.-c.-nek megváltoztatását vonja maga után. A liberális párt Tisza Kálmánnal élén tehát nemcsak, hogy kétértelmű törvénycikket hozott, hanem azóta mit sem tett a magyar befolyás erősbitésére. S ez a kétértelműség most „circuíus vitiosus'M teremtett. U. i. ha az annektált tartományok külön államiságot nyernek, akkor kész a trializmus, ha pedig tartományi autonómiát kapnak, akkor a jelenlegi körülmények között feltétlenül az osztrák érdekek érvényesülnek benne. Az occupált tartományoknak iiyfortnán Reichsland jellege van : hisz fennáll a közös pénzügyminiszter által való kormányzás. Az alkotmány életbeléptetésének abszolutisztikus formája pedig legalább is ellenkezik a magyar király szuverénitásának természetével. Mint halijuk a munkapárt beterjesztette az annexióról szóló törvényjavaslatot. Kiváncsiak vagyunk, mennyire hazafias és nemzeti szellemben fogják ezt kezelni ? Petronius. á polgári iskolai mtemátusróL Lapunk hasábjain több Ízben rámutattunk arra. hogy mily fontos szerepet játszanak ez idő Szerint az internátusok a pedagógia körében. Legfényesebb bizonyítéka ennek az, hogy maga a kultuszkormány is foglalkozik az esz„Magyar Századok“ volt a cir.:e és a „szent öreg“ — igy nevezték a vénségére nyomorgó poétét — újra nekiült, újra megírta, újra kinyomatta. A házon lévő ékes distichon Toldy László költeménye. Sirver:;e is volt Virágnak, de sírköve nem. Budai professzor koromban mozgalmat indítottunk ez iránt s van is kő a szent öreg sírján, de a Vörösmarty sirverse mégis a legszebb emléke az aggastyánnak. Hamvait e környék fedi a szent keblű Virágnak, Sírja felett régen kis fakeresztje bedőlt. Emléket neki egyjobb kor fog emelni, öröklőt, S azt, hogy hü fia volt: a haza jegyzi reá. A forradalomig a királyi palota belső berendezése állott egy a bal szárnyon lévő kápolnából, a Szent Zsigmond kápolnájából. Kétemeletes volt az épület, sa kápolnáját, a melyet a régi Zsigmond egyháza emlékére építettek, Migazzi kardinális szentelte föl 1769-ben. Itt őrizték a Szent István-kápolnában a dicliew- seeges zent job keez ereklyéjét, melyet a régi himnus szerint magiar ohaytva neez. A főhomlokzat első emeletén volt a királyi lakosztály. Ugyanennek szomszédságában őrizték, egy külön helyiségben, a koronázási jelvényeket. A k rályi lakosztály szürkére festett előszobából nyílott, falán nagy tükrök és gobemével s azt mint haladéktalanul foganatositan- dót egyre másra valósítja meg középiskoláinál és hasonló fokú más intézeteinél pl. a tanítóképzőknél. Ez idő szerint nem akarunk rámutatni az internátusok nagy horderejű sociális és pedagógiai hatásaira: mindezt mér hangoztattuk több cikkünkben. Most csak azt a tagadhatatlan körülményt emeljük ki, hogy az internátusok a maguk szükségleteivel meglehetős nagy szerepet töltenek be a városok háztartásaiban. Közgazdasági szempontból elsőrangú tényezők, hisz idevonzzák a növendékek szüleit, akik — ha tehetik — inkább a hely színén eszközük bevásárlásaikat. Az ipari és kereskedelmi szempontok mellett nem megvetendő az idegenforgalom szempontja, amelynek éppen városunk érzi égető hiányát. A polgári iskolánál felállítandó internátus eszméje — mint tudjuk — kedvező fogadtatásra lalált városunkvezető elemeinél. Mi sem állja tehát útját a további lépéseknek amelyek — szerény véleményünk szerint — a kultuszkormánynál sem lesznek hiábavalók. Most a kérdés kétszeresen aktuális. Elsősorban, mert most épül fel a polgári iskola nagyszabású épülete. Aránylag csekély anyagi hozzájárulással a miniszter intencióinak megfelelően meg volna valósítható az internátus eszméje. Másodsorban : most van napireudben a polgári iskolák fejlesztése. JErre vonatkozólag városunk' képviselőtestülete beható tanulmányok alapján elhatározta, hogy a fejlesztés céljaira ingyen * telket bocsát rendelkezésre és küldöttséggel fordul a kultuszkormányhoz. Azt hisszük ez a küldöttség dűlőre vi- hetné az internátus ügyét is. Megkönnyíti ezt az a körülmény, hogy városunknak van már egv internátusa, amely a hozzá fűzött várakozásoknak teljeken megfelelt. Ugyanezek a szempontok érvényesülhetnek a másik internátus felállításánál is, annál inkább, mert a polgári iskolát látogató növendékek szülei — statisztika szerint — jóval szegényebbek a gimnázisták szüleinél. Ezek tehát kétszeresen reá vannak szorulva az internátus intézmélinek. A szoba sarkaiban színes üvegvázák díszelegtek. Balra a királyné audiencia-terme nyílt, németalföldi tapétával bevonva, vörös- bársony trónussal és remek szép vázákkal. Aztán következett a társalgóterem, gyönyörű márványlapokkal boritott asztalokkal, bokorlámpákkal és velencei üvegdiszekkel. A királyné öltözőszobája következett ezután, mely hófehér falkárpitokkal volt borítva, kínai selyemhimzcsekkel, szép olajfestményekkel és az ajtók fölött gyerekcsoportozatokat ábrázoló faragványokkal. A dolgozószoba ennek a szomszédságában nyílott, zöldre kárpitozottal:, a falai atlasz- szal borítva, viszont a hálószoba világoskék hímzett fali kárpitokkal ékeskedett. Ebből a király lakosztályába lehetett menni, aztán következett egy sárga selyemmel kárpitozott öltöző, a búzavirág-kékkel boritott billiárdszoba, ebből nyitott a dolgozó, a kihallgatási szoba, a középfalnak támasztott trónussal, a falai pedig gyerekcsoportokat ábrázoló németalföldi tapétákkal. Aztán következett a gyülekező-terem, csataképekkel a falain, azért „Chambre des ba- tailles“ volt a neve. Ebből nyílott jobbfelé a nagy tánc- és ebédlőterem, mely a két emelet magasságában volt áttörve és az udvari bálok és hangversenyek színhelye volt.
