Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-29 / 26. szám
26. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. nyére. A nevelésben rejlő nagy socialis problémát ilyformán elég gyorsan és eredményesen jehetne megvalósítani akkor, amikor aránylag csekély anyagi áldozatról van szó. |ól tudják ezt városunk elemei sa képviselőtestület is érzi ennek nagy fontosságú hord- erejét: áldoz tehát a maga kereteiben humánus célokat tartva szem előtt. Statisztikailag lehetne bizonyítani, hogy a növendékek lakásviszonyai — éppen a szegénység révén — nem kielégítők, sőt sok esetben elszomorítók és botrányosak. Az is'iola magában mit sem teliét ezeknek szanálására : a kellő szakszerű felügyelet híján pedig az oktatás nagy mértékben vészit intenzi vitásából. A tanügyi körök régóta érzik ezt, ostorozzák is, de eddig minden a társadalom közönyén s legfőképen szerénységén múlt. De most, amikor a kormány siet a maga anyagi eszközeivel e társadalmi bajok szanálására, ez az actió pedig a közvélemény részéről meleg pártfogásban részesül, azt hisszük, itt az idő a cselekvésre. Ragadjunk meg minden alkalmat, hogy a kultúra lelkes apostolai lehessünk, támogassunk minden mozgalmat, mely a haza zsenge nemzedékének testi és lelki erősödését van hivatva előmozdítani, hozzunk ezért erőnkhöz mért anyagi áldozatot is, akkor nem fogunk elnfaradni a fejlődéstől, akkor büszkén vallhatjuk magunkról a nagy költő szavaival: Exegi monumentum aere perennius. Aere peren- nius, mert ez a növendékek lelkében él s élni fog mindaddig, inig a kultúra áldásai boldoggá tehetnek valakit. Az elmondottakat ajánljuk közönségünk szives figyelmébe és odaadó jóindulatú pártfogásába. Seneca. (lÉTRŐL-pÉTRE. Az érettségi vizsgálatok minden nagyobb emóció nélkül lezajlottak. Az érettek boldogan vették kézhez bizonyítványaikat s mindjárt meg is kezdték nyíltan társadalmi szereplésüket. Ősrégi diákfelfogás szerint ekkor több tilalom szűnik meg, amely körülményt feltétlenül ki kell használni. így a nyilvános helyeken való dohányzás, a bottal való járás, a szorgalmas kávéház és korcsma-látogatás. Ezek nélkül állítólag nem lehet boldog a magyar: egyik-másik már sportot is üz belőlük. A „komolyabb“ elem azonban elszántan készül jövendő pályájára: ir. Persze nem a saját fejéből, mert abból ugyan ez időszerűit kevés okos dolog kerülhetne ki, hanem a részint betanult, részint olvasott gondolatok reflexióiból : magyarán mondva élős- ködik. Ezekre azután bátran rá lehet mondani : ne sutor ultra crepidam ! (Magyarul: Suszter (sic!) ne tovább a kaptafánál !) vagy talán egy ellenmondással van dolgunk, amely az éretiség alkalmazásánál világosan szembetűnik, amikor a tökről is azt mondjuk, hogy megérett!? A könyvnyomtatás feltalálásának kétségtelenül sokat köszönhet a kultúra. így a kalendáriumokat, amelyek a lőcsei kalendárium korában országos hírnévre vergődtek s ezt mindmáig meg is tartották. Közkincsévé lettek nemcsak a népnek, hamm a villamostársaságoknak is. A kalendárium ugyanis több-kevésbbé épületes dolog mellett csillagászati megállapodásokat is közöl. A villamos-társaságoknak ősrégi jelszava, hogy a fénnyel nem kell konkurrálni, amikor tehát a hold süt, nincs világítás az utcákon. Ez magában véve elég épületes gondolkodás. A hiba csak ott van, hogy ezek a sze- retetre méltó társaságok arra is építenek, mikor kellene a holdnak sütnie pl. borús idő esetén. Megnézik hát a kalendáriumot s ha ott benne van, hogy a holdnak sütnie kellene, akkor ők nem világítanak. S még mondja valaki, hogy ők nem takarékosak !! ! Cyrano. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van mindennap d. e. 10 órától 12-ig. Junius 30-án délelőtt '0 órakor rendkívüli városi közgyűlés. Személyi hir. Koncz Ödön m. kir. honvédőrnagy f. hó 23-án kezdte meg 3 heti szabadságát s Csikszépvizre utazott. Uj jogtudorok. Suták István és Tóth Ernő ügyvédjelölteket a napokban avatták Kolozsváron a jogtudományok tudorává. Gratulálunk. Áthelyezés.] A honvédelmi miniszter Hlat- koy János m. kír. honv. főhadnagyot Nagy- szebenből városunkba helyezte át. Uj jogtudor. Leitli János ügyvédjelöltet a napokban avatták a kolozsvári egyetemen a jogtudományok tudorává. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete 1912. év junius 30 napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. A néhai Schuster János és neje féle főgimnáziumi ösztöndíj alapítványra vonatkozó alapítványi oklevél megállapítása. 2. A néhai Kosztra Ignác féle főgimnáziumi alapítványra vonatkozó alapitó oklevél megállapítása. 3. Dr. Farkas Imre kérelme a Nagykároly—peéri h. é. vasút segélyezésére vonatkozó 187/1911. kgy. sz. véghatározat módosítása iránt. 4. Tóth Károly volt városi ács kérelme végkielégítésben leendő részesítése iránt. 5. Diósi Sándor vásárvámbériő kérelme a piaci helypénzszedésről alkotott uj szabályrendelet rendelkezései alóli mentesítése iránt. 6. Kolin- berger I. és fiai bécsi cég kérelme nagykárolyi cserraktára szálitmányainak kövezetvám alóli mentesítése iránt. 7. Ifj. Manks Endre kérelme a színházbérletére vonatkozó határozat módosítása iránt. Lobi 8. Jakab városi állatorvos kérelme egészségügyi okokból 6 heti szabadságidő engedélyezése iránt. 9. Bing Mór kérelme az Arany János- és Kálmánd-utcák sarkán esz- közlendő építkezés ügyében. 10. Szabó Ágnes és kk. leánya Szabó Ánna illetőségi ügye. 11. Frid Vellis Szidónia illetőségi ügye. 12. Farkas Antal illetőségi ügye. 13. A Hunyadi-utcai 41. sz. telekből utcaterülethez, csatolt 20 m2 terület kártalanítási árának megállapítása. 14. Az 1912. junius 24-éu tartott pénztárvizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyv bemutatása. 15. Szatmár- vármegye közig, bizottságának 2603/1912. kb. sz. véghatározata ellen, melyben kk. Páskuj Sándort nagykárolyi illetőségűnek kimondotta, a közig, bírósághoz felülvizsgálati kérelem terjesztetett fel. 17. A polgári leányiskolának állami elemi iskolává átalakítása. 17. A baromvásártéren kőgyalogjárda létesítése. 18. Silimon A jobbszárnyat lakta a főherceg-nádor. Ennek a lakásnak is megvolt az audienciaterme, könyvtára, a privát lakosztályai. Egészben kétszázhárom szobája volt a palotának. A várkertet is József nádor kezdette rendezni. Nem a mai pompájában, de azért kel- letős külsővel mosolygott le a Dunára a fákkal beültetett és zöld gyepágyakkal vidám hegyoldal. Itt állottak valamikor a Mátyás gyönyürü kerti lakai, sötét bástyák oldalában, amelyek Európaszerte bámult műkincseket rejtettek magukban. Csodákat beszélnek az egykori irók a Mátyás palotájáról. Ha csak a fele igaz, már vetekedhetett Európa akármelyik uralkodójának a székházával. Hunfalvy János tudósunk leírja agy az ötvenes évek végén megjelent köteteben a királyi palota belsejét, s Roh bock nevű német művésszel rajzoltatott hozzá képeket. A legaprólékosabb gonddal van benne leírva mint den szoba, minden bútor. Teljes képet kaphatunk belőle a királyi palota múlt századi állapotáról. Fölemlíti, hogy -minden száruya magas üvegkapuval van elzárva, s hogy tiz lépés széles lépcsőzet viszen az emeletre. Dicséri az előszobák gazdag aranyozását és Ízléses stuk- kó-diszét. Az entrée-termek ragyogó csillárokkal és rengeteg tükrökkel ékesek. Az udvari bálteremnek tiz rengeteg üvegcsillár szolgáltatja a fényt, s ülői és székei nehéz bíborvörös selyemmel vannak bevonva. A palatínus ebédlőjéből a királyné szalonja lett, mely ezüsttel átszőtt rózsaszínű bútorzattal ékes. A szélesebbre épített balkonról tündéri kilátás nyílik, úgymond, Budára, Pestre és a Dunára. A balszárny a fejedelem vendégeinek a lakosztályait foglalja magában. A második emelet a kiséret részére volt fentartva. A palotával szomszédos, úgynevezett „Zeughaus“, fegyvertár vala, a melyben nyolcvanezer darab puskát őriztek. Azt hiszem azonban, hogy ezek olyan Alvinczy- féle puskák lehettek, mert maga Hunfalvy is azt mondja, hogy régiségi becse alig van a gyűjteménynek. Veit ellenben egy zászló benne, a mely vastag vörös selyemszövetből készült, aranyhimzéssel, egyik oldalán fekete sas, a másikon a keresztre feszitett Krisztus képével. Vér-zászló-nak hívták és azt állították róla, hogy már a keresztesháboruk korában lobogott' Jöttek aztán a pusztulás szomorú napjai s a királyi palota az 1849-iki ostrom napjaiban rommá lövetett. Jobbszárnya és középső része hamuba dőlt, leégett leomlott, csak a balszárnya maradt meg, az is nagyon megrongált állapotban. A sok szép bútor részint elégett, részint széthordták. Sértetlen csak két nagy tükör maradt, mint mondják, az orosz cár ajándéka mind a kettő. Ez a két tükörajándék Je- hát kiállta az ostromot, de a halhatatlan százezer orosz meglehetősen megfogyatkozott. A szomorú ötvenes évek alatt aztán, mikor citadellát építettek a gellérthegyi csillag- vizsgáló helyére, megjavították a palotát is. De a fejedelmi fényben csak a mi öreg királyunk bőkezűségéből ragyogott fel megint, mikor négymillió négyszázezer korona költséggel helyreállították a várkertet és tizenhárom millió hatszázezer korona költséggel megépítették a világ egyik legszebb fekvésű és fejedelmi pompájú királyi palotáját. Mennyi művészet, mennyi pompa és fény rejlik abban a lakatlan palotában. Egyszeregyszer kiváncsi turisták, felránduló vidékiek mennek végig zajtalan iéptekkal a ragyogó termeken, melyek oly ritkán és olyan rövid ideig láthatják gazdájukat. Milyen szép lenne, ha langyos tavaszi éjszakákon ragyogó ezer ablakával lebámulna az óriás palota a Dunára, el, messze a magyar síkságra, száz mértföldnyPe és hirdetné a magyarnak, hogy : — A király fogad! : Gallérok gözmosása: íiikörféaayői hófehérre Hájtájer Pál Kézimunkák, glassé keztyiik, Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-utca 43. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
