Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-01 / 14. szám
14-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 5-ik oldal. Erőss püspök halála. Dr. Erőss Lajos debreceni lelkész, a tiszántúli református egyházkerület püspöke vasárnap reggel alig két heti súlyos betegség után váratlanul meghalt. A kiváló férfiú halála nagy megdöbbenést s óriási részvétet keltett nemcsak a tiszántúli ref. egyházkerületben, hanem az egész magyarhoni protestáns egyházban. Munkabírásának teljességében hunyt el, 55 éves korában. A népszerű püspököt, kit Debrecen társadalma minden rétegében felekezeti különbség nélkül a legnagyobb tisztelettel és szeretettel övezett, kedden d. e. 10 órakor temették a debreceni nagy templomból a közönség igazán óriási részvételével. Végrendeletében érdekes intézkedéseket tett temetésére vonatkozóan. Mielőtt megoperálták volna, egy iv papírra végrendelkezést irt. Ezt az Írást megtalálták kabátja egyik zsebében. A végrendelkezés igy hangzik : „Sírfeliratom ez legyen: A. B. F. R. A. ERŐSS LAJOS a theológia doktora, előbb kémeri, földesi, püspökladányi református lelkész, később a rendszeres teológia tanára Debrecenben s végre a tiszántúli református egyházkerület püspöke s mint ilyen, debreceni lelkipásztor. Született 1857 március 2., meghalt 19 . . . — I. Korinth. 15, 20—58. Megmásithatlan és semmiképen el nem magyarázható, a hozzám tartozók előtt számtalanszor említett s itt is hangsúlyozott akaratom az, hogy ne Debrecenben, hanem a püspökladányi ref. temetőben temettessem el abba a sírba, ahol boldogult első feleségem hamvai nyugosznak. Temetésem a lehető legegyszerűbb legyen ; mondjon felettem tiz percig tartó imádságot a debreceni nagytemplomban a püspökladányi református lelkész, de imádság legyen az a nagy Istenhez, nem aféle okoskodás, aminővel egy idő óta szemkáprá- zatba ejtik az embereket! Több és másféle beszédet nem akarok. Gyászruhát és divatos fátyolokat én érettem senki is egy pillanatig se viseljen, hasztalan koszorúkra ne költsön. Igy legyen ! Ez az akaratom és mindenkitől elvárom, hogy azt tiszteletben tartsák A Szentháromság egy Isten nevében. Debrecen, 1911. március 17. Dr. Erőss Lajos.“ A debreceni egyház természetesen híven teljesítette mindenben nagynevű püspökének végső akaratát. Igen kedves, s a debreceni különféle vallásfelekezetek közötti szép egyetértést híven jellemző jelenet volt az, mit az ■óriási közönség nem győzött dicsérettel emlegetni, hogy a temetésen a róni. kath. iskolák tanulói is részt vettek teljes számban a tanári kar vezetésével. A katholikus népszövetség gyűlése. A katholikus népszövetség nagykárolyi szervezete szombaton délután, Gyümölcs oltó Boldog- asszony napján a városháza nagytermében nép- gyülést tartott. A népgyülést Péchy László, az ecsedi láp főmérnöke nyitotta meg, felkérvén Haller István országgyűlési képviselőt a nép- gyülés napirendjének előadására. Haller István igen lelkes beszében fejtette ki a Népszövetség célját és feladatait. Haller Nagykároly után még Mezőterem, Mezőpetri és Szaniszló községeket fogja felkeresni. Az ököritói évforduló. A nagy lármát keltett ököritói botránynak immár vége. Hétfőn, március 27-én, éppen a rettenetes nap évfordulóján a segélyző bizottság befejezte a kiosztást. E kiosztás még Gyümölcsoltó Boldog- asszony ünnepén kezdődött meg. A legnagyobb segélyösszeg 965 korona, a legkisebb 50 korona volt. Érdekes volt, hogy a lakosság milyen közönyösen fogadta a pénzt. A legtöbben közönyösen számlálták meg és unottan gyűrték be a bugyellárisukba. Voltak azonban olyanok is, akik sírva fakadtak s azt sóhajtották, hogy bár inkább ne volna pénz, de élne a leány, •meg a legény ; sokan meg még káromkodtak is, hogy igy meg amúgy, nekik több járt volna, mert ez, meg amaz többet kapott, holott nem is szorul rá úgy, mint ők. Amint valaki megkapta a pénzét, egyenest a korcsmába ment, s estére egész nagy mulatozás kerekedett, csak úgy folyt a bor és a. pálinka a korcsmákban. A helyszínen járt fővárosi újságírók mind abbeli véleményüknek adnak kifejezést, hogy a különben úgy is gazdag község segélyezésére fordított pénzt a társadalom úgyszólván a sárba dobta. A nagykárolyi törvényszék. A nagyváradi ügyvédi kamara f. hó 26-án ülést tartott, amelyen határozatilag kimondotta, hogy az igazságszolgáltatás érdekében a nagyváradi törvényszék kettéválasztását és egy uj törvényszék megalkotását fogja sürgetni az igazságügyminiszternél. íme tehát a nagyváradi ügyvédi kamara is szükségesnek véli egy uj, egy harmadik törvényszék felállítását! A nagykárolyi Omke első választmányi gyűlése. Az Omke helyi fiókjának választmánya szerdán délután tartotta első gyűlését Brichta Miksa elnökletével megválasztván a tisztviselőket. Ügyész-titkárrá: dr. Vetzák Ede ügyvéd, pénztárnokká: Hadnagy Ignác s jegyzővé: Lukács Lajos lett megválasztva. Elhatározta végül a választmány, hogy az iskolaépítés segélye ügyében a kormányhoz benyújtandó kérvényt az Omke utján terjeszti fel. Előléptetés. A nagykárolyi kir. pénz- ügyigazgatóság Nagy Árpád pénzügyigazgatósági dijnokot segtlydijas pénzügyi kezelési gyakornokká léptette elő. A Nagykárolyi Kossuth-Asztaltársa- ság közgyűlését a tagok csekély számú megjelenése folytán múlt vasárnap nem tartották meg. Ennek következtében a közgyűlés ápril hó 2-án d. u. 5 órakor lesz megtartva Kiin István gróf Károlyi György-téri vendéglőjében. A „Széchenyi-Társulat“ választmányi gyűlése. Dr. Árkay Kálmán, az „Országos Közművelődési Tanács“ alelnöke április hó 29-én Szatmárra érkezik a „Széchenyi Társu- lat“-tal történő közös kulturcélok megbeszélése céljából. Ez ügyben a „Széchenyi-Társulat“ választmánya április hó 29-én d. e. V2II órakor a városháza tanácstermében gyűlést tart, 1 órakor pedig a Pannónia-szálloda éttermében társasebédet rendez. Felolvasó-estély. Április 2-án, vasárnap este 6 órakor a Kath. Legényegyesület saját helyiségében felolvasó-estélyt rendez. Műsora a következő: 1. Imakönyvem; irta Reviczky Gyula, szavalja Szolomájer Annuska. 2. Legszebb ének; irta Czuczor Gergely, szavalja Leitli Ferenc rendes tag. 3. Nagypénteken; irta Váradi Antal, szavalja Hebe Juliska. 4. Ünnepi beszéd; mondja Pallmann Péter főgimn. tanár. A Zenemükedvelők matinéja. Igen élvezetes előadásban volt részünk vasárnap, f. hó 26-án. E napon tartotta ugyanis a Nagykárolyi Zenemükedvelők Egyesülete jól sikerült matinéját a Polgári leányiskola dísztermében igen elegáns közönség jelenlétében. A műsort az úri banda játéka vezette be s ezután Gábor Ilonka urieány játszotta el Wéber rondóját zongorán mesésen. A fiatal, bájos tehetséget lelkesen tapsolta a közönség, de ismételni még sem volt hajlandó. Most egy trió következett.: Péchy László gordonkán, Obholcer Gyula hegedűn és Vitek Károly zongorán adták elő Mendelsohn gyönyörű Trióját; majd Péchy és Vitek külön is előadtak egy Tschaikonzer dalt. Az estélyt egy kedvesen előadott humoros szám fejezte be : Nagy Irma és Szabó István adtak elő egy „Házassági költségvetés“ cimü dialogot, mely a szereplők ügyes játéka folytán állandó derültségben tartotta a publikumot. A Polgári Olvasókör közgyűlése. A Polgári Olvasókör rendkívüli közgyűlését f. hó 25-én tartotta meg. E gyűlés megválasztotta alelnökké egyhangúlag Braneczky Józsefet. Ugyancsak ezen a gyűlésen hoztak egy érdekes határozatot, amennyiben id. Somossy Miklós indítványára kimondották, hogy hetenként kedden délután a kör olvasótermét a tagok női családtagjai is látogathatják. Püspökválasztás. Közöltük annak idején, hogy a Zelenka Pál halálával megüresedett tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület püspöki állásának betöltése céljából elrendelt szavazás eredményre nem vezetett, amennyiben a beérkezett szavazatok 6 jelölt között elannyira megoszlottak, hogy általános többséget egy jelölt sem kapott. A két legtöbb szavazatot nyert jelölt: Geduly Henrik nyíregyházi lelkész, egyházkerületi főjegyző és Terray Gyula rozs- nyói lelkész, gömöri főesperes között elrendelt újabb szavazáskor beadatott összesen: 367 szavazat. Ezen szavazatok nagyobbrésze Geduly Henrikre esett, úgy hogy nevezett 37 többséggel lett az egyházkerület püspökének megválasztva. Az uj püspök fiatalon, 45 éves korában került a díszes állásra. Kiváló szónoki tehetsége és nagy tudása által a magyar evang. egyház egyik legkiválóbb vezetőemberévé küzdötte fel magát. Eddigi működésének szép elismerése s méltánylása a püspökké történt választás. 503% pótadó. Az „Est“ fővárosi újság március 30-iki számában oly értelmű szenzációs közlemény jelent meg, hogy Mikola szatmár- megyei község lakói az ő áldatlan iskola építési ügyükből folyólag 503% pótadót fizetnek. Leírja a cikk, hogy a napokban Mikoláról Magoss Ferenc református lelkész vezetésével egy küldöttség járt fenn a miniszterelnöknél és a kultuszminiszternél és előadták, hogy ők Mikola község 1780 lakosa képviseletében jöttek fel a fővárosba és a mit kérnek az az, hogy engedjék el nekik az 503%-os pótadójukat. E szinte hihetetlen pótadót az iskolaépités ügye zúdította a nyakukba, mert Szatmárvár- megye közigazgatási bizottsága javaslata folytán nem vállalta el a községért a kölcsön erejéig a jótállást. Minek folytán az alispán elrendelte, hogy az iskola építésére szolgáló 38 ezer koronát vesse ki a község az 1911. évre pótadóban. A községnek már eddig is 128% volt a pótadója; ez a 38,000 korona kivetése aztán a pótadót 375%-kal 503%-ra emelte fel. A miniszterek megígérték, hogy ezt az abszurd törvényhatósági határozatot felfüggesztik. Érdekes, hogy Mikolán már e miatt 3 hónapja be vannak zárva az iskolák. Három hónapja már annak, hogy Szatmármegye egy kis községében az Urnák 1911 -ik esztendejében egy betűt sem tanulnak az iskolakötelesek! Az idei sorozás városunkban április hó 8. és 10-én, a nagykárolyi járásban április hó 12—22. közötti időközökben lesz, még pedig 12-én a vállaji és börvelyi, 19-én a szaniszlói és krasznaszentmiklósi, 20-án a mezőteremi, gencsi, mezőpetrii és nagymajtényi, 21-én az érdengelegi, vezendi, érkörtvélyesi és penész- leki, végül 22-én a kismajtényi, csanálosi, cso- maközi és érendrédi körjegyzőségekhez tartozó községekben. Az állitáskötelesek száma városunkban 330, a nagykárolyi járásban pedig 1198. Színház. Heves Béla színigazgató hivatalosan bejelentette Debreczeni István polgár- mesternek, hogy a szokásos tavaszi színházi szezont május 1-én megkezdi. A vasúti mozgóposta. Április hó 1-től a Zilahról 8 óra 24 perckor induló vonat is hozni fogja a postai küldeményeket, ami eddig nem volt bevezetve.
