Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-04 / 10. szám
6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 10-ik szám. Rudolf hentes leánya: Ágnes Erzsébet ág. h. ev.; Weisz Jakab kereskedő leánya : Ilona izr.; Tóbiás Gabi bérkocsis budapesti lakos leánya: Magdolna izr. Kihirdetésre jelentkeztek: Karsav Sándor csizmadia ref. Zih Erzsébettel ref.; Recski András honvédfőhadnagy ref. Kőszegi Erzsébettel róni. kath. Házasságot kötöttek: Mándy István cipész róm. kath. Jakobovics Erzsébettel ref.; Orosz Albert szíjgyártó róm. kath. Soproni Juliannával gör. kath.; Soproni János kőmives gör. kath. Fok Teréziával róm. kath.; Veszprémi Imre asztalos ref. Molnár Máriával ref.; Medgyesi Mihály hetes cseiéd ref. Mókán Máriával gör. kath.; Dapsy Kálmán özv. borbély ref. Lukács Máriával róm. kath. Meghaltak: Papp György napszámos leánya: Erzsébet 7 hónapos gör. kath.; Tóth Mária leánya: Mária 18 hónapos gör. kát.; özv. Gindele Jánosné Buchmayn Katalin 64 éves róm. kath.; dr. Aáron Sándor vármegyei tiszti főorvos 50 éves róm. *kath.; Czipczer Jenő leánya: Erzsébet 6 hónapos róm. kath.; Hanka Juliánná leánya: Mária 2 hónapos gör. kath.; özv. Tanczer Mártonná Rosenfeld Fánni 73 éves izr.; Hóra Mihály cseléd leánya: Mária 11 napos gör. kath.; Mező Károlyné Nagy Mária 50 éves ref.; Kinczli József kőműves 33 éves róm. kath.; Lőrincz György leánya: Veronika 18 hónapos róm. kath.; Czágler Róza cukrásznő 47 éves róm. kath.; Czilii János kárpitos 66 éves róm. kath. jiik a kereskedelmi miniszter elhatározását, amelynek végrehajtásából csak eredmény és áldás fakad majd a közjó javára. (0. U.) Felhívás előfizetésre. 1911. már ez. 1-ével előfizetést nyitunk a „Nagykároly és Ér mellék“-re. A ,,Nagykároly é s Érmellék“ minden politikai párttól teljesen.függetlenül, csak a . radikális magyar érzés és igazság sugallatát követre fog harczolni Nagykároly és Érmellék közös czéljaiért. Szépirodalmi részének nívós voltát több jeles tollú fővárosi és vidéki iró tevékeny részvétele biztosítja. — Hírrovata élénk tükre lesz Nagykároly város és vidéke és Érmellék heti eseményeinek. A „NAGYKÁROLY és ÉRMELLÉK“ előfizetési ára : Egész évre ... 8 korona Fél évre ... 4 korona Negyed évre . . 2 korona. Előfizetni leltet a lap kiadóhivatalában : Nagykároly, „Kölcsey-nyomda“ Széchenyi-utcza 20. szám. KÖZGAZDASÁG. A Duna-Tisza csatorna. A Magánmérnökök Országos Szövetsége küldöttségileg tisztelgett a napokban a kereskedelmi miniszternél, hogy a napról-napra egyre jobban tapasztalható munkahiány megszüntetése érdekében megsürgesse a tervbe vett munkák végrehajtását. A miniszter hosszabb beszédben válaszolt a küldöttségnek és válaszában egyebek között kijelentette, hogy a Duna-Tisza közi csatorna építésére vonatkozólag a törvény- javaslatot rövid időn belül benyújtja a képviselőházban. Nagyon jól tudjuk, hogy a vizi- utak fejlesztése, de különösen a szóbanforgó Duna-Tisza közi csatorna építésével szemben a magyar közvélemény igen tartózkodó álláspontot foglalt el a múltban és bizonyos mértékig még talán ma is elfogult. Aki azonban elfogulatlanul ítéli meg az ország gazdasági helyzetét, el kell ismernie, hogy közgazdasági viszonyaink megizniositása tekintetében a súlypont a mezőgazdasági termelésen, ennek fokozásán és értékesítésén nyugszik és hogy a gazdasági egyensúly fenntartása érdekében első feladat ma a mező- gazdaság istápolása. A távolabbi jövő feladata mezőgazdaságunknak az iparral való kiegészítése, nyers- terményeinknek itthon való feldolgozása, fejlett kereskedelem megteremtése, egyszóval mindama szükséges intézmények és gazdasági beruházások végrehajtása, melyek kellő alapot szolgáltatnak arra, hogy Magyarország agrár államból iparállammá legyen. '' ~ Mezőgazdasági termelésünk versenyképességének két tényezője közül az első, tudniillik a termelési költség alább nem szállítható, sőt újabb időben rohamosan növekedik és e tekintetben csak annyiban van meg a javulás eshetősége, hogy mezőgazdasági termelésünk hozamát külterjesebb gazdálkodással fokozzuk. Mi csak a versenyképesség második tényezőjének, a szállítási költségeknek olcsóbbá tételével biztosíthatunk előnyöket a magyar mezőgazdasági termelés számára. E tekintetben fog a Duna-Tisza közi csatorna nagy szolgálatokat tenni a magyar mezőgazdaságnak, mert eltekintve attól, hogy íz ország legnagyobb gabonatermő vidékét öbb mint 400 kilométerrel hozza közelebb egfőbb fogyasztó piacaikhoz, magában a ■zállitási költségekben a távolság szerint növekedő és mázsánként koronákra menő megakadásokra vezet, melyek mellett szinte lehe- etlen, hogy idegen gabona a mi fogyasztó naczainkon versenyképesen megjelenhessen, mii pedig hova-tovább nagyobb jelentőségű •eánk nézve, mert hiszen nagyon jól emlé- <ezünk reá, hogy nem is olyan régen volt íz az idő, amikor az amerikai gabona verseny- cépes áruként jelent meg a prágai piaczon. Kétségtelen dolog, hogy a közlekedési alak mentén fekvő területek értéke általában növekedik és ez a növekedés sokkal fokozot- tabb mértékben jelentkezik a csatornázásnál, mint akár a közutak, akár a vasutak létesítésekor, mert a csatorna nemcsak mint közlekedési eszköz, hanem mint termelő tényező ; ingyen erőforrás is hozzájárul a partjain fekvő területek értékének fokozásához. A csatorna partjai kiválóan alkalmasak ipartelepek létesítésére, mert olcsón lehet az ipari termeléshez szükséges nyers anyagot beszerezni és a készipari termelést elszállítani, emellett közvetlen rendelkezésre áll a viz, amely minden ipartelep létesítésének első feltétele. Alkalmat szolgáltat a csatorna oly területek hasznosítására, melyek eddig értéktelenek és kultúrára alkalmatlanok voltak. Figyelembe veendő végül a szociális szempont is, amely abban jut kifejezésre, hogy a csatorna építése évek hosszú során át munkát és keresetet biztosit a legjobb magyar munkaerőnek, az alföldi kubikusoknak és hogy a csatornán közvetítendő hajózási munka is keresetforrás lesz a csatorna mentén lakó magyar népnek örökre. Ezeket a szempontokat figyelembe véve, elementáris erővel jelentkezik a Duna-Tisza közi csatorna nagyfontossága. Ez a csatorna a Magyar Alföld bőséges gabonatermő vidékeit közvetlenül összeköti a fővárossal s egyfelől ennek, mint kereskedelmi emporiumnak az érdekeit szolgálja, másfelől közvetítője a tiszta magyar faj anyagi boldogulásának és vagyonosodásának és ezzel közvetve ipari és kereskedelmi érdekeit is szolgálja. Ha ezeket az előzőleg nagy vonásokban vázolt eredményeket tekintetbe vesszük, akkor az ország általános gazdasági érdekei szempontjából a legmelegebben kell, hogy üdvözölÖzv. Farkas Rezsőné za eladó. Értekezhetni WAGNER ISTVÁN nrral. Tanyás birtokot, esetleg belsőséggel, 80—120 holdat, fizetési feltételek mellett megvételre keres a Gazdasági Szakiroda Szat- már, Kaziticzy-ut 7. MMÁMU&áUUMk ááiláAAá» Ff rr\ Ff 'frFS) Szerezze be mindenki rn Füst* or ^0 Ff. '"F Ff Ff j nyomtatvány szükségletét g a Kölcsey-nyomda r.-t-nál. Fttí, fP fF' Fjgt, FF Ftge, fF
