Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-16 / 51. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 51. szám. alispáni jelentés szerint a személy és vagyonbiztonságot oly esetek, amelyek külön.;sebb intézkedések megtételét tették volna szükségessé, nem zavarták. Fegyelmi ügyekre vonatkozólag bejelenti, hogy dr. Képessy László főszolgabíró ellen katonaügyekben a kellő ellenőrzés elmulasztása miatt elrendelt fegyelmi vizsgálat befejeztetvén, őt az alispán az elmúlt hó folyamán kelt véghatározatával dorgálással büntette. Az elmúlt hó folyamán a vármegyéből útlevelet kért 208, visszavándorolt 44 egyén. A bizottság Péchy László mátészalkai főszolgabíró elleni fegyelmi ügyben dr. Böszörményi Emil helyett vizsgálóbiztosul dr. Schönpflug Richárd vármegyei tiszti főügyészt küldte ki. Dr. Schönpflug Béla vármegyei főorvos bejelenti, hogy a vármegye közegészségügyében örvendetes javulás mutatkozik. A múlt havi ülésen bejelentett járványos betegségek több helyen megszűntek. llosvay Ferénc árvaszéki elnök jelenti, hogy elintézés alá került a múlt hóban 2889 ügydarab, melyből hátralékba maradt 247 ügydarab. Hegedűs Ferenc h. pénzügyigazgató előadja, hogy egyenes adóban januártól november hó végéig befolyt 2.360,888 korona 51 fillér, hadmentességi díjban 52.890 korona 32 fillér, bélyeg és közvetlen illeték fejében november hóban befo'yt 131,635 korona 55 fillér. Fogyasztási és italadóban befolyt 16.084 korona 17 fillér. Kacsó Károly műszaki tanácsos jelentése szerint a vármegyei törvényhatósági utak jó- karban voltak. A szatmár—erdőd—kraszuabélteki és nagykároly—nagyecsed—győrteleki törvény- hatósági közutak közpálya előállítási munkálatainak vállalati utón leendő biztosítására a szabályszerű zárt ajánlati versenytárgyalás folyó évi december hó 14-ik napján fog megtartatni. Útadóból befolyt 90.221 korona 65 fillér. Az államépitészeii hivatalhoz beérkezett 4543 ügydarab, hátralék maradt 153 ügydarab. Bodnár Gvörgy kir. tanfelügyelő jelentése szerint a vármegyében ezen tanévben van 54 községben 68 állami elemi iskola, 218 tanteremmel 128 férfi és 85 tanítónői, összesen 218 tanítói állás. Ezen állami iskolákban beiratkozott a folyó tanévre 12.449 tanköteles. Mándy Zoltán közgazdasági előadó jelentésében előadja, hogy a november havi melegebb időjárás folytán nemcsak a szokásos meny- nyiségü őszivetés nyert idejében befejezést, hanem még ezen felül is sok terület lett bevetve és tavaszi vetés alá is előkészítve. Az őszi vetések állása általában kielégítő, bárha a csapadék hiánya sok helyen észlelhető. Az állategészségügy szintén kedvezően alakult. Di. Fabó Zoltán kir. ügyész jelentése szerint a múlt hónapban a felügyelete alatt álló fogházakban letartóztatva volt 214 egyén, a hó végén letartóztatva maradt 41 egyén. Czilli György kir. föállatorvos jelenti, hogy az állategészségügy kedvező volt, a ragályos száj- és körömfájás csaknem teljesen megszűnt. Szatmáron a múlt hónapban husvizsgáló tanfolyam tartatott, hol 8 megyebeli husvizsgáló nyert képesítést. Az ülés az egyes előadókhoz intézett interpellációk s több ügy elintézése után véget ért. Gaai József arcképe. Nagykárolyban, 1911., december 13-án. Ma száz esztendeje, hogy Gaal Józsefet a helybeli róm. katli templomban megkeresztelték. Születési napját anyakönyvileg nem jegyezték föl, de az irodalomtörténet születési napjául december 12-ét fogadja el. E nap századik évfordulója alkalmából városunk jeles szülöttjét országszerte ünnepük. Avatott tollú írók méltatják költői működését, a fővárosi, napilapokban. A Nemzeti Színház költőnk emlékezetére e héten háromszor is előadja a „Peleskei Nótáriusát, aki 73 éves kora ellenére is még mindig fiatal és modern, felvidító és gondolatkeltő. Kedves társaságába mi is jól éreznők magunkat, de e nemes élvezetről egyelőre le kell mondanunk. Reméljük nem végképpen. A költő megünneplését mi sem mulaszthatjuk el. Nem mulaszthatja el sem a város, sem a vármegye, sem a Kölcsey Egyesület és mint biztos forrásból értesülünk meg is fogják ünnepelni. Mozgalom indult meg, hogy vármegyénk s városunk a költő születésének 109. évfordulója emlékére életnagyságu arcképét megfestesse. A mozgalom már 1908- ban indult meg, azzal a célzattal, hogy Gaal- nak városunkan, a színház előtt szobrot emeljünk. De mivel adakozás utján nem gyűlt egybe | olyan összeg, hogy a költő emlékének meg- j felelő szobor emelésére csak gondolhattunk volna is, azért a mozgalom lelkes irányitói, llosvay Aladár alispán, Debreczeni István kir. tan. polgármester és Sróff Gábor kegyesrendi tanár elhatározták, hogy a szobor-alap egy részének fölhasználásával a költő arcképét festetik meg. A terv megvalósításához mindenekei itt Gaal hiteles egykorú arcképére volt szükség. Mivel azonban, a talált kép nem színes rézmetszet, az arckép pedig a szem, az arc s hajzat színezése nélkül költőnket élethűen nem ábrázolhatja, azért a festőművész Csekonics Endre grófhoz, egykori tanítványához fordul felvilágosításért, amit a nemes four kétségtelenül meg is fog adni. Ezenkívül a buzgó és tehetséges művész, ki külünben megyénk szülötte, hogy lehetőleg tökéletes alkotást nyujson, érintkezésbe lépett a Kisfaludy-Társaság s a Magyar Tud. Akadémia vezetőivel. Fáradhatatlanul kutatja az írónkra vonatkozó reliquiákat és müveiben tanulmányozza gazdag lelkületét, hogy egyéniségét minél jellemzőbben visszatükrözteíhesse. A kép leleplezését pedig a Kölcsey-Egyesüiet nagyszabású ünnepség keretében március havára tűzte ki Jóllehet az ideálisan gondolkozó művész csekély anyagi eszközeink mellett is lehetővé teszi a szép terv megvalósítását, a mozgalom vezetői mégis számítanak a varos és vármegye támogatására. A közönség, nagyjaink emlékének áldozva, maga-magát becsüli meg, mert tanu- jelét adja annak, hogy az irodalomhoz és művészethez érzéke van és tiszteli annak a költőnek emlékét, aki sokoldalú irodalmi működésében először mutatott rá a magyar Alföld rejtett szépségeire s a Peleskei Nótárius alakjában a korabeli elmaradt, de szeretetreméltó és haladni vágyó nemesnek még rna is kedves típusát festette meg. Gaál sokkal, gazdagította szivünk érzelem- s leikünk gondolatvilágát. Müveinek holt betűi az olvasóban megelevenednek, gondolatok alakjában nemzedékről-nemzedékre szálnak s legújabb irodalmunkban is nem egyszer mulatunk olyan szellemes ötleten, mely valamikor Gaál József tevékeny lelkében fogámzott meg. Ilyen nagy férfiú emlékének megünneplését már a hála és kegyelet is méltán követeli lelkes közönségétől annak a vármegyének és városnak, melynek talaján egykor a költőnek bölcsője ringott. Gazdálkodásunk. A második osztályt járó kis elemista gyerek földrajz ismeretéről tesz tanúságot, mikor azt feleli tanítójának : Szeged hires paprikájáról. A múltkoriban pedig az újságot olvasók szemeibe egy rövidke hir ötlött: „Makó a világ- politikában.“ Lapok, akik nem elégedtek meg a kis hir címének elolvasásával, hanem át futották a kis hirecskét is, megtudták belőle, Hanem egy hét múlva úgy összebarátkozott Vilmával, hogy ha tán akarták volna akkor se lehetett volna elválasztani. Most tehát együtt szövetkeztek. Együtt bosszantották a többi lányokat s együtt eszelték ki azokat a csínyeket, melyeknek a szerzőit mindenki ismerte ugyan, de bizonyítani senki nem tudta. Eveken keresztül tartott igy. Akkor aztán egyszerre vége szakadt. Nem a barátságnak, de a csinytevéseknek. Harmadik osztályba jártak. Valamit az emberről tanultak, s ehhez csontváz kellett. A tanárnő a szertárból az osztályba vitette a vázat. S a rémület költő halálfej ezután állandóan ott állott a tanterem sarkában. Mariska gondolt merészet és nagyot, mert mindig ö volt, aki kigondolta a rosszat. Vilma csak végrehajtani segítette. Az igazgatónőt akarta megtréfálni Mariska. Adél néni (ez az igazgatónő volt) késő estéken is feljött az irodába elvégezni az ügyeket. Ilyenkor maga lépett egyes-egyedül a vaksötét irodába, maga gyújtott lámpát, maga is oltotta el. Régóta megszokta ezt, azért nem félt, de különben ijedős volt a végtelenségig. Minden szokailan dologtól megijedt, összeborzadt. Mariska a halálfejjel akarta megijeszt- getnLegy kicsit Adél nénit. A négy órai csöngetés után, tanuló, tanár eltávozott az intézetből. Csak a távoli zugban sepert valahol az intézeti szolga. Mariska, Vilma összesúgtak. Táskájukat becsapták a hónaljukhoz s a csontváz felé közeledtek. Amint óvatosan felemelték, a halálember minden csontja összezördült. Félénken, vigyázva kivitték a tanteremből. Nem messze, csak a negyedik ajtóig. Az volt az igazgatói iroda. Mariska kinyitotta az ajtót. Bevitték. Odaállították az Íróasztal mellé, a szék helyére. Sietve távoztak. Az utcán egy kicsit nevetgéltek, aztán hazamentek. Mariskát reggel keserű sejtelmek kínozták. Nem kapta sehol a könyvestáskáját. Pedig emlékezett, hogy osztályból kijövet hóna alá csapta. Könyvek nélkül ment hát iskolába. Az iskolában óriási felfordulás várta. Tanitónénik futkostak, órát nem tartottak, a pedellus ide-oda szaladgált a gondnokok után. Az. igazgatónéni nem volt sehol, otthon feküdt nagybetegen. Az öreg Makláryt is felidézték, Czakkent is, a gyárost. Minden kitudódott. Mariska ott feledte a táskáját az igazgatónéni irodájában. Mindkettőt kitiltották az iskolából. Mariska összeszoritotta az ajkát, Vilma sirt, bőgött A kapuban odakiáltotta Mariskának : —' Te vagy az oka, te hustorony. Mariska visszakiáltott: — Hallgas szalonna bőr. j Mindkettőre rákiáltod az apja: ! — Hallgass. Az ablakba kikönyököltek a többiek és sirogattak. Otthon az öreg Makláry örvendezett a feleségének: — No látod, ez az én leányom. Kiüt belőle az ősi vér. Az a ! S megsimogatta, megcsókolgatta a csintalan Mariskának mindakét piros arcocskáját. Mélyen leszállított árak! Kosztüm posztók 140 cm. széles ezelőtt 2 frt. most . . 1 frt. 50 kr. Reklám posztó 140 cm. széles ...........................................1 frt. — kr. Br Ünni posztók...........................................42 krajcártói feljebb Barchetek, flanelek......................................16 krajczártól IW “ vásárolhatók UK divatüzletében Nagykároly, Deák Fevenc-tér,
