Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-16 / 51. szám

51 -ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 3- s c k!'<!. : Gallérok gősmosása: Ha 1# « £ a«* ® ú 1 Kézimunkák, glassé keztyiik, tfikörfénnyel hófehérre MÁJ vA BTiM Bútorok szőnyegek tisztítása Nagykároly, Széchenyi-uíca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. hogy Törökország Tripoliszban harcoló katonái számára Makóról fogja a hagymát szállítani. Oly jól esik a magyar ember fülének, ha hallja, hogy ezek a magyar speciálitások : a szegedi paprika és makói hagyma a világpia­con a magyar származás hasznát csaknem be­láthatatlan időkig biztosítják. Különösen figyelemreméltó a szegediek paprikája s a makóiak hagymakulturájának is­mertetése ma, amidőn az egész országban na­pirenden vannak azok a képviselőtestületi és tanácsi határozatok, amelyek a pótadó sokszor húsz, huszonöt — ötven százalékkal való föl­emelésére vonatkoznak. Mikor mindenütt a földbérletek nagy ára miatt tiltakozik és szer­vezkedik a kisgazdák serege és az elviselhe­tetlen drágaság fölött kesereg a nép. Ebben a tekintetben pedig városunk sem marad egy cseppet sem hátra. Van nagy pót­adónk, a drágaság meg épen elérte a tetőfo­kát És ez szinte megmagyarázhatatlan olyan jó termő vidék kellős közepén, ahol mi va­gyunk. Pedig népünk is szorgalmas, józanéletű és törekvő. Mégis visszafelé haladunk, gazda­sági tekintetben De meg kell találnunk ennek okát, be kell látnunk, hogy ezideig nem használtuk ki kellőképen azt a kedvező gazdasági helyzetet, amelyben vagyunk. Vidékünk jó gazdasági ter­mése a búza. Igaz, hogy jó termő esztendőben a búza is jól fizet. De hol marad ez el a leg­jobb esztendőben is attól az eredménytől, ame­lyet a hollandi, belga mintára folytatott kert­gazdasági növények termése hoz még kevésbbé sikerült esztendőben is. Mert nézzük csak. Makónak a hagyma­termés augusztus havában mintegy három mil­lió koronát jövedelmezett. Hogy ez az összeg egy kicsiny városban — mint a mienk is — milyen váltakozásokat, hivott életre, azt mindenki maga elé varázsol­hatja, aki ismeri a magyar városok viszonyait, a polgárság szegénységeit, a nincstelenségből fakadó ezernyi bajt; a gazdasági és kulturális élet tespedését, a drágaságot, az élelmiszerek áremelkedését, a fogyasztási cikkek forgalmá­ban pusztító mizériákat, az adóterhek foko­zását. Városunk gazdálkodásának intenzivebbé te­vését elősegíti az a körülmény, hogy kitűnő termő talajjal rendelkezik, amely kellő gondo­zással akadálytalanul megbirja a kerti növé­nyek tenyésztését. A kérdésnek ez az oldala tehát könnyen megoldható. Ami a tulajdonké- peni fontosabb része a dolognak: az első kezdő lépések megtétele. A kérdésnek gondos lelki- ismeretes áttanulmányozása s a kiviteli módo­zatokról megállapítása esetleg más városok hasonló gazdaságainak áttanulmányozásával. Szóval a város vezetőségének kellene komoly tanulmány tárgyává tennie e kérdést. És hogy érdemes e kérdéssel foglalkozni, arra talán elég lesz nehány adattal szolgálnunk, — az intenzív gazdálkodás nehány üdvös ered­ményét felhoznunk. Az első közvetlen haszon volna a város tulajdonát képező földek bérletének nagy emel­kedése. Más városok példája mutatja, hogy in­tenzív gazdálkodás behozásával a földbérek csaknem megtízszereződtek. így nagyobb összeg folyván be a városi pénztárba, lehetővé válik a pótadő nagymérvű leszállítása, ami elősegíti a lakóság jólétét. Jótékonyan hatna ezenkívül a munkás osztályra, amennyiben több munkaalkalom kí­nálkoznék s igy a bér is megkétszereződnék. Növelné az idegenforgalmat, amennyiben egé­szen uj kereskedelmi piacot s az azzal foglal­kozók egész osztályát vonzaná a városhoz. No meg a fogyasztás s a felpezsdült gazdasági élet mindenütt a jólét magvait hintené el. Ilyen kilátások mellett bizony jó volna tenni valamit azoknak, akik hivatvák városunk jólétét szivükön viselni. jlÉTRŐL-jlÉTRE. Valamelyik elmés számkukac a napokban a következő tételt fedezte fel a múlt évi zár­számadásokban. 12. rovat: Elkobozott s időközben elkal­lódott 499 liter pálinka árának megtérítésére utalványozott 629 kor. 28 fillér. Az erre vonat­kozó épületes miniszteri indokolás a következő : „Egy nagybocskói lakostól jövedéki kihágás gyanúja miatt 499 liter pálinkát koboztak el. Éz a kobozvány elkallódván értékét vagyis 629 kor. 28 fillért bírói letétbe kellett helyezni azért, mert a p. ü. hatóság a felet a jövedéki kihágás vádja alól felmentette és a fenti ösz- szegnek az államkincstártól való visszatéríté­sére feljogosította. E célra a költségvetési fe­dezet nem állván a szóban forgó összeg az előirányzat keretén kívül utalványoztatok.“ A rossznyelvüek azt mondják, hogy a gazdatisztek lopási százalék címén mindig bi­zonyos összeget elszámolnak, nem volna-e he­lyénvaló, ha a parlament is hasonló szokást szankcionálna ? * A néptanítók kongresszust tartottak minap, hogy bajaik orvoslására felhívják az illetékes tényezők figyelmét. S a sors iróniája — Tisza István, éppen előtte való nap jelentette ki, hogy a tanítóknak jó helyzetük van. Hogy miért, ezt nem sejti senki. Valószínűleg azonban csak lehet jó helyzetük, már mint Tisza gondolja. Ő pedig ilyeténképen gondolkodik : Nem a ruha teszi az embert. A tanítóknak nem kell tehát urasan öltözködni, hanem úgy, miként a falu­beli atyafiak: ingujjban, csizmában — nyáron persze csizma nélkül. Itt mindjárt eleget taka­ríthat meg. A napjában háromszor való étkezés felesleges fényűzés. A régiek sem tették, no meg nem is egészséges, ha húst eszik, mert gyo­morbajt, köszvényt kaphat. Legyen tehát vege­táriánus. Ez először olcsó, másodszor hosszú életűvé tesz, különösen ha elfogadja Thales hires tételét: hogy legjobb ital a víz. Háza­sodni ?! Az asszony elegáns viselet, mint a monokli, de az ember jobban lát nélküle. Nos hát itt is tetemes összeget lehet megtakaritam. Az igy megtakarított pénzt azután egybe kel­lene gyűjteni s rajta állami iskolákat felállítani, mert erre ezidő szerint s valószínűleg egy pár évezreden keresztül nem jut pénz. Mindez pe­dig csak egy kis lemondásba kerül, ami már egy fok a bölcsességhez. A bölcs pedig meg­elégedetten él, nemde?! Cyrano. Felkérjük tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy hátralékos előfizetéseiket beküldeni, illetve le- járt előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden nap d. e. 10 órától 12-ig. A Népkönyvtár nyitva vasárnap délelőtt 10 órá­tól 12-ig. December 16-án a Zeuemükedvelők Egyesüle­tének hangversenye a vármegyeháza nagytermében. December 16-án a r. kath. főgimnázium Köl- csey-ön képzőköre disz-közgyülése. December 17-én d. e. fél 12 órakor a Vörös- kereszt Egyesület gyűlése. December 19-ig a 9771 911. k számú hirdet­ményben foglaltak megfelebbezhetők. December 20-án a Széchenyi-társulat közgyűlése Szatmáron. December 28-án vármegyei közgyűlés. December 31-én a Kereskedő Ifjak-körének Szilveszter-estélye. December 31-ig benyújtandók a felekezeti taní­tók féláru vasúti jegyek váltására jogosító arcképes igazolványok iránti kérvényei. Személyi hir. Csaba Adorján főispán hivatalos ügyek elintézése végett 12-én Buda­pestre utazott, honnan szombaton érkezik vissza városunkba. Kitüntetés. Nagy kitüntetés ért a római „Universitas Gregoriana“ nevű egyetemen egy szatmár egyházmegyei áldozópapot, Scheffler Jánost. A lelkész a püspök bőkezűségéből lá­togatta az „Universitás Gregoriana“-on a kánon­jogot, amelyből az összes hallgatók közül az első helyen summa eum laude vizsgázott. A doktorrá avatás a jövő év júniusában fog meg­történni-a római szertartások között. — A ki­tüntetett pap a szomszédos Kálmánd község szülötte s már diák korában kivált társai közül éles esze és példás szorgalmával. A kitüntetés a szatmári egyházmegye papjai között nagy örömet keltett. Esküvő. Ifj. Ozory István debreceni rend­őrkapitány kedden tartotta esküvőjét Luby Béla földbirtokos, volt orsz. pviselő leányával, Annuskával, Nagygécen. Kinevezés. Csaba Adorján főispán Kende József körjegyzőt a batizi állami iskolai gond­nokság rendes tagjává kinevezte. Hymen. Kölcsey Béla gátbiztos a napok­ban váltott jegyet Polgár Ilonkával Kisúj­szálláson. Kitüntetés. A király Kozmutza Kornél m. kir. posta- és távirda tanácsosnak a Bosznia- hercegovinai posta-távirda és távbeszélő inté­zetnél hosszú időn át teljesített szolgálatai elis­meréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. Kozmutza huzamosabb időn ke­resztül működött városunkban, mint postatiszt. Az esküdtbiróság jövő évi főlajstroma, melyet dr. Róth Ferenc törvényszéki elnök, mint a bizottság elnöke, dr. Bihary Kálmán, mint biz. jegyző, Kende Zsigmond, Korányi János, Nemestóthi Szabó Antal és Knoll Béla bizottsági tagok f. évi november hó 29-én összeállított, 360 esküdtképes polgár nevét tar­talmazza. Ezen főlajstromból soroltatnak ki minden cikluson az esküdtek. Ebbe járásbíró­ságunk területéről a következők vannak fel­véve : Dr. Adler Adolf ügyvéd, Adriányi Zol­tán urad. kasznár, dr Antal István ügyvéd, Berger Ármin birtokos, Blum Ármin kereskedő, Bodnár Pál birtokos, Brichta Miksa kereskedő, Bunda Miklós építész. Csókás László könyv- kereskedő, Cukor Márton birtokos, Fitos Fe­renc gyógyszerész, dr. Gózner Elek ügyvéd, Hadnagy Ignác kereskedő, Harász Pál iparos, Huszthy Zoltán fényképész, dr. Josits Miklós ügyvéd, Lochmayer Márton birtokos, Lukácso- vics János iparos, Müller József birtokos, Nonn Gyula építész, Patay Ferenc iparos, Rubletcky Ignác kereskedő, Serly Dénes birtokos, Schus­Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében kizárólag saját készítésű férfi, női és gyermek cipőkből box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennemű cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Szives pártfogást kér tisztelettel: Eiv. jó munka, szolid és pontos kiszolgálás az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents