Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-18 / 47. szám
II. évfolyam. Nagykároly, 1911. november 18. 47. szám. W Politikai és társadalmi hetilap. — A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) Hirdetések szintén ott vétetnek fel. |^=- Nyiltfér sora 50 fillér. Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Főmunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. | DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. -JW| A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre ..................................................8 korona. Fé l évre....................................., . . 4 korona. Ne gyed évre............................................2 korona. Eg y szám ára......................................20 fillér. Előfizetési felhívás. Amikor lapunkat megindítottuk, az a cél lebegett szemeink előtt, hogy lapunk Nagykároly város és a Vidéke, nemkülönben az Érmellék közönségének megbízható, igazságos szóvivője legyen. Nyíltan bevallott célunk az, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel előmozdítsuk ama vidékek kulturális érdekeit, amelyeknek szószólói vagyunk. Éppen ezért a lej oly t eseményeknek mindenkor igazságos és objectiv bírálói voltunk és leszünk tekintet nélkül bizonyos klikk vagy magánérdekekre. Csakis ennek tulajdoníthatjuk, hogy lapunk az igaz közvélemény törhetetlen harcosává lett, kerülve mindenféle lármás, sokszor valótlanságokkal telitett, erkölcsi érdekeket mélyen sértő és lealázó szenzációt. Ha pedig ilyen szenzáció néha napján fel is merült, olvasó közönségünk jó Ízlésére való tekintettel diszkréten napirendre tértünk fölötte. Emez igyekezetüket semmi sem igazolja fényesebben mint az, hogy mindenkor távoltartottuk magunkat a kósza s bizonytalan hírek világgá kürtölésétől s irodalmi rovatainkban mindig szem előtt tartottuk az erkölcsi tisztaságot. Emellett törekedtünk arra, hogy változatos, tartalmas lapot nyújtsunk, amelyet bárki is kezébe vehet anélkül, hogy megmételyezné erkölcsi s világfelfogását vagy azt Ízléstelennek tartaná. Törekvésünk, a jövőben is az leend, hogy a közvéleménynek puritán és igazságos szószólói s egyben igazságos és feddhetetlen irányitói lehetünk: s ebben a felelősségteljes munkánkban kérjük az ol vasóközönség szives és lelkes támogatását. Előfizetési dij: Egy évre 8 K Eél évre 4 K Negyed évre 2 K. Aki 1912. évre előfizet, annak nov. és december hónapokban ingyen küldjük a lapot. Telj esz tisZtif&ttel: Nagykároly é; "Érmelléj?. szerkesztősége és kiadóhivatala. Megnyitó beszéd. Mondottad Cseh Lajos főgímn. igazgató. Tisztelt Hölgyek és Urak! A Kölcsey-Egyesület, amidőn munkálkodásának uj körét megkezdi, azon elvet állította fel, hogy hódol az irodalomban és a művészetben kitüntetettek, a babérral koszoruzottak emlékének. Természetes, hogy a nagyok közül első sorban azokra akarja a közönség figyelmét felhívni, akik nemzetünkkel vagy éppen Nagykároly városával vannak szorosabb kapcsolatban. Az idei jubiláns év szinte kihívta az egyesületet, hogy az egész világgal együtt ünnepelje azt a nagy zeneköltőt, akinél többet senki sem tett a magyar zene megismertetésére. Széleskörű propagandájával és magyar rapszódiáival Liszt Ferenc vitte be a magyar zenét a nemzetközi zene előkelő társaságába. A továbbiakban az egyesületet hivatása egyenesen arra utalja, hogy ne mellőzze feledéssel születésének századik évfordulóján azt az irót, ki városunk szülötte. Ne mellőzze Gaál Józsefet, ki először ismértette meg a magyar költészetben a nagy Alföldnek, a pusztának a poézisét! Hiba volna, ha az ünnepléssel csak ismeretet akarnánk nyújtani. Nem ez az egyedüli cél, mi tovább megyünk, szórakoztatni akarunk, a vig kedélyre akarunk hatni. A min- .díyiná'pi • 'étet. .íjjtötiiojuságai äs fáradalmai között mi seni ‘ üdítőbb, mint#S „művészetekben való gyönyörködés. Légyen bár az a művészet a festészet vagy a szobrászat, akár az ének vagy a zene, mindegyik egyenlő forrása lehet a valódi lelki élvezetnek. Ha már a primitiv ember kereste a formát, hogy kifejezést adjon a szép iránt érzett vonzalmának, mennyivel inkább meg kell nyilatkozni a lélek eme jeles sajátosságának a kulturemberben. A kultúra zászlóvivői nemcsak nálunk, de az egé§z világon a városok. A verseny, amelyet kultúrintézmények létesítésében és fenHervadás. i. Élt a régi Athénben egy Konstantin nevű fiatal ember. Ez az ifjú húsz esztendős korában halálosan beleszeretett egy Xénia nevezetű csodaszép leányzóba. A leány is nagyon szerette. Napszálltakor titkos találkozójuk volt egy viruló kis ligetben. Itt kart karba fonva elbolyongtak a holdfényben, lágyan lépegettek, a szót puhán és gyöngéden ejtették s tiszta imádattal simultak egymáshoz. Rajongó gyermeki szerelem lakozott szivükben és ajkuk — bár cserepes volt a vágyteli éjszakák lázától — még se mert egybeforradni. Csak fogták boldog elragadtatásban egymás kezét, mig százszor el- rebegték az örök hűség esküjét. % De Konstantin szegény fiú volt. És történt, hogy egy nap Athénbe vetődött egy DióMélyen leszállított árak! dór nevű gazdag vidéki fiatal ember. Ez meglátta Xéniát az utcán, belebolondult és iziben feleségül kérte. Hiába sirt Xénia három nap és három éjszakán át, szülei rázárták kamrájának ajtaját, ki sem engedték a házból. Végre elfogytak Xéniának könnyei és sápadtan bár, de beleült a kocsiba, mely fölvirágozva készen várta már, hogy elvigye Diodor nászi házába. Még csak el sem búcsúzhatott Konstantintól. Konstantin majd megőrült a fájdalomtól. Mint egy eszelősekként bolyongott Athén napfénytől csillogó, fehér utcáin. A szeme lázasan meredt bele a világba, nem látott meg senkit, hangtalanul mozgott az ajka. Végre hazavergődött és halálra fáradtan dobta le magát a fekhelyére. Mozdulatlanul feküdt ott és érzéketlenül bámult ki a violaszinü éjszakába. Később feljött a hold és résztvevőén pillantott be az ablakon. Konstantinnak eszébe jutott Xénia esküje és vad, kínzó fájdalom mondhatatlan lágy, könnyes és édes-bus meghatottságba olvadt. Most tompán búgó verssorok tolultak az ajkára . . . Konstantin talpra szökött, majd leült és irt. így lett belőle költő. Konstantin megénekelte ezt a szerelmet ezer meg ezer változatban s az emberek bámultak és nem tudták eldönteni: szerelme vagy tehetsége volt-e találékonyabb ? De egyik kötet a másik után került ki a keze alól s költészetének tüzessége, «gyöngédsége és változékony gazdagsága, örök és gyógyíthatatlan melankóliája elbájolta honfitársait. Konstantint elhalmozták dicsőséggel és kinccsel és nem egy gyönyörű nő szíves készséggel gyógyitgatta volna a Konstantin sebeit. De Konstantin hü maradt Xéniához, hü a hütelenhez és úgy látszott, föláldozni kész egész életét ennek a bus meddő, ragyogó és szomorú szenvedelemnek. Kosztüm posztók 140 cm. széles ezelőtt 2 frt. most . . 1 frt. 50 kr. Reklám posztó 140 cm. széles .........................................1 frt. — kr. Brünni p osztók...........................................42 krajcártól feljebb Barchetek, flanelek......................................16 krajczártói vá sárolhatók Szilágyi Imre divatüzletében Nagykároly, Deák Fevenc-tér.
