Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-05 / 32. szám
II. évfolyam. Nagykároly, 1911. augusztus 5. 32. szám. Nagykároly és Emellek Politikai és társadalmi hetilap. - A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. A* óim 6 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám („Kölcsey-nyomda r.-t.“) Hirdetések szintén ott vétetnek fel Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Föinunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. j DR HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. IWST MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Tpf A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre .....................................................8 korona.-' Fé l évre........................................... . . 4 korona. Ne gyed évre...............................................2 korona. Egy szám ára......................................20 fillér. A magyarság hivatása Bosznia-Hercegovinában. (Vk.) Az 1878. Julius 13-iki berlini egyezségben adott felhatalmazás alapján okkupálta az osztrák-magyar birodalom Bosznia-Hercegovina török tartományokat. A balkán népeknek a legutóbbi esztendőben tanúsított gyanús magatartása pedig tette szükségessé e tartományoknak oz osztrák-magyar birodalomhoz való csatolását. E tény a megoldatlan közjogi kérdéseknek egész tömkelegét dobta Magyarország és Ausztriának a közös ügyek miatt amúgy is zavaros közéletébe. E kérdéseknek mikénti megoldása még nemcsak a jelenkor, hanem még a jövő nemzedékek közjogászait is foglalkoztatni fogja, mert bár úgy az annek- táló monarchia szempontjából, mint az annektált tartományok fejlődhetése szempontjából ezek mielőbbi megoldása feltétlenül kivánatos volna, — még sem lesznek azok évtizedekig megoldva, mert a magyar korona történelmi jogának figyelmen kívül hagyásával, — a törvény és az igazság szerint azokat megoldani nem lehet, viszont ezek figyelembe vételével történendő megoldásukat megakadályozza az osztrák túlerő. Nekünk magyaroknak tehát az a feladatunk, hogyha javunkra kedvezően a kérdést megoldatni nem tudjuk, igyekezzünk legalább a közjogi statusquo fenntartása mellett mindazon közgazda- sági előnyöket magunknak biztosítani, amelyek az annexió folytán természetszerűleg felénk kívánkoznak. Óriási, szinte a nemzet erejét felülmúló anyagi áldozattal történt úgy az okkupáció, mint az annexió. Ami pedig a véráldozatokat illeti, kétségtelen, hogy csaknem kizárólag magyar katona vére öntözte az okkupáció alatt a Száva menti rónát és a bosnyák- hercegovinai vad hegységeket. Az annexió alkalmával pedig kizárólag magyar fiukat magában foglaló hadtestek mozgó- sittattak és ha harcra került volna a dolog, a magyar fiuk lelkesedésének és harczi készségének kellett volna a babért az osztrák-magyar monarchia számára megszerezni. így ál Iván a dolog, nemcsak a királyi hitlevél és esküben is elismert történelmi jogainknál fogva jogos, hanem az okkupáció és annexiónál hozott nagy anyagi és véráldozat következtében méltányos is az a törekvés, hogy Magyarország elfoglalja azt a gazdasági és politikai pozíciót, amely a szép történelmi múlt és a földrajzi fekvésen nyugvó egymásra utaltság következtében amúgy is természetes volna. Bosznia-Hercegovina egy teljesen hátramaradt, a pusztulás szélén álló török tartomány volt, — az okkupáció folytán kezdett derengeni ez országokban először az európai czivilizáció felkelő napja és ez időtől fogva kezdődik az ország fokozatos fejlődése. Az annexió óta pedig rohamos fejlődés észlelhető Bosznia-Hercegovinában az állami élet minden ágazatában, különösen az ipar, kereskedelem körében. Földrajzi fekvésben nyugvó egymásra utaltságunk, jó és kedvező vasúti összeköttetésünk és az ipar s kereskedelem terén való nagyobb fejlettségünk szinte praedestinálnak bennünket arra, hogy Bosznia-Hercegovinában a gazdasági élet vezetői legyünk. Azon körülmény pedig, hogy az annektált tartományok vezetésével megbízott közös pénzügyminiszter csaknem mindig magyar ember, garancia arra, kogy a magyar érdekek ott visszaszorítva nem lesznek és hogy kereskedőink és iparosaink ugyanazon jogokat és előnyöket élvezik, mint az osztrákok. Lola. Irta: Colette Willy. Páholyomban minden este mankókopogást hallottam a vaslépcsőn, mely a felső plateau- ra vezet, pedig a programmban nem volt „amputált lábú“ hősről szól. Kinyitottam egy cseppet a páholyajtót, hogy lássam a kis törpe lovat felmászni a vasalatlan lábaival, ügyesen a lépcsőkön. Őt a fehér szamár követte, majd a nagylábu és puha dán kutya, továbbá a sárga kutyuska és a foxterrierek. A kövér bécsi nő, aki a „miniature cirkuszt“ vezette, ezután a kis medve felmászására vigyázott. Ez az állat mindig dezertálni akart s minden lépcsőfok között kétségbeesetten nyögött, közben morgott is egyet-kettőt. Két selyembe öltözött cifra majom következett utána s mindannyi sóhajtozva, visszatartott haraggal ment fel a plateaura, tudták, hogy most „munkára“ kerül a sor. Megadásuknak látása elviselhetetlenné vált számomra. Tudtam, hogy a kis ló hiába rúg félre s hogy egyik lábát minden alkalommal hamisan nyújtja ki, ritmusellenesen. Tudtam, hogy az egyik majom beteg s hogy fájós fejét szomorúan hajtja a másiknak a vállára s ilyenkor behunyja a szemét; hogy a hülye dán kutya sötéten és mereven néz maga elé, hogy az öreg sárga kutyuska a farkával a földet veri s hogy a kis medve — leginkább ezt sajnáltam — a kis medve két kézre fogja a fejét s úgy sir, mint a gyermek, mert egy nagyon vékony szíj, amit az orrába fűztek, csakugyan ketté vágja az ajakát. Szerettem volna elfelejteni ezt a nyomorult csoportot, felcicomázott keserves mivoltával együtt, e csengőket és szalagokat, e lihegő állati szájakat, ezt az egész kiéheztetett, megkínzott állatseregletet, ezt az állati fájdalmat, amin nem tudtam segíteni. És lent maradtam Lolával. Lola nem keresett fel azonnal. Megvárta, inig a felvonulás munkája befejeződött, hogy az utolsó foxterrier is eldugta házinyul fehérségű hátulsó részét s csak azután nyomta be félig betett ajtómat orrának hegyével. Olyan fehér volt, hogy sötét páholyomat egészen bevilágította. Hosszú fehér agártestét a nyaknál, a könyöknél és a hátsó lábak kezdeténél ezüstszínű felálló szőr fedte. Mikor bejött hozzám, rám emelte aranyba játszó, narancssárga szemét, száraz, rózsaszín nyelve lógott egy cseppet s ő maga kissé lihegett a szomjúságtól.. . — Adj innom, adj innom, ha megtiltották is... Odafent a társaimnak is melegük van és + BLAU KÁROLY KEZTYÜS ÉS KÖTSZERÉSZ NAGYKÁROLY. (KERESKEDELMI BANK PALOTA.) Vigyázz! §0BT üj üzlet! Tft9 Vigyázz! Értesítem a Nagykároly és vidéke n. é. közönségét, hogy a Kereskedelmi és Iparbank újonnan épült palotájában----- - ELSŐRANGÚ URIDIVAT, KEZTYÜ ÉS KÖTSZER ÁRUHÁZAT NYITOTTAM, ah ol legocsóbb szabott árak mellett különféle árukat bocsájtok eladásra. — Divat osztály. Ingek, gallérok, nyakkendők, harisnyák, nadrágtartó különlegességek, férfi és női keztyük, fésűk, fogkefék stb. — Saját készítésű keztyük mérték szerint, továbbá selyem keztyük, czérna és fildico keztyük. — Fűző különlegességek mérték szerint is vállaltatnak. Kötszer osztály: Vállalok mülábak, mükezek, aczél miderek, hátegyenesitők, gummiharisnya készítését. Nagy raktár haskötőkben, sérvkötők, kődökkötők jótállással, Irigátorok, Diana-kötők, Férfi és női óvszerek, fáschli kötők, továbbá a betegápoláshoz szükséges czikkek. Külön próba terem, saját felügyeletem alatt. Levelezőlapra házhoz jövök. Vidéki merendelések titoktartással 24 óra alatt eszközöltetnek. — A nagyközönség pártfogását kéri, tisztelettel BLAU KÁROLY.
