Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-01 / 27. szám
II. évfolyam. Nagykároly, 1911. Julius 1. 27. szám. Nagykároly és ‘ : Vü 2 — POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. V („Kölcsey-nyomda r.-t.“)-4^ Hirdetések szintén ott vétetnek fel. |#sRyilttér sora 50 fillér. " ■' ------- ' ' .......... ... Fő szerkesztő : D R. VETZÁK EDE. . Felelős szerkesztő: i Főinmikatárs: DR. GÓZNER ELEK. j DR. HEGEDŰS ISTVÁN.: Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. íi^r MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre. ............................... . .8 korona. Fé l évre .......... 4 korona. Negyed évre ........ 2 korona. Egy szóm ára.........................• . . 20 fillér. Tö rvényszékünk ügye. \ (Vk.) Hat-hét esztendővel ezelőtt Nagykároly város képviselőtestületéhez benyujtott indítvány egyhangúlag történt elfogadásával indult meg a hetvenes évek elején megszüntetett nagykárolyi kir. törvényszék visszaállítása iránti nagyarányú mozgalom. A helyi érdekek szűk keretéből kiemelte e kérdést Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának egyhangúlag és nagy lelkesedéssel hozott azon határozata, mellyel a kormányhoz és a képviselőházhoz felhívás intézését rendelte el a törvényszék visszaállítása iránt. Úgy Nagykároly város képviselőtestülete, mint Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának határozatából az igazságügyminiszterhez és a képviselőházhoz felterjesztett feliratok megdönthetien érvekkel mutatták ki, hogy a nagykárolyi törvényszék visszaállítása nemcsak Nagykároly város és a volt nagykárolyi kir. törvényszék területe lakosságát ért jelentős sérelem orvoslása lesz, hanem általános igazságügyi és igazságszolgáltatási szempontok elengedhetetlen követelménye is. A nagyváradi és szatmári kir. törvényszék területe, — amelyből a nagykárolyi kir. törvényszék kihasítható volna — oly nagy, e törvényszékek ügyforgalma oly óriási, hogy e törvényszékek megfejelő adminisztrálása nemcsak nagy nehézségekbe ütközik, hanem szinte ember- feletti erőt kíván és e törvényszékeknek jelenlegi nagyságukban való fentartása igazságügyi szempontból is határozottan káros. Elismerte e tényt a koalíciós kormány igazságügyminisztere is és megígérte, hogy Szatmárvármegyének a nagy- károlyi törvényszék visszaallitására irányuló jogos kívánságát teljesít ni fogja a polgári törvénykezési 1 rendtartás reformja alkalmával. A nagy politikának más irányú kérdései azonban teljesen háttérbe szorították a koalíció alatt a tervezett igazságügyi reformok megoldáság és a jelenlegi kormánynak jutott a szerencse, hogy az ország által rég sürgetett: igazságügyi reformot, az uj polgári törvénykezési rendtartást törvénybe iktassa. Az az törvénykezési rendtartás megalkotott, formájában az igazságügyi szempontokból már egyébként is rég felállítani kívánatos törvényszékektől eltekintve is, — szükségessé teszi a törvényszékek szaporítását. A törvényszékek szaporításának jog és szükség szerint tehát feltétlenül be kellett volna következnie. Az anexio horribilis költségei, a hadügyi kiadások végtelen növekedése, a 60 milliós Dreadnougt tipusu hajók építése azonban annyira igénybe veszi a nemzet anyagi erejét, hogy nem marad pénz a nemzet fontos igazságügyi és egyéb szükségletei kielégítésére* És ha a kormány elismeri azt, mint Székely Ferenc miniszfér is elismerte, hogy igazságügyi szempontból a nagykárolyi kir. íörvényszés visszaállítására és uj törvényszékek felállítására szükség van, — nem képes azokat felállítani az óriási hadügyi kiadások miatt. Így van ez sajnos az'állami feladatok minden ágazatában, 7- a hadügy kivételével ! El lehet mondani, hogy a szakminiszter tervez és a had- és pénzügyminiszter végez. * Ily körülmények között fejlődött ki szükáégszerüleg azon közszempontokból eléggé el nem Ítélhető gyakorlat, hogy a szükséges közintézményeket az állam legtöbbny'ire -csak oft létesíti, ahol a helyi tényezők megfelelő anyagi hozzájárulást biztosítanak. Azon városok, ahol törvényszék felállítását óhajtják, — Nagykároly város kivételével —siettek is biztosítani megfelelő anyagi hozzájárulásról a kormányt és ily körülmények között több reménységgel néznek ügyük kedvező elintézése elé, mint nézhetünk mi. Pedig nincs város, amelyik több joggal várhatná a törvényszék felállítását, mint városunk, és igazságügyi szempontból sehol sem olyan elengedhetetlenül szükséges a törvényszék felállítása, mint már a túlterhelt nagyváradi és szatmári törvényszék teherffli nem jutott a király eszébe? Irta: Sas Ede. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, akit, mihelyt trónra lépett, mindjárt elkezdett bántani az ambíció. Ebből is láthatjuk, hogy milyen fehér holló volt ő felsége, mert a legtöbb uralkodót halála napjáig sem bántja semmiféle nemes becsvágy. Összehivatá tehát udvara összes nagyjait, valóságos belső és külső tanácsosait, minisztereket és kuktákat, hadvezéreket és pecéreket, Írástudókat és írástudatlan képviselőket és mondá nekik: — Fiaim ide figyeljetek. Én nagy király akarok lenni. Azt akarom, hogy a legnevezetesebb uralkodók között emlegessen a világtörténelem. Hogy velem kínozzák az iskolákban legjobban a diákokat: mert ez a dicsőség leg- biztosabb kritériuma. — Tehát adjatok nekem tanácsot, hogy érhetem el legjobban ezt a föltett szándékomat. Azzal, mint alkotmányos uralkodóhoz illik : elsősorban a korona legfőbb tanácsadójára, a miniszterelnökre nézett, mint akinek hivatalból a legtöbbet kell tudnia. A kegyelmes ur széles ábrázatán könnyed mosoly játszadozott. — Mi sem könnyebb annál. Kiíratjuk az újságokban, hogy nagy király vagy — és kész. Mindjárt kiadom a rendeletet a sajtóiroda főnökének . . . A király kérdően hordozta körül tekintetét. Tetszetősnek tűnt fel előtte ez a kurtafurcsa megoldás. Az ellenzék vezére azonban megcsóválta ősz fejét: — Nagyon rósz tanácsot ad neked ez az ember, uram király. Megérdemelné, hogy azonnal elcsapjad. Azt hiszed, — fordult a miniszterelnökhöz, — hogy Kliót is megveszteget- heted, mint a pausálés sajtót? Az utókornak nem adhatsz szubvenciót, te főpanamista! — Majd most ismét a királyhoz intézte szavait: Nagy dolgokat kell véghez vinned, felség! Teremts uj korszakot! Bizd reánk a kormányzást — és mi sokkal hűségesebben szolgálunk té- gep, mint elődeink. Naggyá teszünk téged is, országodat is! . . . Nem mondhatta tovább. A király már hajlandónak látszott a javaslatot elfogadni, de a testőrkapitány intett s az önzetlen politikus lábai már fönn kapálóztak a levegőben. Vitték kifelé, senki sem hallott róla többet. A félhivatalos lapok azt írták róla, hogy hosszabb külföldi útra indult, amelyből nem tért vissza soha többé. Mi azonban térjünk vissza a trónterembe, ahol e kis vérpezsdítő intermezzó után tovább folyt a koronatanács. — Sajnálom — szólt ő felsége, — hogy nagyon is elragadtattam magamat alkotmányos Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében saját készítésű férfi, női és gyermek box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket eifogad úgy helyben mint vidékre mindennemű cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Elv: jó munka, szolid és pontos kiszolgálás ! Szives pártfogást kér tisztelettel: az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja.
