Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-27 / 22. szám
6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 22-ik szám. ÉRME LÉK. Állami kedvezmény. Báró Vécsey Miklós nyiracsádi mezőgazdasági szeszfőzdéje részére az 1907. III. t.-c.-ben meghatározott állami kedvezményeket a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a földmive- lésügyi miniszter megadta. Értesítés. A nagykárolyi ref. egyház hívei értesittetnek, hogy az 1911. évi egyházi adó kirovatott s az az egyházi törvény értelmében f. hó 25-től junius 10-ig terjedő 15 napi közszemlére az egyházi tanácsterembe kitétetett, hol az az érdekeltek által a hivatalos órák alatt — egyházi jegyző közbejöttével — megtekinthető s a sérelmesnek vélt kivetés ellen 8 nap alatt, vagyis bezárólag junius 18-ig a presby- teriumhoz czimzett fellebbezés ugyanott beadható. Elkésetten érkezett felebbezés figyelembe nem vétetik. Nagykároly, 1911. május 24. A ref. egyházi elnökség. Pályázat körorvosi állásra. Az érend- rédi körorvosi állásra junius 31 határidővel pályázatot hirdettek. Telepengedélyezési eljárás. Az iparhatóság f. hó 23-án d. e. tartotta a máv., a nagykároly—csapi osztálymérnökség, az állarn- épitészeti hivatal, a rendőrség és tűzoltóság képviselőjének bevonásával a nagykárolyi zár- és lemezáru gyár telepengedélyezési eljárását s nem tett kifogást a telepengedély kiadása ellen. A gyár uj helyisége rohamosan épül s valószínűleg már a jövő hét elején használatba is vehető. Tekintettel a nagy megrendelésre, a vezetőség a gyár kibővítését tervezi. A „Magyar vaskereskedő“ c. szaklap 21. számában igen elismerő hangon ir a gyár gyártmányairól. Korcsmái idyll. Prógli József k műves és társai alaposan bepálinkázva a majtényí- utcai Budai-féle korcsmában tisztán felebaráti szeretetből félholtra verték Orosz József kőművest. A fején több helyen meglékeh embert Dr. Rooz Elemér városi orvos vette ápolásába. Pályázat. A szatínárnémetii kir. törvényszéknél dr. Székely Eduárd távozásával megüresedett jegyzői állásra az igazságügyminiszter két heti határidővel pályázatot hirdetett. Uj kereskedelmi részvénytársaság Szatmáron. Szatmáron Magyar áruforgalmi r.-t. cimen uj kereskedelmi részvénytársaság van alakulóban, amelynek élén Dr. Antal László és a város és vidék számos nagykereskedője állanak. A részvények jegyzése már annyira előrehaladt, hogy a közeli napokban már meg is tarthatják az alakuló gyűlést. Alapszabály jóváhagyás. A tunyogi gazdák szövetségének, valamint a szatmárzsa- dányi volt úrbéres birtokossag alapszabályait a földmivelési miniszter jóváhagyta. A fegyház halottja. A szatmári fegyház- ban a napokban hunyt el Gellért Gedeon, akit szándékos emberölésért a februári esküdtszék 3 évi fegyházra Ítélt. Gregorián mise. A főgimnázium énekkara Braneczky József ügyes és diszkrét dirigálása mellett Gregorián misét énekelt nagy sikerrel f. hó 21-én és 25-én reggel 8 órakor a kath. templomban. Jóváhagyott alapszabályok. A nagykárolyi svábrészi gazdák szövetségének alapszabályait a földmivelési miniszter jóváhagyta. Üveggyár bérbevétel Bikszádon. Bikszád község lakói 3000 korona értékű üzletrésszel az Országos Központi Hitelszövetkezet utján bérbe vették a bikszádi üveggyárat. A kormány 30,000 korona államsegélyt bocsátott az érdekeltek rendelkezésére s igy a szükséges átalakításokat már meg is kezdték s rövidesen be is fejezik. Az üveggyár évenkint körülbelül 150 vasúti kocsirakomány ásványvizes és gyógy- tári palackot fog elkészíteni. A tiszaujlaki gör. kath. templom betörője. A szatmári csendőrség egy szerencsés véletlen folytán letartóztatta Bencze György 23 éves vetési születésű, helynélküli napszámost. Megmotozásakor sok aprópénzt találtak nála melynek eredetéről nem tudott felvilágosítást adni. A vallatáskor kiderült, hogy ő a tiszaujlaki gör. kath. templom betörője. A legújabb nemzeti veszedelem, A társadalomnak fokozatos fejlődése, a mely természetszerűleg maga után vonta a pro- letarizmus ijesztő kialakulását, sokszor igpn nehéz kérdés elé állította a sociológusokat, a törvény őrét, az államot. Minden egyes ilyep alkalommal igen sok eszme, javaslat kerül szőnyegre s nyíltan bevallott célja az, hogy ha már nem is tudja megteremteni a nivellálást, legalább harmóniába egyesítse a társadalom vezető elemeit s ezek utján a társadalmi néprétegeket. Amily könnyű ez eszmék felvetése, olyan nehéz, sokszor megvalósíthatatlan a kivitele. S ugyan miért? Nem a vezető egyéniségeknek s ezzel kapcsolatosan a törvényhozó állam tétlensége miatt, hanem ama kommercionális és ethnikai hatások miatt, amelyek alatt élnek a társadalom különböző néprétegei. No meg az a körülmény is nagyon fontos, hogy a társadalom u. n. orvosai nagyon radikális és hirtelen ható orvosszereket szeretnének alkalmazni: a hatás vagy negativ vagy épen az ellenkező. A statisztikai adatok szomorú számokkal beszélnek az elmondottakról. — S mig vannak olyan bajok, a melyek a társadalom egészét érik, addig vannak olyanok, amelyek csak egy- egy osztályt. Ilyen általános baj a drágaság, mely a máról-holnapra élőket sújtja a legérzékenyebben. Nagyon nagy, mélyreható és hatásaiban kiszámíthatatlan veszedelem ez, amelyet joggal nevezhetünk nemzeti veszedelemnek. A nemzet gerincét a máról-holnapra élők teszik ki. Ezek : a munkás, a kisiparos, a kisgazda, a meglehetősen silány fizetésű tisztviselői kaj. Az élelmezési cikkeknek csak kezdetleges alacsony fokú drágulása is nagy horderejű ezekre nézve. Háztartásában ugyanis ez a kis fokú emelkedés jelentékeny összeget képvisel, aminek ilyformán szükségképpeni következménye, hogy vagy igényeiket kell redukálniok, vagy pedig fokozottabb mértékben kell fejleszteniük az állásukhoz szerzett képességüket. Mind a kettő káros: a fizikumra azonban a jelentékeny munkatöbblet sokkal károsabb. A sok munka által képtelen lesz a nép a szórakozásra: öröme, bánata az alkoholban van, mulatni csak a korcsmában tud. Hiányzik ezekben a megismerés. Megismerése, felfogása egy magasakb életcélnak: de hát hogyan volna lehetséges, amikor a munka köti le minden idejüket? Ugyanilyen helyzetbe jut a hivatalnoki kar egy része és züllik. Elfoglaltságuk nem engedi, hogy igazi műveltséget szerezzenek maguknak: ami van, az iskolai mindennapos. Ez szükséges bizonyos állások elnyerésére s csakis ennyit tud. Mi sem természetesebb, hogy ily körülmények között a bufelejtő alkohol nagy szorepet játszik s ennek ez eredménye a degeneráció. Küzdeni kell tehát eme kór ellen: társadalomnak, államnak egyaránt. A társadalomnak azért, hogy megmentsen egyes rétegeket a kultúrának, az államnak pedig azért, hogy elégedett, egészséges, pzaneszü polgárai legyenek. HÍREK. Képviselőtestületi gyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 20-án d. u rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatán szerepeltek : Hintalan Ede és társai indítványának megvitatása, a városháza építésének ügye, a villanyvilágítás. Az állandó választmány javaslata az, hogy a villanyvilágításra nézve fogadja el a közgyűlés Terebesi Mihály máramarosszigeti lakos javaslatát s az árlejtést október elsejére tűzze ki. a Hintalan féle indítvány felett pedig térjenek napirendre. A székelyhídi petíció tárgyalása. A székelyhídi petíció ügyében, mint a fővárosi lapokból értesülünk, a tanuk kihallgatását f. hó 22-én kezdték meg a községházánál. Az izr. egyház rendkívüli közgyűlése. Utólag értesülünk arról, hogy az érmihályfalvai izr. egyház f. hó [4-én tartott rendkívüli közgyűléséé egy követésre méltó szép határozatot hozott. Tekintettel ugyanis az általános drágaságra a főrabbi fizetését 500 koronával a többi tisztviselőkét 200—200 koronával felemelte. A budapesti naggyülésre pedig az egyház képviseletében Pollák Mór nagykereskedőt küldi ki. Alakuló közgyűlés. A Székelyhídi Gazdasági Iparbank f. hó 24-én d. u. 4 órakor tartotta alakuló közgyűlését az intézet helyiségében. Majális. F. hó 16-án az érmihályfalvai iskolák növendékei a vizi malom melletti erdőben majálist rendeztek, amely szépen sikerült. A növendékek már reggel 8 órakor vonultak ki tanítóik vezetése alatt s megérkezésük után elénekelték a himnuszt. Majd szavaltak s ennek végeztével táncra perdültek a cigányzene hangjai mellett. Délben megebédeltek, utána ismét tánc és játék volt. Milyen hashajtót használjunk? Egy előkelő londoni orvosi folyóirat érdekes összehasonlításokat tett, melyek alapján a Ferencz József-keserüvizről a következőket állapította meg: „A „Ferencz József“-viz hajtó hatású sótartalma messze felülmúlja a többi keserű- vizeket, ezért kétségtelenül a leghatásosabb. Nagy előnye, hogy belőle kis adag is elegendő. Az étvágyat egyáltalában nem rontja, hatásában biztos és fájdalmat nem okoz.“ A „Ferencz József-ke- serüvizforrások“ igazgatósága Budapesten van. Tanonciskolái felügyelő látogatása. Szűcs Izsó iparos tanonciskolái felügyelő 19-én meglátogatta az érmíhályfalvi iparos tanonciskolát és az ott tapasztaltak felett teljes megelégedését fejezte ki. Egy gazdálkodó zsarolási kísérlete. Timarovszky Dániel gazdálkodó Kurta János temetési vállalkozóhoz, aki bírói árverésen egy ingatlant vásárolt, levelet irt, amelyben azzal fenyegeti hogy ha nem fizet neki 300 koronát, utóajánlatot ad be az árverés ellen. Kúria a zsarolót feljelentette az ügyészségnél, amely vád alá is helyezte. 686—1911 vhtó. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. és az 1908. évi XL1. t.-cz. 19. és 20. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyírbátori kir. járásbíróságnak 1910. év. Sp. 541/3. számú végzése következtében Dr. Buday Gyula ügyvéd által képviselt Molnár Róbert nyírbátori lakos javára 283 K, 92 fill., s jár. erejéig 1911. évi márc. hó 2. n. foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2003 koronára becsült következő ingóságok, u. m. lábasjószág nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1911. évi V. 238—2 számú végzése folytán 283 korona 92 fillér tőkekövetelés, ennek 1909. évi október hó 26. napjától járó 5% kamatai s eddig összesen 198 K, 26 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, a fizétett összegek betudásával Vállajhoz tartozó tanyán adós lakásán leendő megtartására 1911. évi junius hó 13. napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvényezikk 107. és 108. §§-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfogialtatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120 §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykároly, 1911. év május hó 24. Fazekas Menyhért, kir. bir. végrehajtó.
