Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-06 / 19. szám
19-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. És elképzelhetjük, hogy milyen nagy dolog az, mikor egy ország évenként Amerikából 200 millió koronát kap. Most végtére is az a nagy pénz itt van minálunk és itt marad a mi országunkban. Igen ám, csakhogy ezzel a nagy pénz- beözönléssel nagy veszedelmek is járnak. A földek értéke aránytalanul felszökött. Nemcsak hogy drága lett, hanem olyan összegen vásárolgatnak 1 — 1 holdat, amennyit bizony az nem ér meg. Nehéz belőle kihozni a vételár kamatját. így azután nem csoda, ha mindennek felhajtják az árát, s maid elnyeli az embert a nagy drágaság. Ezenkívül a nagy vagyonszaporulat együtt jár a nagy emberveszteséggel. És ez természetes is. Minél több ember van odakün Amerikában, annál több marad végleg ott. Ki is számították, hogy évenként mintegy 120 ezer ember keres uj hazát az uj világrészben. Borzasztó nagy szám ez! És hiába vigasztaljuk magunkat azzal az önámitással, hogy hiszen a legtöbb úgy is visszajön. Mert nem igaz, a legtöbb kün marad Amerikában. — Azok, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, azt mondják, hogy évenként csak 70 ezer ember jön vissza, a többi odakün marad. Tehát elvesztünk évenként 50 ezer embert. Odakün csak az erős, egészséges embereket eresztik be. Elmegy tehát évenként 120 ezer ép, erős magyar, s odakün marad közülök 50 ezer ép, erős magyar ember. A többi hazajön ugyan, de nem merném megv/zsgáltatni őket, hogy hányán hagyták kün erejüket, egészségük javát. A szivüket, a lelkűket se merném megmérni és nem szeretném megkérdezni őket: megtudnak-e szokni, boldogok-e a régi hazában ? Bizony szomorú számok ezek. Azt mutatják, hogy magyar hazánk évről-évre vészit. Legjobb munkaerőink elmennek, s idegen nemzetnek kamatoztatják erejüket és verejtékezésüket. Mi meg itthon sorvadunk, mint a beteg ember. A szent zsidó. Szent Libanon magaslatján, A cédrusok árnyékában, Megy egy zsidó meggörnyedve Összetört nagy alázatban. Áldó imát zeng az ajka, Dicshymnuszt nagy Jehovára: „Engedd meglátnom a földet, Melyen annyit élt a néped: Adonáj /“ Görnyedve megy, veri mellét, Őszhajszálit cibálja. Könyörög, kér, fohászkodik, S zokogásba fullad hangja. Majd elcsendesül egészen, — Lelke ott a messzeségben: „Szent Atyáink itten éltek, Engedd meglátnom a földet, Adonáj /“ Nem messze van már a város, Hol a frigyszekrény virágzott . . . Megáll a zsidó remegve, Arca sápadt, ajka ázott. „Izrael nagy Jehovája Boldog a te szolgád mára!“ S lerogyott a szentelt földre. „Dicsőség nagy nevedre: Adonáj /“ A költő olyan szépep énekli: „Hazádnak| rendületlenül légy hive óh magyar! . . . Itt élned s halnod kell!“ De hát most nem az az idő járja, hogy szavalatokkal vissza lehetne tartani az Amerikába tóduló embertömeget. Hanem olyan törvényeket kell hozni, a melyek megkönnyítik a nép terhét. Fel kell szabadítani a régi kötött birtokokat, hogy a szegény ember ne keresse idegen világrészben azt a földdarabot, a melyen megélhet, hanem találja azt meg itthon is. Meg kell teremteni a magyar ipart, hogy a tétlen kezek munkát találjanak. Akkor aztán lassanként eljön az a boldog idő, a melynek el kell jönnie. Akkor a magyar nem keresi boldogulását idegenben, hanem itthon marad, itthon dolgozik, s élete munkájával nem egy idegen népet, hanem saját nemzetét gazdagítja. SZÍNHÁZ. A tavaszi szezon május hó 1-én vette kezdetét s bemutató előadásul Lehár: „Czigány- szerelem“ c. operettjét adták eléggé megfelelő szereposztásban. A „Czigányszerelem“ abban a perspektívában, amelyben előadva láttuk, nem egyéb üres léhaságnál; a darab két felvonása még csak ért valamit, harmadik egy valóságos kabaré volt olyan produkciókkal, (nem művészi, inkább talán cirkuszi) amelyek élénken emlékeztetnek a párisi Tabarin, meg a nápolyi osteriák mutatványaira. Tagadhatatlan, hogy a darabban van pikantéria, de azt indokolatlanul és néha-néha bizony kissé Ízléstelenül kiélesiteni sem művészi, sem aethe- tikai szempontból nem szabad. Az előadó művészi tehetsége vihet bele szellemet, erőt az alakításba, de mindig a szerep esztétikai intencióinak megfelelően. Ezek után a zene lett volna az, amit élveznünk kellett volna, de ettől a meglepetéstől elestünk. A zenekar mintha más partitúrából játszott volna, összhang és úgyszólván fegye- gyelem nélkül. Betetőzte mindezt: a felvonás közti táv-szünet. Ami az egyes szerepeket illeti elismeréssel kell lennünk Dénes Ellával, Zorika megszemélyesítőjével szemben, aki szerepében kedves alakítást nyújtott, kissé ugyan szentimentálisán s az első felvonásban meglehetősen elfogódot- tan. Hangja nagyterjedelmü és iskolázott, azonban most mintha kissé fátyolozott lett volna. Alakítása ízléses volt, úgyszólván majdnem minden túlzás nélkül. Komáromi Gizi Körösházy Ilona szerepében kedves egyéniségéből, szimpatikus játékából sokat veszített indokolatlan túlzásai miatt. Az első két felvonásban ez bántó, az utolsóban egyenesen boszzantó volt. Pongrácz Matild Jolánt kreálta elég ügyesen, kissé mesterkélt kedvességgel. H. Reviczky Etel Julcsa dajka szerepében eredeti, ötletes volt. Heltai Drogotin Pétert kreálta közvetlenül szellemesen. Józsi szerepében nem ^egészen természetes s talán kissé túlzó is volt Szende, aki szép hangjával feltűnést keltett s Dénes Ellá- vali kettőse osztatlan tetszést aratott. Mátray Mózsi kortsmáros szerepében otthonosan, megértéssel mozgott s rögtönzései szellemesek, hatásosak voltak. Roos Dimitreanu Kajetán szerepében szellemesen naiv volt’. Burányi Boleszku Jonelje kissé talán félszeg, de mégis eredeti alakítás volt, amelyet szép hangja csak fokozott. A többi szereplők több-kevesebb igyekeKedden a darabot megismételték. Szerdán Berr és Guillemand „A millió“ c. 5 felvonásos bohózata került bemutatásra Molnár Ferenc fordításában, bámulatos összevágó, szép előadásban. A szereplők mindegyike ambíciójának megfelelően igyekezett megfelelni, ami sikerült is. Vidor Michel Bouflette szerepében, Vájná Prospert Bonavent, Sipos Louis Kampaubert, Herczeg Crochard, Mátray Tubise, Baghy Sopranelli szerepében Heltaival és Burányival elsőrangú alakítást nyújtottak, amihez nagyban hozzájárult Czakó Mici eredeti, ötletes, Károlyi Sári kissé szentimentális s néha-néha nagyon is reális kreálása. A többi szereplők is jól megállták helyeiket. A zene is mintha jobb lett volna. Csütörtökön a műsoron Kerenin Anna 4 felvonásos dráma volt, amelyet Tolsztoj után Guiraud irt s a magyar színpadra Góth Sándor alkalmazott. Az előadás egy-két lényegtelen hibától eltekintve kitűnő volt. V. Zöldi Vilmának, a szegedi Sasfiók hires kreáiójának Karenin Annája minden tekintetben kifogástalan, eredeti volt. Nagy érzéssel igazi művészi ihlettel kreálta a szerelmében csalódott démoni nőt, akinek nagy lelkét a csapások megrendítették ugyan, de nehezen tudott szabadulni fenkölt, nemes idealizmusától. Amikor pedig meg tudja a valót, megválik életétől. Minden nagyobb jelenése a vésztjósló szenvedély tombolásának igazi tükre, utolsó jelenése pedig egy összetört nemes szív borzalmasan fenséges tragédiája volt. Baghy Karenin Ivánja a társadalmi poseur exclusiv orosz mágnás hü tükre, Vidor Vronszky Alexise a szalmaláng örjöngő szerelmes léha megszemélyesítője volt, aki önzésével nem tudja megérteni egy érző szív legtisztább érzelmeit. Horvát Lenke Kitty szerepében, Sipos Levin Konstantinében ügyes, talpraesett volt. A szereplők itt is tudásuk javát értékesítették s nagyban hozzájárultak a darab fényes sikeréhez. — Cyrano. — Pénteken „Aranylakodalom“ színmű volt a müsordarab. Színházi műsor: Ma szombaton „A bajusz“ Verő György nagy hatású eredeti operettéje. (Páratlan 5.) Vasárnap délután „Gyerekasszony“ eredeti népszínmű, este harmadszor „Cigányszerelem“ operette. (Páros 6.) Hétfőn újdonság itt először „Buridán szamara“ bohózat. (Páratlan 7.) Kedden újdonság „A kis Jlord“ életkép, a címszerepben Horvát Lenkével. (Páros 8.) Szerdán újdonság „A halhatatlan lump.“ Fali Leónak óriási sikert aratott operettéje. (Bérlet 9 páratlan.) Csütörtökön másodszor. „A halhatatlan lump“ operette. (Bérlet 10 páros.) Pénteken zóna előadás „Balkáni hercegnő“ operette. (Bérlet szünet.) Szombaton „Bilincsek“ dráma. (Bérlet 11 páratlan.) HÍREK. Tájékoztató gyűlésekről, hangversenyekről, táncmulatságokról. Május 6-dn számonkérőszéki gyűlés. Május 10-én d. u. 3 órakor Szatmárvármegye állandó választmányának ülése. Május 11-én d. e. 11 órakor Szatmárvármegye orvosszövetségi választmányának közgyűlése. Május 11-én Szatmárvármegye törvényhatóságának közgyűlése. Teneked. 1 zettel feleltek meg feladatuknak. Legszebb ruhatisztitás lfÁí#ÁÍA Nagykároly, Vegyileg száraz utón! Hájtájer Pál ■ ■ um Széchenyi-utca 30.
