Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-07 / 2. szám

4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 2-ik szám. a vásártér területén lehet és szabad kötni. Az ez ellen vétőket szigorúan megbüntetik. Ezen valóban fontos, közérdekó intézkedés életbelép­tetésénél már most csak az óhajtandó, hogy az illetékes közegek híven és szigorúan őrködje­nek annak pontos megtartásán, nehogy a fontos rendelkezés csak írott malaszt legyen! Lapárverés. A Polgári Kaszinó szokásos lapárverését f. hó 8-án d. u. 3 órakor tartja meg. A kivándorlók száma vármegyénkben és városunkban. Lapunk múlt számában kö­zöltük, hogy Fiúmén keresztül mily sok ezer honfitársunk vett búcsút az édes honi földtől s vitorlázott ki az uj hazába: Amerikába. Pe- • dig az akkor közölt nagy szám (37.558) nem az összes kivándorlók szánra, mert más tengeri kikötőkből is sokan indultak útra, a nagy útra, a messze-messze idegenbe. — Vármegyénk is — sajnos — tekintélyes nagy számmal szere­pel a kivándorlási statisztikában. A múlt 1910 év folyamán ugyanis Szatmárvármegyéből 2613 lélek vándorolt ki, amely számból Nagykároly városára 46 lélek esik. És ugyan balzsamosabb-e ott a levegő, édesebb-e a kenyér, könnyebb-e a küzdés, simább-e az élet utjának göröngye ?... Népmozgalmi adatok. Városunkban az 1910-ik évben született 518 gyermek, házas­ságot kötött 123 párs meghaltak összesen 389-en. A csengerbagosi rablógyilkosok. A la­punk múlt heti számában részletesen megirt rettenetes gyilkosság ügyében most a követke­zőket közöljük. Szatmáron január 1-én szállí­tották be az ottani ügyészség fogházába a c«?en- gerbagosi rablógyilkos czigányokat: Német Kaczi Károlyt, Hamzsó Lajost, Topos Mihályt és Varga (Tardi) Bálintot. Harsányi Mátyás csenged já­rási csendőr-őrsvezető vezetése mellett vitték őket a fogházba s dr. Fabó Zoltán királyi fő­ügyész nyomban kihallgatta őket. A czigányok valamennyien megvallották, hogy ők követték el a rablógyilkosságot. A banda feje: Német Kaczi Károly, akinek a házában tiz nappal a gyilkosság előtt kitervezték Kaufmannék kirab­lását. Beismerték, hogy Kaufmannét Német és Hamza ölte meg, ugyancsak ők sebesitették meg Kaufmannt és unokahugát, mig Topos és Varga az udvaron őrködtek. A rablott 40 ko­ronán megosztozkodtak. Német Kaczi Károly, Hamzsó Lajos és Topos Mihály Komlódtótfalu községbe valók, hol mindegyiknek saját telkén épült rendes háza van, mig Varga (Tardi) Bá­lint csengerbagosi lakos. A csendőrség beszál­lította a fogházba Helo Gereben György czi- gányt is, aki a bandával résztvett a csenger- simai rablásban. Helo szintén beismerésben van. nek az előadások is és talán Marianne asszony el ment szintén a kollégiumba, mert . . . ő is eltűnt. Rettenetes eset. Egész Gribócz csak arról beszélt, hogy Marianne asszony elszöktette Timótot, a legátust. Gribóczon ezúttal korán beköszöntött az ősz. Olyan szomorú lett egyszerre a világ. Az asszonyok levetették a szép nyári toa­lettjeiket, a madárfészkes kalapokat, a könnyű chevreaux czipőket s csak halkan suttogtak vala­kiről egymás közt, aki elment: a pesti vendégről, a szép asszonyról, aki megszöktette Timótot, a legátust. Vereska tiszteletes úr a legközelebbi vasár­napon ezzel az evangéliumi kezdettel kezdte meg prédikáczióját: Fillokszera pusztított az Úr szőllöjében, ördög járt az eklézsián, hála neked Uram, hogy tőle megszabadnál . . . Anya és gyermeke. Anya : „Nézz csak az égre, fiam, testvérkéd van neked ottan, Mert soha sem busitett: angyalok égbe vivék . . .“ Gyermek: „Hogy angyal Tőled soha engemel ne szakítson: Édes anyám mondd csak: hogy szomoritsalak én ?“ — (Németből). Elveszett az újévi istenitisztelet alkalmá­val a róm. kafh. templomtól a Janitzky bolt­jáig vezető utón egy gyöngyházzal kirakott ró­zsafüzér, mely tulajdonosának igen becses em­léke volt, de idegenre nézve értékkel nem bir. Igen kéri a megtalálót, hogy hozza el lapunk kiadóhivatalába, hol illő jutalomban lesz része. Járványos betegség. Vármegyénkben a vörhenyjárvány — sajnos — még mindig nem szűnt meg teljesen. Újabban Mátészalkán, Apá- lyiban és Kocsordon is fellépett. Csak 14 napi fogház egy emberéletért! Sajtos Miklós nagyecsedi lakosnak 3 éves gyer­meke a nyáron belefult a lakás mellett levő vízzel telt gödörbe. A szatmári törvényszék az apát gondatlanságért vád alá fogta s 14 napi fogházra Ítélte, de még a büntetést is felfüg­gesztette a novella alapján. A mátészalkai járásnak 15 községében erősen dúl a száj- és körömfájás, minek tova­terjedése meggátlására Péchy László főszolga­bíró szigorú, de igen üdvös intézkedést lépte­tett életbe. Szatmár szenzációja. Felette nagy ügyes­séggel és furfanggal elkövetett sikkasztásnak jöttek nyomára Szatmáron a múlt hét folyamán. A „Szatmárnémetii Takarékpénztár-Egyesület“ egyik tisztviselője Molnár János körülbelül 3 hónappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt. Valószinü- leg Amerikába vitorlázott. A takarékpénztár — mint ilyen esetben szokás — azonnal megvizs­gálta az üzleti könyveket. A vizsgálat azonban mindent teljes rendben talált s megnyugodtak a különös eseten, sőt sajnálkoztak is a szorgal­mas tisztviselő eltűnésén. A múlt hét folyamán aztán szenzációs felfedezésre jutott a takarék- pénztár. Kitűnt ugyanis, hogy az eltűnt tisztvi­selő nagyszabású csalást követett el és ezért szökött meg. Ugyanis Lende Zsigmond cs. és kir. kamarás, istvándi nagybirtokos megtudta, hogy a „Szatmárnémetii Takarékpénztár-Egye­sület“ egy tőle kapott levél folytán egyik buda­pesti bank czimére 70.000 koronát küldött. Ezt a nagy összeget Molnár János, ki Kende Zsigmond néven jelentkezett a budapesti bank­nál, felvette. Molnárt, ki intelligens szatmári család gyermeke, a hivatalban szorgalmas, pon­tos, megbízható embernek ismerték. A takarék- pénztár feljelentésére a szökevény körözését az ügyészség elrendelte. — Az ördög madara. Oránban Servies algíri aviatikusoknak érdekes kalandja volt. A pergerauxi lóversenyek alkalmával Servies a versenytéren felszállt az aeroplánjával és néhány szép repülést mutatott be. Többek között át­repült egy 400 méter magas dombon és 52 percnyi repülés után a domb túlsó oldalán le kellett szállnia, mert kifogyott a benzine. Vé­letlenül egy arab táborba ért és a benszülöttek mindjárt a nagy gépmadár köré gyűltek. Egye­sek azután kisütötték, hogy ez csakis az ördög madara lehet. A versenytérről azután automo­bilon benzint hoztak az aviatikusnak, mire is­mét felszált és visszarepült a versenytérre. Az arabok most azon a vidéken egyébről sem be­szélnek, mint az ördög madaráról, amelyen egy hitetlen repült el hozzájuk. Felhívás előfizetésre. 1 911. január 1 -ével előfizetést nyi­tunk a „Nagykároly és Ér mellék“-re. A ,,Nagykároly é s Érmellék“ minden politikai párttól teljesen füg­getlenül, csak a radikális magyar érzés és igazság sugallatát követre fog harczolni Nagykároly és Érmellék kö­zös czéljaiért. Szépirodalmi részének nívós voltát több jeles tollú fővárosi és vidéki iró tevékeny részvétele biz­tosítja. — Hírrovata élénk tükre lesz Nagykároly város és vidéke és Érmel­lék heti eseményeinek. A „NAGYKÁROLY és ÉRMELLÉK" előfizetési ára: Egész évre ... 8 korona Fél évre ... 4 korona Negyed évre . . 2 korona. Előfizetni lehet a lap kiadóhivata- lában: Nagykároly, „Kölcsey-nyomda“ Széchenyi-utcza 20. szám. ÉRMELLÉKI HÍREK. Halálozás. Benedek Mátyás az érmihály- falvai Keresk. és Iparbank részvénytársaság ve­zérigazgatója mint részvéttel értesülünk f. hó 5-én a reggeli órákban rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Temetése f. hó 6-án d. e. 9 órakor volt Érmihályfalván. A város s a nagy vidék osztatlan részvéte impozáns módon nyil­vánult meg a közszeretet és köztiszteletben ál­lott elhunyt s a hátramaradt kiterjedt előkelő rokonság iránt. Beláthatatlan kocsitáborral rang s osztály különbség nélkül jelentek meg ugya­nis a gyászos háznál a szertartásra. Az elhuny­tat ott előbb Schönfeld h dybeli rabbi búcsúz­tatta héber nyelven, majd Krausz debreczeni főrabbi költői szárny alásu beszéddel méltatta az elhunyt érdemeit, nemes szivét, a közügyek s a közjótékonyság iránt való fogékonyságát. A gyászoló közönség könyekig meghatva ki­sérte az elhunytat utolsó utján az érmihályfal- vai izr. temetőbe. Ott a Kereskedelmi és Ipar­bank nevében melynek Benedek Mátyás a lelke, megteremtője s föllenditője volt — Végh József érsemjéni ev. ref. lelkész búcsúztatta s a kö­zönség mély megilletődése mellett adták vissza az elhunyt tetemét az anyaföldnek. A gyászoló közönség soraiban Debreczen és Érmihályfalva intelligentiájából is több kiváló egyént láttunk, valamint dr. Grünvald Zsigmond ügyvéd, a máramarosszigeti ügyv. kamara elnökét is, kit az elhunythoz közeli rokoni kötelék fűzött. Névnap. Dr. Fráter Gáspár helybeli kör­orvos házánál a kiterjedt rokonság lelkes Gás­pár estét tartott. Mint halljuk Nagyvárad elő­kelőségei közül is többen részt vettek. Sylvester est. Az érmihályfalvai casino termeiben az elnökség sikerült tánczmulatság- gal egybekötött Sylvester estét rendezett. A jó­kedvnek a hajnali órákban sem volt vége. Legelővétel Mint halljuk az érmihály­falvai képviselőtestület elé indítvány került a Gencsy-féie homoki birtoknak legelő céljaira való megvételére. A birtokért 220 ezer koronát kérnek. Kiváncsiak vagyunk az eredményre. Visszafelé. Érmihályfalva község annak idején a rendőrbiztosi állással egyidejűleg a régi 6 rendőr mellé két újabbnak felvételét ha­tározta el. Az intézkedést az uj városrészek ke­letkezése s a rossz közbiztonság teljesen indo­kolta, ennek daczára, mint halljuk a felsőbb hatóság a határozat jóváhagyását megtagadta. Ne csodálkozzunk tehát, ha e hét ezer lakosú rendkívül élénk piaczu s forgalmú város ma holnap a betörők s elzüllöttek kedvencz men- helye lesz. Éhtifusz Érsemjénben. Csúnya, kegyet­len betegség ütötte fel fejét az Érmellék egyik gazdag falujában, Érsemjénben : az éhtifusz. F. hó 2-ikán reggel ugyanis meghalt éhtifuszban Szilágyi Lajos cipészmester 9 esztendős fia, Sándor. Sylvester §ste lett beteg és másodikán már ki volt terítve. Már csak halálos ágyához hívtak orvost, dr. Szirmay Vilmos érsem­jéni körorvost, aki mindjárt elkülönítette a csa­ládtagokat a halottól és telefonon értesítette dr. Fráter járásorvost. A két orvos együttesen meg­állapította, hogy a halál oka éhtifusz, úgyneve­zett kiiteges tífusz volt. Erről nyomban jelen­tést tettek Dobozy Kálmán főszolgabírónak, aki a legszigorúbb óvintézkedéseket rendelte el. Fertőtlenítették Szilágyi Lajos házát s minden­kit, aki a temetésnél közreműködött. A faluban érthető megdöbbenést keltett a ragadós nya­valya fellépte és sehogy se tudják megmagya­rázni, hogy honnan vette magát hozzájuk ez a csúnya betegség. A hatóság éberen ügyel, ne­hogy lábrakapjon a szívós, nehezen pusztítható, könnyen elhatalmasodó veszedelem. Évi mérleg és osztalék. Az érmihály­falvai Takarékpénztár részvénytársaság az elmúlt 1910. évre mint halljuk a részvények után a szelvények beváltásával újból 19 k.-ás osztalé­kot fizet. A közgyűlés megtartása iránt még nem határozott az igazgatóság. Feneketlen sár. A szomszédos Érmihály­falva városnak a vasúthoz vezető utczáin, melyek nagy áldozattal kővel lettek burkolva, oly nagy sár van, hogy nemcsak itt, de még a gyalog­járókon is a közlekedés csaknem lehetetlen. Mikor e keleti kultur képet látjuk e modern s rohamos fejlődésü községben a már teremtett közintézmények vissza fejlődését tapasztaljuk, csak arra a gondolatra jutunk, hogy a hibát bizonyára a nem törődömségében kell keresni.

Next

/
Thumbnails
Contents