Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-07 / 2. szám
2. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. INNEN, ONNAN. — Ki fedezte fel Amerikát ? Krisztiánjából jelentik, hogy egy udvari estélyen, amelyen egyetemi tanárok, magasrangú tengerésztisztek és államhivatalnokok vettek részt, Fridtjof Nansen, ismert hires sarkutazó arra a kérdésre, hogy kit tekinthet a világ Amerika felfedezőjének, szenzációs kijelentést tett. Az már régen bebizonyult tény, hogy a normannok kalandozásaik közepette elkerültek Amerika partjaira s valahol a mexikói öböl táján és a karaiti szigetcsoporton kötöttek ki. Sőt néhányan még a Hudson sivár torkolatát is elérték. Most azonban Nansen régi írások nyomán azt bizonyítja be, hogy Amerika első tudatos felfedezője egy izlandi hajóstörzs főnöke, Leif Erikson volt, aki Amerikát elsőnek pillantotta meg, kikötött partjain és Vinlandnak nevezte el az uj földet. Az Írások, amelyek ezt a tényt bizonyítják. „A vörös Saga Erik mondájának“ tartalmát foglalják magukban, amely történelmi monda az északi népek őskorára nyúlik vissza. Leif Erikson Kolumbus előtt ötszáz évvel fedezte fel Amerikát. Kis gyarmatot is alapított ott, sőt indián ben- szülötteket is hozott magával és a sarkvidéken, illetőleg a lapp földön és eszkimó területen telepítette le őket. A mai eszkimók, akiken feltétlenül megállapítható az amerikai származás, a történelmi hagyomány szerint ezeknek az amerikai partról hozott embereknek a leszármazottjai. Nansen végül kijelentette, hogy világosan megállapítható a hagyományokból, hogy Leif Erikson a hires „Északi átjáró“-t is ismerte. Nansen Leif Erikson felfedezéséről és a hagyományok ide vonatkozó részéről terjedelmes munkában számol be, mely könyvalakban fog megjelenni és tudományos körökben már előre is nagy feltűnést keltett. — Musset és az akadémikusok. Musset születésének századik évfordulója alkalmával a „Temps“ jóizü anekdotát elevenít fel a nagy költőről. Musset-t ünnepélyesen felvették az akadémia halhatatlanjai közé és néhány nappal a felvétel után Musset elment az akadémiába, hogy résztvegyen egy ülésen. Az ülésterembe lépve, anélkül, hogy a francia irodalom jelenlévő nagyságait csak egy pillanatra méltatta volna, egyenesen az elnök felé haladt, aki az ülést éppen megnyitotta és hangos szóval azt kérdezte tőle: — Bocsánat elnök ur, nincs itt Viktor Hugó? Viktor Hugó nem volt jelen és az elnök a legnagyobb sajnálkozással közölte ezt Musset-vel. — Kár, hogy nincs itt — válaszolta Musset — akkor inkább magam is hazamegyek. És már indult is a kijárat felé. De miért nem marad itt? — marasztalták az akadémikusok. Mire Musset közönyösen ezt válaszolta: — Ugyan mit csináljak itt? Hiszen senki sincs itt! Az elűzött király jövője. Londoni távirat szerint a „Daily Mail“ leleplezéseket közöl Mánuel volt portugál király jövőbeli terveiről. A tronjá- fosztott Mánuel meg van győződve, hogy eljön majd az idő, amikor Portugália kérni fogja, hogy foglalja el újra a királyi trónt. Erre legjobb tudása szerint fel akar készülni, januárban Richmondban vásárolj házába költözik s beiratkozik az oxfordi egyetemre. Egyszerű diákéletet fog élni; doctori cim megszerzésére nem törekszik, sem egyetemi képesítést nem akar, hanem a tudomány mindenféle ágában ki akarja magát művelni. Tanulmányainak befejezése után világkörüli útra készül s főképpen Austráliát, Afrikát, Kanadát, az Egyesült-Államokat és a távoli Keletet akarja bejárni. Világkörüli útját mint magánember fogja megtenni. Hirdetések felvétetnek. NÖ ÉKESSÉGE A SZÉP HAJ! u O 'xt* G O u O a a <u u o +-» g >> bJD UJ m Szép kidolgozású HAJFONATOK, (Zopf) HAJBETÉTEK, (Einlag) kreppek ég egijáh hajmunkák kaphatók kínál János fodrász üzletében S NAGYKÁROLYBAN. — Széchenyi-utcza. (A zárdával szemben). Kifésült hajat a legmagasabb árban vesz. m u O c o o a a <u u <u s >. bfi u m ríPVCI FMI A kifésült hajat ne tessék eldobni, tessék riOILLLiyi! összegyűjteni és beköttetni, vagy eladni. Borárak Kun István elsőrangú borpinczéjéből: 5 literenként. Ujbor 3 K. Hároméves óbor 3 K 60 fillér. Tramini vagy 15 éves rizling 5 korona a legfinomabb minőségben. Czim: KUN ISTVÁN vendéglős Nagykároly, Nagypiacz. # # # # |!| H # k§f<p k§t<P \k>íá? kfeté? k§t(é?k§f<P | Saját érdeke, | | ha varrógépet akar vásárolni I megtekinteni ■/jy „ | Guttmann varrógép raktárát | Széchenyi-utcza. (Központi takarékpénztárral szemben), mert csak ottan kaphat valódi „SINGER“ és más elsőrendű gyártmányú gépeket 10 évi jótállás mellett 2 f korona részletfizetésre is. | Tessék árajánlatot kérni! I Állandó raktár géprészekben. Tűk, folaj, szij stb. — Javítások gyorsan, t pontosan és olcsón eszközöltetnek. I KERÉKPÁROKés alkatrészek nagy raktára, f Hancsis Illés férfi szabó. Üzlethelyiség és műhely NAGYKÁROLY = Kossuth-utcza. Nonn-féle ház. = Ajánlja a m. t. közönségnek hazai ..... gyártmányú • BR ASSÓI és GACSI RUHA SZÖVETEIT. Mérték utáni megrendelések a legújabb divat szerint készülnek. Jó munkáért iparkiállitáson ki- = tüntetve ezüstéremmel. = Kováid gyárban tisztitoii gallérok, kézelők, ingek :: Q fehérebb, fényesebb, keményebb í * :: az ujjonnan vásároltnál. :: * Ruhanemiiek vegytisztitás és festés által eredeti uj szint kapnak. Egyedüli képviselet Nagykároly és vidéke részére Lefkovits Sámuel, íüszf ke™ked«né Nagykároly. Többszörös kitüntetésben részesült szenzácziós csodaháziszer. A Dr. BOROVSZK1-FÉLE „BOROLIN“, mely vármegyénk piaczán is megjelent. Ez a háziszer hatásában és erőalkotásában felülmúlhatatlan gümőkóros izom- és idegbántalmak, fej- és fogfájás, továbbá minden meghűlés okozta bajok, mint rheuma, köszvény, csus, ischiás, izületi lob és zsábában szenvedők, végül fagy okozta és égési sebek fájdalmainak megsziin- ---------tetésére. Kiváló fertőtlenítő- és testóvó háziszer. .................... Fő raktár városunkban: Hahn János gyógyszertárában. Kapható 1*20, 2 és 2*50 K-ás üvegekben. :: :: Készítik Dr. Borovszky R. orvos és Borovszky K. Budapest, II. kér., Fő-utcza 77 c. szám. :: :: KS fe) 59. 59. K3 f?3 4§ s 4§ p? 9© S3. 43 £59. %3 59. 8Í3 55 fes S? I© 95?. b v.b v.b e).to e)so eV
