Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1941

5 naplóiban találkozunk. Protestáns barátja. Wesselényi előtt sem szégyenli magát, mikor esténkint térdenállva imádkozik. Lelke teljesen független az úgynevezett 'felvilágosult kortársainak üres gőgjétől : íninden lépésének mértéke a vallás erkölcstana. Meglepő, hogy e néha könnyelműnek mutatkozó magyar főúr mennyire aggályosan követi lelkének finom műszerét. »M,i beszélünk — irja — az emberiség emancipálásáról, szabadságáról, liberalizmusról... Nem... nekünk először önmagunkat kell reformálnunk. Nekünk az alázatosság, az önmegtagadás iskolájába kell még járnunk. Ki szólott igy kortársai közül ? ! Széchenyi politikája is e lelkületet tükrözi. Szive együtt dobog a magyarság szivével : testi-lelki beteg, ha veszedelmek útjára téved nemzete, fellélegzik, tavasz van benne, ha felhőtlen az ég kedves Hunniája felett. És ez egyedüli sebezhető pontja is. Minden támadás lepatlart róla. csak az találja szivén és teriti lé, mely e) liszta tűzben kételkedik, mely kigúnyolja önzetlen hazafjságát. Sokan mennyire félremagyarázzák Széchenyi céljait. A liberális nemzedék azt tanitolta róla, hogy kizárólagos célja a nemzet gazdagítása volt. Ezek a magyarázók csak saját egyedüli céljaikra akartak ráismerni Széchenyi müveiben és nem a nemes gróf céljaira. Hisz világosan megírja a Világ cimü munkájának löbb helyén : .Meg vagyok róla győződve, hogy aki munkámat figyelmesen olvassa, a nyereségei, pénzt és élei kellemekel nem érlelmezendi ugy, mintha azokat egy magasabb cél eszközeinél egyebeknek kívánnám tekinteni. Másutt aztán erre a magasabb célra is világosan rámutat . . . férfias nyíltsággal toeg akartam értetni atyámíiaival, hogy a szegénység lehetetlenné teszi az értelem és az erkölcsiség ki feji őr désél . A nemzeti jólét léhát csak hit! a magyarság nagykorasodásához Nemzedékek hajtogatták, koptatták, sőt akaratlanul meg is hamisították Széchenyi nagy tervét a nemzet értelmi és erkölcsi újjáépítésére. Megvalósulását .még az 1911. magyarja is a jövőtől várja. Nézzük meg a kérdési közelebbről. - Széchenyi elmélkedésének állandó kiindulópontja . Magyarország nagy parlag. Megl.kell menteni. Xem azért, mert a külföld évszázadokkal megelőzött bennünket : nem. Önmagunkért. Széchenyinek nem a nagyszerű angol és francia gyártelepek súgták ezt, lianem a lelkiismerete. Kérdezi, miért nagy parlag az ország ? Nemzeti hibáink miatt, felel meg, melyek századok óla tenyésznek és vezetik kátyúba az országot. Első és legnagyobb hibánk Szécnenvi szerint a hiúság. »Százat! okon keresztül irja a magyar hizelkedésliez szokott, amiből ... önmaga túlbecsülése, gőgje s hiúsága támada ; az igaz, egyenes szótól pedig elszokott. Korunk lelkiismeretét is joggal megdöbbenthetik ezek a súlyos igék. A többi hibánk Széchenyi szerint hasonló ehhez. Borús szemmel látta a hirtelen lángoló és lohadó lelkesedésünket, a közreslségel és irigységei. Ezzel a gyökerére mulató, aggódó lélekkel elemzi Széchenyi a közjogi kérdéseket is. Tudta ő jól, hogy nem Verböczi jogkönyve menti meg nemzetünket, hanem a s/iv és a szeretet a nép iráni. A hamis nemesi magyarkodás helyett népi politikát sürget egy századdal ezelőtt. () az első, ki apostoli lelkülettel járja a sáros lanvautakat, hogy saját szemével lássa az orvosi and ókat. Naplójában olvassuk : xSzegénység... nyomor... piszok ... Ha uri fogaton egyik