Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1912

kétségbeesett tömeg vérfagyasztó ordítását, iszonyat, förtelem és a bűntől való undor fog el, s mindezt tartalmi momentumok nélkül, merőben a merész kompozíció a bámulatos bonctani tudás és a szerencsés fényelosztás által. Látván ezt, igazat kell adnunk Theinnek, ki azt mondja hogy: gyakran magasabb régiókba akar emelkedni a mester, de ez ritkán sikerül neki, mert lábán mázsás hollandi sajtok lógnak. Művészetének átértéséhez nem lényegtelen tudnunk, hogy két évet Olaszországba töltött, hol különösen Tizián volt nagy hatással rá. Ilyen olasz befolyás alatt készült a levétel a keresztfáról az antwerpeni templomban, melyet sokan kevés joggal legjobb művének tartanak. A komposició Dániel da Voltéra hasonnevű művének hatása alatt ké$zült s a kolorizmus a velencei mesterek stílusa,- úgyszólván velencei stilus flamand fordításban. Talán épen ezen festménye a legkevésbbé egyéni, mely dacára a minden ízében átgondolt fenséges harmóniának, ép az előbb emiitett körülménynél fogva nem jellemzi a tipikus rubensművészetet. Ennél sokkal több joggal tarthat igényt a remekmű elnevezésére a bécsi »Ildefonso-oltár.« Jóllehet vallásos kép, mégis sokkalta többet érezünk ki belőle a piros-pozsgás Rubens művészetből, mint a mennyit a kép tárgya elbir. A pazar és színdús kosztümök, az igéző szépségű, édes mosolyban vibráló arcok és a térdeplő férfi eks^ tasisa egy intim családi jelenet benyomását teszik, ha nem látnák fent a magasban istennek fürgeszárnyú csapatát A vallásos érzés az emberben elemi erővel lüktet ugyan, de a művész mégis csak a mithológia született mestere. Midőn 164(X=ben meghal, az egész flamand művészet áll hatása alatt. Tanítványai közül allür^ jeit ritka ügyességgel Jákob Jordaens utánozta,