Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1912

11 1572-iki forradalom végre tisztázza az eszmék honan

gdfa?]eiés érzelmek káoszát: a belga vallonok és flaman- a

gfoirada"om

a dok román vérkeverésüknek megfelelőleg ezután a utá

n' germán és román szellem egyezkedését hirdetik a katholikus állam vallás pompaszerető művészet kultuszával, míg a tiszta germán, független hollandusok a felekezeti puritánizmussal egy időben meghódolnak a művészeti puritánizmusnak is, szentté avatnak minden szin- és formaproblémát és a festői értékek puritán reálizmusának érvényesítésével belemerülnek ama rajongó, — majdnem azt mondanám — művészeti pantheizmusba, melynek a hollandus képírás halhatatlanságát köszönheti. A katholikus egyház a reformátió küzdel- frásíefiemzísc meiben sok engedményt volt kénytelen tenni az uj szellem vallásának és igy azt hihetnők, hogy a vissza állított rend jegyében megindult képírás a bűnbánó Magdolna fíziognomiáját viseli,- pedig nem úgy van. Az uj szellem fanatikusainak dulakodása után most a vaskezü Alba herceg veszi át az adminisztrátiót és hajthatatlan energiával spanyol tartománnyá teszi Flandriát. Albert toledói biboros érsek feleségével Isabellával a spanyol korona hűbértartományaként birja Flandriát s minden erejével azon van, hogy templomok és kolostorok létesítése által a katholicizmus erős gyökeret verjen. A jezsuiták csapatja fekete seregként lepi el az országot s az ecclesia militansból ecclesia triumphans lesz. Az egyház győzelmének felemelő tudatában a pogány antikvilágtól tanult fényűzési kultuszhoz folyamodik, ahoz a Krisztus tanításától oly mérhetetlen távolságban lévő epikureus élv hajhászathoz, mely a reformátió kitörésének egyik oka volt. S ha még hozzá vesszük ezen győzelmi mámorhoz a flamand vérmérséklet szilaj érzékiségét, akkor talán megtudjuk érteni ezen képírás buja, pompakedvelő jellegét. A fényűző ujjongó jezsuita művészet a fegyverzörgés lezajlása után