Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1909

11 a magyar irodalom büszkesége, hanem elfoglalta már az őt megillető helyet a világirodalomban is. Ezeket mondja Mikszáthról Herczeg Ferenc. De lássuk más iró véleményét is. Ambrus Zoltán szellemesen beszéli el, hogy Mikszáth első nagyobb munkáiról A tót atyafiakról és A jó palócokról ő irta a Fővárosi Lapokba az ismertetést. Vadnai Károly, a szerkesztő fennakadt rajta, hogy cikkének ezt a cimet adta Mikszáth új kötete. Hát öccsük azt hiszi maga, hogy Mikszáthot már az egész világ ismeri? Nem is Mikszáth Kálmán, csak egy= szerűen Mikszáth, mintha azt irná, hogy Jókai. Hamarjában Ambrus Zoltán azt felelte: Két év múlva Mikszáth épen olyan hires lesz, mint Jókai. Nincs könnyebb, mint jósolgatni, vetette oda Vadnai. Csakugyan rosszul jósolt Ambrus. Nem két évet, hanem két hetet kellett volna mondania. Mert két hét multán Vadnai volt Mikszáth leglelkesebb magasztalója. Időközben elolvasta a két kötetet. Lássuk még Bársony István véleményét: Mikszáth a legmagyarabb irónk és ezzel a szinmagyarságával is világa hirüvé vált. Amerika legnagyobb fia minden nevezetes emberünk közül ő rá volt legkiváncsibb. Roosvelt érdeklődése nemcsak Mikszáth diadala, hanem dicsősége a magyar szépirodalomnak is. Meglátszik belőle, hogy a népek vagyonleltárában a tudás, a szellem a leg= nagyobb kincs. A világpiacon is a műveltség az egyetlen tőke, amit sokra becsülnek. A magyar faj művészi értékének elismerésénél Mikszáth munkái sokat nyomnak a mérlegen. Mikszáth népszerűségét ezek az itói vélemények teszik teljessé. Műveiért rajonghat több ország népe, de leglelkesebb olvasói mindig azok lesznek, a kik maguk is gyönyörűen irnak. Ezekből nem lehet kiirtani azt a hitet, hogy Mikszáth egész irói nagyságát sokkal tisztábban látják és művészetének sokkal több finomságát veszik észre, mint a nagy= közönség. De térjünk be egy kissé az irók műhelyébe. Minden irói műhely a nemzeti művelődésnek egy-egy erős vára.