Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1908

27 mintegy gyönyörű revelációban olvassa a gondolkodó elme az emberi dicsőségnek teljes jelentéktelenségét. A feloszlás fullajtárja tartja itt körútját mindenfelé. A császári önkénynek s a nép szolgai játékszenvedélyének örök bizonysága a Flaviusok amfiteatruma, mely az előtte álló hatalmas Nerókolosszustól a Colosseum nevet kapta. Kr. után 80-ban épült. A technika csodája ez s a kor építészetének csodálatot keltő maradványa. Honorius 404-ben tiltja meg a gladiátori játékokat, addig a panem et circenses után vágyódó római elernyedt erkölcs bágyadt idegeit az itt látható véres látványokkal ajzotta fel. A Colosseum a középkori Rómának kőbányája. E tény azt bizonyítja, hogy a praktikus ember hóhéra minden történelmi emléknek. Innen hordják a travertin köveket az új Róma épületeihez mindaddig, míg XIV. Benedek pápa védelmébe nem veszi az emberi alkotás e csodáját. Falai, mintha az eget vernék, oly magasak. Szédülő fejjel kerül le felső párkányáról az ember tekintete. 87 ezer nézőt fogadott be a kerülék alakú színház, melynek átmérője 186 m. és 156 m. 80 számozott bejáraton s számozott csontjegyekkel tódultak a nézők a 160 vomitóriumba, az ülőhelyekre vezető folyósókra. Amit a kényes és vérszomjas ízlés megkíván, azt mind nyújtotta a Colosseum. A szemlélőket a nap forró heve ellen a titkos szerkezeten járó vitorlavászon védi meg. S mikor pillanat műveként az összefutó vitorlavásznak árnyékot vonnak a nézők felett, ugyanakkor permetezett illatár teszi üdévé a rekkenő hőséget. így gyönyörködik a halálra kész gladiátoroktól üdvözölt cézár s vérontásban gyönyörét lelő népe a látványosságban. Közben megnyílnak a vadállatok alsó cellái. Üvöltő hangok között törtetnek az arénába hajszolt vadak a viaskodásra. Ellenfeleik olykor szüzek, gyermekek s elaggott férfiak fegyver nélkül állítva oda az ösztönszerű éhség csillapításának. Pedig ezeknek egyéb vétkük nincs, minthogy egy Istent imádnak, kit fenséges lényében az érzéki pogány világ szelleme meg nem értett s kit, mert a szeretetet tette vallása alaptanává, a kényúri zsarnoksággal telt büszke római megvetett. Gaudentius, a Colosseum építője, is keresztény volt. A monda szerint ő lett volna az első keresztény vértanú, ki elvérzett ai arénán. Halhatatlan müvéért így jutalmazta meg a császár. Állítólagos sírfeliratán is ez lenne olvasható: Sic retribuit Caesar ingratus!