Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1907

7 3. Az átellenes levélállás mindenkor tisztán felismerhető, mig a szórt levélállásnál a kettős, vagy majdnem kettős sor, részint a hajtások csavarulata, részint rövidsége miatt nem mindig vehető ki. Rövid hajtásokon és a hajtások csúcsán a szártagok rövidsége miatt csaknem mindig csomósán, tömötten állanak látszólag a levelek; azért mindig a jól kifejlődött hajtások oldalevelein figyeljük meg a levélállást. 4. Ha a határozásnál vak útra jutunk vagy másféle faj leírásához érünk, a határozást újból kezdjük, a meghaladt számokat tévedés kikerülése végett feljegyezzük. Egy-egy fa v. cserje több szám alatt is fel van véve a könnyebb rávezetés kedvéért. 5. A hat szőrképletek milyenségének megállapításához egy zsebnagyító (lupé) szükséges ; csak a csillagszőrök felismerése igényel erősebb nagyítást. Fiatal levelek csaknem mindig szőrképleteket viselnek, azért a „csupasz" kifejezés mindig csak teljesen kifejlődött levélre vonatkozik. A felvett fákat és cserjéket a kolozsvári, budapesti és a Selmecbányái botanikus kertekben, Budapest és Temesvár környéki parkokban s a délmagyarországi Kárpátokban tanulmányoztam; de főleg három éven át Selmecbányán, hol egyideig mint az erdészeti főiskola növénytani tanszékének adjunktusa, a hallgatók gyakorlatainak vezetése alkalmával megismerve a növényhatározás paedagógiai előnyeit s a határozás felmerülő nehézségeit, tapasztalataimat jelen levélkulcs szerkesztésénél értékesítettem. Ajánlom a tanuló ifjúság figyelmébe e szép, kedélyt és elmét egyaránt nemesítő nyári foglalkozást. Határozási példák. 1. Példa tűlevelű fára. Legyen a meghatározandó fa a sima fenyő (Pinus Storbus L.) 1 a), b) alatt kettő közül kell választani ; e fának tűlevelei vannak 2, a levelfek tűalakúak, nem pikkelyalakúak 3, tűlevelek nem egyenkint állanaktehát a 3 b)-ről megyünk a 8-ra; a fának tűlevelei ötö,