Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1907

8 sével állanak 8 b), innen 11 b)-ről a 15-re térünk; a 15 a), b)-nél első sorban a tűk hosszúsága dönt; a fának tűlevelei 10 cm.-nél hosszabbak, igy 15 b) alatt a még szükséges jellegekkel együtt nevére találunk. Lehetséges azonban, hogy a sima fenyő tűlevelei itt-ott hármasával vagy négyesével állanak, azért nem szabad figyelmen kivül hagyni a jellemzés egyetlen kifejezését sem; 15 b) alatt azt találjuk: „rendesen ötösével" a rövid, leválló hüvelyben" ; ebből értendő: hogy nem mindig ötösével állanak a tűlevelek, de túlnyomóan többségben ötösével állanak és nem hármasával; továbbá hogy a hüvelyt jól meg kell nézni, mert „rövid", nem olyan szembetűnő, mint pl. az erdei fenyőé s ha a kis hártyás hüvelyt nem is találjuk meg, ebből nem az következnék, hogy a sima fenyő tűléveleinek a tövükön nincs hüvelye, hanem hogy már lehullott, amire a „leválló" kifejezés utal. 2. Példa egyszerű, osztatlan levelű fára. A kopasz szil (Ulmus glabra Mill.). 1. b) Lomblevelű 23, minden levél ugyanazon alakú 24, levelek egyszerűek 25, osztatlanok 26, nem épélű 115, éle köröskörűi kevéssé bemetszett 116, levelek a csomókon egyenkint állanak 117, levelek nem csipkések, hanem fűrészesek 126; most, ha az előttünkn levő szil levelei többségben kétszer fűrészesek 127, levelek fonákja nem molyhos 128, levelek tojás-kerülékesek 131, csúcsuk hegyes 137, mindkét lapjukon csupaszok 138, nem tövises 139, kifejlődött levelek durvák, bőrneműek 140, fa 141, mely szám alatt a keresett fa jellege és neve található. Van azonban olyan szilfa is, melynek levelei túlnyomó többségben nem világosan kétszer fűrészesek, hanem egyszer-kétszer fűrészesek, s vállukon szívesek, ez esetben a 126-ról 165-re térünk, innen, mivel a levelek fonákon nem kékesszürkék, az erek nem sárgák v. veresek 181, innen b)-ről 186, erről 190, innen 191, s ha a szil levelei fonákon nem csupaszok, hanem az ér-