Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1906

32 A „Fájó szívnek nincs vígasztalója" jeligés több tekintetben megfelel a kívánalmaknak. Érzése közvetlen, igaz; szerzője nem a toll embere; érzéseit nem tudja helyes alakba önteni. Hosszadalmas, túlságosan áradozó. Dicséretet érdemel. Szerzője : Horváth József 7. o. t. Az „Aki dalolni szeret, rossz ember nem lehet" jeligés költemény is csak viszonylagosan érdemel jutalmat. Az ifjúi szív mélységes fájdalmát sikerülten tolmácsolja, több versszaka határozottan mesterkélt; érzésének igaz közvetlensége azonban megbocsáthatóvá teszi ezt. Szerzője: Arnstein Sándor 8. o. t. 2. A vastartalmú ásványok kristálytani és fizikai tulajdonságának leírása, kapcsolatban a vas előállításával és hasznával. Jutalma a Papp János-féle alapítvány ez évi kamata. A „Semper bene" jeligés egyetlen dolgozat sok és nagy fáradság útján összegyűjtött adatot tár elénk, s eltekintve az egyes vastartalmú ásványok leírásánál előforduló szembeötlő hibáktól, a vas előállítását és hasznát már sokkal folyékonyabban és élvezetesebben tárja elénk; amiért is a mű jutalomra érdemes. Szerzője: Aczél Géza 8. o. t. 3. Mikes szerepe irodalmunkban. Jutalma a Jókay-féle alapítvány ez évi kamata. Beérkezett 2 pályamű s mind a kettő kellő szorgalomról és elegendő olvasottságról tesz bizonyságot. Közös hibájuk, hogy Mikes szerepére — ami pedig tulajdonképeni feladatuk lett volna — nem mutatnak rá elég energikusan. Az „Omne túlit punctum" jeligéjű művet előadás tekintetében nemes egyszerűség, könnyed és mindvégig élvezetes stílus jellemzi. A „Nemcsak testünk porlad el" jeligéjű pályamunkában bizonyos mesterkélt ihlet zavarja az előadás nyugodt élvezését. Inkább emlékbeszédben volna helye az enemű megindultságnak, de akkor is kevesebb képzavarral. Az első helyen említett mondanivalóját ügyesen csoportosítja, s látszik, hogy teljesen otthon van a tárgyban és hogy csakis lelkiismeretes forrástanulmányok után fogott a kidolgozáshoz. Hogy nem mindig elég biztos véleményeinek megalkotásában, az kisebb hiba. Az sem róható fel bűnéül, hogy nem terjeszkedik ki minden, még a legaprólékosabb irodalmi kérdésre is; bár a napló-elméletet mégis megemlíthette volna. A másodiknak viszont az az előnye az első felett, hogy Mikesnek nemcsak Törökországi leveleit, hanem a Mulatságos napokat is tárgyalja, a Levelek tartalmát is tüzetesebben nyújtja. Szerkezet és előadás tekintetében azonban az előbbinek nyomába sem léphet. Az összefüggést mindenütt alanyi kitörések szakítják meg. Nincs összpontosító ereje. A Levelek missilis-voltáról szóló véleményeket ismeri, de már Mikesnek a francia irodalomhoz való viszonyát nem domborítja ki elég élesen. Jutalomra tehát az „Omne túlit punctum" jeligéjű érdemes. Szerzője : Strém István 7. o. t., míg a másik határozottan elismerést érdemel, szerzője : Lőwenstein Endre 7. o. t. 4. Szabad tárgyú történeti elbeszélés. Jutalma az Ebenspanger-féle alapítvány ez évi kamata. Beérkezett 2 mű : A sors