Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1906

33 hatalma és A lármafa címűek. Az első tárgyát a honfoglalás idejéből veszi. Hőse, Kerán vitéz, Zalán követe gyanánt jelenik meg Árpád előtt, ahol Csillával találkozik, kibe beleszeret. Ebből szövi szerző meséjét, amelynek még az áldozat leírásával is igyekezett korszerű hátteret adni. A leírások hosszadalmassága folytán az előadás folyamatossága sokat veszít. Az egyhangúságot a csak ritkán alkalmazott dialogos élénkíti meg. Néhány tárgyi tévedéstől és apróbb stilisztikai botlástól eltekintve, a mű érdemes a jutalomra. Szerzője: Kostein Ferenc 8. o. t. Messze mögötte marad pályatársa, A lármafa c., amely egy korhadt faalkotmány történeti jelentőségével akarna megismertetni; ebből a leírásból azonban — mert semmi egyéb — teljes lehetetlen a faalkotmány jelentőségét felismerni. 5. Göcsej ethnográfiája. Jutalma a Polgári Egylet adományából 1 drb cs. és kir. arany. A beérkezett egyetlen pályamű igen ügyesen összeállított dolgozat. Kiváló érdeme a mű szerzőjének, hogy nemcsak könyvbeli forrásokból dolgozott, hanem személyes tapasztalatait is felhasználta: s habár újabb adatokkal nem is lep meg bennünket, de a csoportosítással világos rajzát adja a göcseji töldrajzi, néprajzi és népnyelvi viszonyoknak. Egyedüli hibája a stilus pongyolasága és a többször előforduló helyesírási ingadozás. A kitűzött jutalmat megérdemli. Szerzője: Bauer Oszvald 6. o. t. 6. Az iskola- és nevelésügy az Árpádok és Anjouk korában. Jutalma Lőwenstein Endre 7. o t. adományából 15 K. A beérkezett egyetlen pályamű nagy és széleskörű olvasottságra vall. A rendelkezésre álló adatok ügyes csoportosítása és feldolgozása, az anyag teljes ismerése és kimerítése szorgalmas munkásság eredménye. A tételt sohsem veszti el szeme elől; a forrásmunkákat rendkívül ügyesen használja fel. A csak imittamott előforduló tárgyi tévedések alig vonnak le valamit a különben igen nagy terjedelmű mű igazi értékéből. Szerzője: Aczél Géza 8. o. t. 7. A képzőművészetek a renaissance-korban, különös tekintettel a magyar viszonyokra. Jutalma a Polgári-Egylet adományából 1 db cs. és kir. arany. Egyetlen pályamű érkezett be, amelyben az egyes művészeti korszakok jellemét és azoknak egymásból való fejlődését kellett volna élesebben feltüntetni. Különösen a renaissance okát nem fejti ki elég tüzetesen. Elhallgatja, hogy miben különbözik a renaissance az előbbi műirányoktól ? (Világosabb szellem, az antik világ modern travestatiója hogyan érvényesült, egyéniségek kidomborítása stb.) Szóval a jellemzése nem elég tüzetes. Nincs jellemezve Ráfael, aki pedig a renaissance tetőpontját képviseli. Amit róla mond, akármelyik klasszikus festőről elmondhatná. A magyar szobrászatnak kortörténeti jelentőségét szépen fejtegeti, művészeti jelentőségéről azonban hallgat. Az emlékmüveknek elég kimerítő képét adja, az azokra vonatkozó adatokat mind felhasználta s e tekintetben a rendelkezésre álló kútforrásokat igen ügyesen használja. És