Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1900

s ban csak első része jelent meg, „nemcsak a magyar nyelv eredetét és rokonságát, hanem a magyar költészet és irodalom-történetét is szándékozott megírni." Bél Mátyás ebben a könyvében annak a bizonyítására törekedett, hogy a magyaroknak saját keleti jellegű irásuk volt s meg is határozza betűiket. A keleti nyelvek Írásából akarja tételét bizonyítani. Hunn betűit addig változtatgatja, mig a keleti betűkhöz való hasonlatosságukat szembetűnővé nem teszi. YVallaszky

1) így jellemzi eljárását: „Opus est subtractione, additione, elisione, rotundi in quadratum, semicirculi in circulum mutatione, sinistrorsum, dextrorsum, sursum, deorsum, recti in obliquum flexione, et quae non?" — Bél bámulatos szorgalommal és nagy tudással foglalkozott a magyar nyelvi kérdésekkel, de a magyar költészet és irodalom történetének megírásáig nem jutott. Az eddigiekből is látjuk, hogy valóságos irodalomtörténetről magyar nyelven ebben a korszakban szó sem eshetik. Éppen csak az előmunkálatok történnek meg. Sok szorgalommal és sok küzködéssel kezdik e kor férfiai az anyaggyűjtés fárasztó munkáját, mely alapul szolgált a későbbi nemzedéknek, s mely lehetővé tette, megkönnyítette a későbbi kor munkáját. Bármennyit is hibáztak, mégis hasznos munkát végeztek, mert e nélkül vajmi nehéz lett volna az irodalomtörténetirás továbbfejlesztése. Az első kísérletek után egy jó ideig nem történik e téren semmi érdemleges. Majdnem huszonötévi szünetelés után áll elő Bod Péter — „a magyar igeni eklézsiában a Krisztus szolgája" „Magyar Athenás" czimü magyar nyelven irt életrajz gyűjteményével. Bod Péter buzgó munkása a magyar irodalomtörténetirásnak s méltán megérdemli, hogy munkásságát bővebben ismertessük. Életrajzi adatai közül csak a legfontosabbakat mondjuk el.

2) Bod Péter 1712. február 22-én született Felső Csernátonban. Tanulmányait sok nélkülözés között folytatta. „Égve égtem a tudományért — írja Önéletrajzában — de nem volt jó alkalom rá." Alsó osztályú iskoláit mások gyámolitásával végezte el a nagyenyedi kollégiumban. 1729-ben Éelsőbányára hivták tanítónak, a hol három esztendőt töltött. Sokat olvasott, sokat tanult s miután pénzt és ruhát szerzett újból a nagyenyedi kollégiumba iratkozott. Most valamivel jobbra fordult sorsa. Tűri Mihály, kollégiumi gazda asztalánál étkezett s ennek közbenjárására Bethlen Kata grófnőtől harmincz forint évi segélypénzt is kapott. A kollégiumban is viselt kisebb tisztségeket; 1736-ban könyvtárőr, a következő évben a zsidónyelv segédtanárrá lett. 1739-ben megnyerte az intézet egyik stipendiumát, melyet jótevőinek adományaival kiegészített és a leydeni egyetemre indult, ahol theologusnak iratkozott be, de emellett a keleti nyelveket is szorgalmasan tanulta. Midőn hazájába visszatért, Gróf Teleky Józsefné, Bethlen Kata azonnal udvari papjának hivta meg Hévízre, s miután a papi vizsgálatot is kiáltotta, a hévizi eklézsia is papjává választotta. 1749-ben a magyar igeni eklézsia ') Conspectus 433. V. ő. Szinnyei: Irodalmunk tört. 171 1 -1772. 151. 1. Életrajzát legterjedelmesebben Sámuel Aladár irta meg: Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei. Budapest 1X99.