Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1900

9 hivta meg papjának; ezt az állást Bethlen Kata biztatására el is fogadta, és élete fogytáig hiven be is töltötte. Eletének utolsó napjait mélyen elkeserítették azok a kellemetlenségek, melyeket könyvei miatt kellett elszenvednie. Az erdélyi főkormányzószékhez érkezett királyi leirat megparancsolta, hogy Bod Péter „Smyrniai Szent Polykárpusát", a „Catechismnst" és a „Magyar Athenást" azonnal foglaltassa le, használatukat tiltsa meg s ezeknek a könyveknek iróit és kiadóit nyomozza ki s erről az eljárásról mielőbb jelentést tegyen. Az eljárás huzamosabb ideig tartott. Maga a főegyház tanácsa a Polykárpust és az Athenást nem védelmezte, mert tudta és megkérdezése nélkül jelent meg, csak a Catechismusért aggódott. — A városi tanácsok közül csak a nagyszebeni küldött jelentést eljárásáról a főkormányszékhez. Ebben a jelentésben előadja, hogy „a Sárdi Sámuel nyomtató műhelyében egyedül a Magyar Athenás czimü könyvet nyomtatták — — — Sárdi Sámuel kikérdeztetvén, mentségül azt hozta fel, hogy ő ezt magyar igeni református pap, Bod Péter ur kérésére és költségén nyomtatta ki; mintegy 800 példányt a szerzőnek elküldött s előtte nincs tudva, hová lettek, mert neki a szerző meghagyta volt, hogy mind küldje hozzá, egyet se adjon el; nála csak 3 vagy 4 csonka és első nyomású (maculatur) példány van."

1) További nyomozásra a Bod műveire vonatkozólag már nem volt szükség, mert súlyos betegsége (mell vizkór) 1769. márczius 2-án megölte őt. Bod Péter egész élete szakadatlan munkásságban telt el. Irodalomtörténetünkre vonatkozólag sok becses adatott gyűjtött össze, ezeket részint önálló munkákban, részint más szakba vágó könyveiben adta közre. Itt magyar irodalomtörténeti, vagy az irodalomtörténetre vonatkozó műveivel foglalkozunk. I. Hungarus Tymbaules és Hungarus Tymbaules Continuatus. A hely és év megnevezése nélkül jelent meg e két füzet, a melyben régi sirverseket és emlékirásokat gyűjtött össze, s ugy adta ki minden változtatás nélkül, a mint följegyezve találta. Czélját maga jelzi előszavában: „Ezek kiadásában nem volt egyéb czélom, mint hogy a békében és háborúban kitűnt férfiaknak hamvaikból megújított emlékezete tiszteltessék és az utódok abban, mint valami tükörben, látván az ősök erényeit, buzditassanak nyomdokaik követésére." — Az egész munka mintegy 180 sírverset és emlékirást foglal magában; három kivételével mind latin nyelvű. Figyelmet leginkább azért érdemel, mert irodalmunk néhány ismertebb alakját a sirversirás terén is bemutatja. Ilyenek: Janus Pannonius; Oláh Miklós, Félegyházi István, Rimái János s mások. II. Magyar Athenás. Egész irodalomtörténetirói munkásságának mintegy koronáját teszi ez a munka, melynek teljes czime: „Magyar Athenás, avagy az Erdélyben és Magyarországban élt tudós emberek, nevezetesebben, a kik valami világ eleibe bocsátott írások által esméretesekké lettek, s jó emlékezeteket fenhagyták, históriájok, melyet sok esztendők alatt, nem kevés szorgalmatosság') Mikó Imre: Bod Péter élete és munkái. Pest. 1862.