Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1900

27 nemo negaverit, errores occurrant, hos non tam oscitantiae, ac turpi alicni negligentiae, quam dnris, atqne illetabilibus temporum vicissi tudinibus adscribas velim." E kötet megírásánál a föntebb említett forrásokon kívül még fölhasználta Weszprémi István, Haner "Jeremiás és Katona István műveit. Kiegészítő adatokkal járultak e kötethez Kéler Gottfried és Gyurkovics György barátai. A harmadik kötet 1777-ben jelent meg és 642 lapon Paksy Lajostól Zrinyi Miklósig 378 iróval foglalkozik. Függelékül „Bibliotheca scriptorum, qui exstant de rebns Hungáriáé ipsiusque provinciis" ezim alatt tiz fejezetben elég teljes és megbízható bibliográfiát nyújt, a mennyiben 185 forrás munkáról számol be lelkiismeretesen és sok szakértelemmel. A művet a három kötetben előforduló irók teljes betűrendes névmutatója rekeszti be. Horányi művének megjelenése általános érdeklődést keltett nemcsak a hazai, hanem a külföldi tudományos irodalmi körökben is. És méltán. Eladdig senki sem foglalkozott oly tüzetesen és behatóan a magyar nemzeti szellem képviselőivel mint Horányi. Az ő hazafias tüze és kedve kora iróit 1155 elődjeinek felmutatott példájával munkára serkenti és egyengeti utjokat a nemzet megbecsüléséhez és méltánylásához; a külföld pedig fényes elismeréssel adózik a fáradtságot nem ismerő kutatónak. Képzelhető, hogy mily nagy meglepetésben volt részük Horányi kortársainak, kik a külföld elismerésére oly nagy súlyt fektettek, hogy Horányit az egyszerű piaristát, egy kiváltképen nemzeti érdekű munkáért, mennyire megtisztelték a német tudományos egyesületek. Horvát István, Horányinak hálás tisztelője, 1809-ben irt életrajzi vázlatában erre vonatkozólag irja a következő érdekes sorokat: „A Memória Hungarorum most is haszonvehető, s ha a tudós Pray egykor becsmérelte is Horányi törekedéseit tisztelték mégis, és pedig forrón tisztelték azokat mind a hidegvérrel ítélő Hazafiak, mind a külföldi számos tudós társaságok, melyek vetekedten vetekedtek Horányinkat vagy diszes érdemeihez képest magasztalni, vagy nevezetes gyülekezeteikbe társnak felvenni. Az elöbbeniek közé számláltathatnak a berlini, lipsiai és jénai tudósok; az utóbbiak közé tartozhatnak a hessen-homburgi, sveciai és bavariai tudós társaságoknak jeles fér fiai."

1) Az „Acta Eruditorum Lipsiensium'

1

2) még nagyobb dicsérő elismeréssel nyilatkozik a „Memória Hungarorum"-ról adott bírálatban. A terjedelmes bírálatból, melyben Horányi forrásmunkáiról is van említés, a következő kivonatot közöljük: „Perfectam Biographi (Plutarchi) imaginen immortali opere egregie expressit Alexius Horányi e Clericis Regularibus Sehol. Piar. Vir clariss. atque doctissimus Gentis suae Plutarchus, qui in componenda et exornanda eruditorum Hungarorum, itemque Provincialum Biographia, nihil cupiditati, nihil odio, quod dicitur, religionis caeco, sed omnia veritati tribuit, eiusque rei lnsignia prostant hinc inde sparsa specimina, ') Hazai ós Külföldi Tudósítások 1809. II. 26. 202. -) Közölve a Nova Memória végén 748. 1. Kivonatosan a Mercur von Ungarn, 1786. 1. 984. -