Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1899

23 némely tengeri cestodnál is észleltettek csillaképletek, Schieferdecker észlelése megfelelhet a valóságnak. A különben többnyire sima cuticula bizonyos helyeken kidudorodásokat, haj-, szőr-, különféle alakú és nagyságú tüske- és horogképleteket is produkál. Akármilyen alakú és állományú is legyen a-függelék, alapját képezi egy kúpalakú szemölcs, mely a subcuticulával is áll összeköttetésben. — Valamennyi cestodnál a subcuticulában orsóalaku sejteket találunk, — a szélesebb véggel a cuticula felé fordítva. Ezek nem ritkán elvesztik a hártyát, ugy hogy a subcut. ilyenkor szemcsés kinézésű, nagy magvakkal, hosszés dorso-ventralis irányú izomrostokkal. Számos búvár azonban a subcuticulát nem tartja a cuticula mátrixé gyanánt, hanem egyszerűen kötőszöveti jelleget tulajdonítanak neki a cuticulával együtt mint a trematódoknál. A subcuticula alatt van a tulajdonképpeni bőrizomtömlő, mely hossz-körkörös v. transversalis és diagonalis izmokból áll. A hosszizmok játszák a főszerepet, a fiatal strobilában és a scolex felé legerősebbek; a körkörös izmok erősek a proglettis mellső és hátulsó szélén. Néhány tengeri cestod hátulsó függelékei oly izmosak, hogy szivókak gyanánt működnek. A dorsoventralis irányban keresztül kasul haladó izmok sagittalis izmoknak is neveztetnek, sokkal gyengébbek az előbbieknél, melyek közé vegyülnek is. A galandféreg testének összehuzékonysága nagyban emeltetik az által, hogy főképpen a körkörös és sagittalis izmok összeköttésbe lépnek a parenchyma rostjaival. A hosszizmok a proglottis mind a két végén rostokra esnek szét, melyek részint a subcut.-ban lévő orsósejtekhez nyomulnak, részint a felső, illetőleg alsó progl. izomzatával lépnek összeköttésbe. Taenia saginátánál az orsósejtek nincsenek függélyes állásban, izomrostokban szegények, a hosszizmok teljesen hiányzanak, helyöket pótolják az erős és az ivarszerveket is elkülönítő sagittalis izmok, melyek a progl. elválásánál hatalmasan közreműködnek. — A progl. szélein az izmok szétesnek finom rostokra és legyező módra behatnak a subcut.-ba, a hol olyan képet nyújtanak, mint az idegrostok által a nagy agyvelő felületén képezett corona radiata. — Az izmok a scolexben, az itt fellépő szervek miatt eltérő berendezést mutatnak és mennyiségileg tetemesen meg is szaporodnak. A tetrarhynchusok és a taniák scolexe legizmosabb. A rostellum, a szivókák és a horgok mozgatására külön izmok szolgálnak. — A taenia cucumerina-nál a rostellum egy tojásalaku, zárt tömlő, melynek mellső, kiálló része a horgokat viseli. A hosszizmok fölfelé convergálnak; a hátulsó és nagyobb részben körkörös izmok vannak, mig a középső rész csak rugalmas kötőszövetből áll. A körkörös izmok összehúzódásával a kötőszöveti rész előretolatik, mi ismét a horgok állását megváltoztatja; a hosszizmok kinyujtásával kifelé tolatik a rostellum, és fordítva. Itt tehát hossz- és körkörös izmok antagonistice működnek. Más fajoknál a rostellum működését még más izmok is elősegítik. Legbonyolódottabb e tekintetben az emlős állatokban élő taeniák proboscise. Itt a kettős falu izomtömlő tömött, és a lencsealaku szélen