Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1897

29 főnévi — lich-chel összetett adverbiumokat. Ezek helyett ma inkább az egyszerű alakot találjuk. Említésre méltó összetételek: böslich I. 30. weidlich I. 33.; II. 23. = nach Herzenslust. grau 1 ich II. 14. durstiglich VI. 32. Ez utóbbi L u t h er biblia fordításában is előfordul. A szenvedélyes vágyódás kifejezésére használja. Pl.: Die Brüder der Dina gingen in die Stadt Sichems dürstiglich und erwürgten alles was mannich war. Mos. I. 34. 25. — Ein falscheiy'Zeuge redet dürstiglich lügen. — Salam. 14. 5. Ily értelemben használja Wieland is az idézett helyen. Köhler Reinhold Grimm Jakab után azt mondja, hogy Wieland téved, mert a Luther használta dürstiglich jelentése a. m. kühn és nem Durst-ból, mely ital utáni vágyódást jelent, hanem Durst = Kühnheit-ből származik. (V. ö. Grimm, szótárát.) máchtiglich XI. 87. Néhány régies alakot is találunk az Oberonban : der weil = ind ess: — derweil am Kleinen Herd zu ihrem Mittagsessen — die gute Wirtin Anstalt macht — V. 24. allzuhauf V. 38. Allzumal, allzugleich analógiájára képezve. Wieland megjegyzése szerint: „da der Dichter sich keiner Stelle im Heldenbuch, Theuerdank u. dgl. erinnert, auf die er sich zu Rechtfertigung dieses ungewöhnlichen Wortes berufen könnte, so musser es darauf ankommen lassen, obes als ein neugewagtes geduldet oder verworfen werden wird -—• saját alkotása. Ez azonban nem áll. Jacobi I. G. már 1776-ban használta ezt a szót. (Grimm szótára.) Köhler szerint Grimm állítása, hogy már a középfelnémetben is előfordul al ze houfe, nem felel meg a valóságnak, ingeh eim VI. 34. un v on n ő ten VI. 72. allzumal = alle ingesammt; kfn. allzemal: — die Leute im Schiffe, — — allzumal des tiefsten Schlumners Beute — VII. 10. III. Idegen szók. » Wieland művei bizonyítják, hogy ellensége volt a túlságba vitt purismusnak. Ő nemcsak azokat a szavakat használja, melyek már a legrégibb időben nyertek polgárjogot a német nyelvben, hanem azokat is, a melyek később kerültek bele. Mind a mellett nem mondhatjuk, hogy Wieland nyelvének jogait akarta volna ily módon csorbítani. Ő csak akkor használja a legkülönfélébb idegen szókat, ha szükségesnek látja, vagy a költői nyelvnek bizonyos sajátos jelleget akar kölcsönözni. Néhány sűrűbben előforduló idegen szót feljegyzünk : Hyppogryph = Rossgreif I. 1. Ventregis (Ventre—Saint—Gris) II. 20. basta = genug davon (olasz.) III. 12.