Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1897

20 superintendensnek száz évvel későbben megjelent fordításában e szót (Eunuchus) Frau en hut-tal adja vissza. „Ha ezt jól akarjuk németre fordítani — mondja Poner — Fra u e n hut-nak kell mondanunk." (V. ö. Hut—Hüter). De ezt a szót nem Poner használja először, hanem Luther Márton, a mint az „Wider HansWorst" cimi'i hires munkájából (Wittenberg, 1541.) is kitűnik: „Er were besser ein Frauenhut, der nichts thun sollte, denn wie ein Eunuchus, d. i. ein Fravenhut, stehen in einer Narrenkappe mit einem Fliegenwedel, und der Fraven hüten, und des davon sie Frauen heissen (wie es die groben deutschen nennen)." der Kamin erl ing = eine Art von Sklaven : — der Kám meri inge Schar — V. 48. die Weihunge. h. Weihe: — des Himmels Weihung — VI. 9. 2) Melléknév, a) Belső szóképzés. Ide tartozik a bar melléknév, melynek használata manapság ritkább; Wieland régi jelentésében is: offenbar, a ug en s c h e in 1 ic h (manifestus, luculentus) használja: — schőn wie ein barer Engel — IV. 47. Wieland megokadatolja e szó használatát. Ő ugyanis azt állítja, hogy ez a szó amennyiben az általa jelölt fogalommal összeköttetik, a költői nyelvben, a melyben a melléknevek jobbára szinekül tekinthetők, vagy a komikai tréfás nyelvezetben használható. Azért adta ő maga is Fatme szájába, mert hozzá illő. (V. ö. az Oberonhoz irt Glossáriumot.) A III. 17-ben olvassuk : ím b 1 ac h en Feld; blach = fla c h, = Fláche); ma már csak ebben az összetételben : Blachfeld fordul elő. A VI. 73-ban: — an Tugend noch so ka hl-; a k ah l-t itt szokatlan jelentésben használja. b) Képzés mássalhangzókkal. Képzés -en-nel, (gót: ein, kfn. in, en.) atlasnen: — an dem rundén — — atlasnen: — an dem rundén — — atlasnen Arm. — VI. 68. Képzés — i sc h-sel: kombabischen Geschlechts — V. 33. gíchtrisch — VII. 55. 3. Igék. a) Archaismus. Wieland Oberonjában találunk több igét, melyek a régi nyelvből vannak átvéve s manapság ritkábban használtatnak. Pl.: allmahlich wird der vvonnigliche Traum — — — verdrungen VIII. 55.; cl ringen trans. e. h. drángen. grauen XII. 55-ban főnévi igenév gyanánt szerepel, kiesen: was braucht's hier erst zu kiese n— III. 10. (Kfn.) kirren = Zehne machen: — blick, der ihn o lieblich kirrt — XI. 10. klotzen= anglotzen: wie seine Augen klotzen — V. 57. lupfen: — lupft ein wenig mir den Hut — II. 20. és V. 80. raunen = heimlich sagen : — beginnen sie einander zuzuraunen — V. 18.; VI. 42.; XI. 39.; schm orrén: — an kahlen Hecken schm orrén — I. 5. auspreiten = auseinanderbreiten: — ein reicher Teppich liegt — — — a u s ge sp re i t et — III. 53.