Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1896

17 A tojásból kibujt álczáknak a szabad élethez való alkalmazkodását még jobban látjuk a ascaris nigrovenosá-nál. Ezen 13 mm. hosszú meromyár nematód él a mi békáink tüdejében, de arról nevezetes, hogy him példányokat eddig nem sikerült fölfödözni, és jóllehet Schneider spermatozoidokat is látott, azért mégis hermaphroditának tartatik. Ezen élősdi — már a megemlített lakóhelyén — uterusában számtalan tojást rejt. De az ezekből netalán kibujt álczák a béka tüdejében nem hagyják el az anyai testet. Midőn az anyaférgek a tüdőből a bélcsőbe vándorolnak, testük már tömve van gyorsan mozgó, rhabditis alakú álczákkal, melyek a bélsárral kifelé jutnak, egészen szabad életet élnek, táplálkoznak, növekednek, copulatio utján ivarosan szaporodnak, miután dimorph alakok. Rhabditis alakjukat természetesen elvesztették. Az ezek által létrehozott generatio Schneider szerint ismét szaporodik, de csak hermaphroditikus uton. Ezen hermaphrodita nemzedék egyes individuumai bejutnak ismét a béka tüdejébe és ismétlik a vázolt fejlődési menetet. Ezen szaporodási mód természetesen nem egyszerű metagensis mint a cestodák- és trematodáknál, hanem egy uj fejlődési menet, melyet heterogonia v. dimorpliobiosis- nak neveznek. Az árion empiricorum nevü csigában élősködő leptodera appendiculata fejlődésében különben hasonló tüneményt tapasztalunk. Az élősdi nematódák keletkezését tehát körülbelül igy képzelhetjük: a) Valamennyi a szabadban él. Fejlődésökre különösen a rothadó anyagok alkalmasak. A faj fentartása is erősbedett, és nem annyira nagy számú tojások termelése, mint a rothadó anyagok között történő gyors szaporodás által van biztosítva. Ezek monogen alakok, — vagyis a tulajdonképeni rhabditisek. Eltévedés esetében tehát, ha az eltévedt alakokat tenyésztjük, ezek tovább szaporodnak, míg az igazi paraziták fejlődési köréhez tartozó álczák bizonyos fejlődési stádiumban megmaradnak. b) Egy élősdi és egy szabadon élő generatio, az előbbi hermaphrodita, a másik dimorph. Ezek a heterogen alakok, pl. rhabdonema. A mono- és heterogen alakok között mintegy középhelyet foglal el a cephalobus appendici{latus, melynek álczája a csigákba jutva, nemcsak hogy megerősödik, de alakilag is a szabadban fejlődő álczáktól eltérő élősdi álczává fejlődik. A parazitikus életmódhoz azonban még sem alkalmazkodott egészen, mivel csakis a szabadban képesek az ivaros érettséget elérni. E szerint ez is egy kézzel fogható példa annak bebizonyítására, hogy az élősdi fajok a szabadon élőktől származtak. Fam. Ascaridae. A száj körül két hasi és egy háti papillával, többnyire pharyngeál bulbussal. Két spiculummal. Valamennyi élősdi. 2