Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1896
16 jellemző, de ideiglenes szervekkel, u. m. furó tüskékkel, horogkoszoruval, hosszú hegyes farkkal stb. Az ivarszervek rendesen még satnyák. Ezen fejlődési alakok álczáknak neveztetnek. Az élősdi nematodák tojásaiból kibujt álczák sorsa még változatosabb, mint a trematódák- és cestodáknál. Gazdacsere azonban itt is előfordul. Az ilyen fajoknál a kifelé jutott tojások, vagy az ezekből kibujt álczák valami módon jutnak az ideiglenes gazda bélcsatornájába, melynek falait átszúrják, hogy az izomrostok-, kötőszövet-, savós hártyák- stbbe bejuthassanak, a hol rendesen betokozzák magukat. Ezen betokozott állapotban némelyek vedlenek, megváltoztatják alakjukat, egész szervezetüket, és növekednek is. A további fejlődéshez ismét egy uj gazdára van szükségök, hová rendesen passiv uton eljutnak. Itt első gazdáik vagy ezeknek egyes részei a gyomornedv hatása folytán megemésztetnek, mi ellen az álczák a tokok által, főképen midőn ezek meszesek, védetnek. A gyomornedv azonban még is föloldja a tokokat, a kis nematódák kifelé jutnak, a gyomorból a bélbe szoríttatnak, hol fejlődésöket rendesen befejezik, ivaréretekké válnak és szaporodnak is. így pl. az ollulanus tricuspis betokozott álczaállapotát rendesen az egér izmai között tölti, mely azonban a macska által fölfalatván, a tokokból kibujt nematódák a macska gyomrában telepszenek le. A cylops-féle rákok bélcsövében vagy testüregében találjuk ismét a cucullanus elegáns betokozott álczáját, mely rákok édes vizeinkben igen közönségesek lévén a halak, pl. a sügérek által fölfalatnak, melyeknek belében véglegesen kifejlődnek. De vannak esetek, hogy egy és ugyanazon nematódfaj kifejlődésében három gazda is szerepel. Az egyik gazdában a bevándorlott álczák betokozzák magukat. Ha ilyen stadiumban egy másik gazda beleibe kerülnek, a tokból kiszabadulnak ugyan, de csak rövid időre, mert ezen gazdában ismét csak betokozzák magukatés várják a harmadik gazdába való jutást, a hol ivaros érettségüket elérik és szaporodnak is. Ismerünk fajokat is, melyek tartózkodási helyökön létrehoznak oly nemzedéket, mely nem jut kifelé, hanem a szülői lakhelyen ugy viselik magukat, mintha oda kivülről bevándoroltak volna, azaz átfúrják a bélfalakat és vándorolnak a gazdának szövetei közé, a hol tokot képeznek maguk körül. Ilyen pl. a tricliina. Ilyen élősdi nematód további fejlődéséhez szükséges két egyed egy és ugyan azon fajból, nem pedig 2—3 egyed különféle fajokból. Ezen élősdiek képeznek átmenetet azokhoz, melyeknél az ideiglenes gazda kiesett. Ilyen pl. a trichoceplialus afjinis, melyeknek alkalmas gazdába jutott tojásaiból kibujt álczák egyenesen szülői alakokká kifejlődnek. Ez áll u. 1. sok kemény héjú tojásokat produkáló nematodára. Leuckart kutatásai nyomán tudjuk azt is, hogy pl. dochmius, sclerostoma, strongylus, heterakis és még több, a fejlődésnél az ideiglenes gazdát szintén nélkülöző fajnál, a többnyire puha héjú tojásból kibujt áleza, mely bulbusa és vékony farka miatt a rhabditis-hez hasonlít, a vizben hosszabb rövidebb ideig szabadon él, sőt növekszik is, — a vizzel az alkalmas gazda belsejébe jutván, ott lényegesen átalakul, mert rhabditis jellegét elveszti és növekszik is.
